– Többször elmondta, hogy szeretne olyan köztársasági elnök lenni, akit nem zárnak el rácsok, kordonok az emberektől. Milyen lehetőségei vannak egy államfőnek? Fel tud ülni néha a motorjára, ahogy mostanáig tette, eljárhat például koncertekre, sportversenyekre vagy uszodába?

– Valóban nem kívánom feladni az eddigi énemet. Ezután is ápolni szeretném az évtizedes baráti kapcsolataimat, szívesen nézek meg művészeti, kulturális előadásokat, tárlatokat vagy sporteseményeket. Nyilván súlya van annak, ha egy államfő valamilyen rendezvényre látogat, és a beiktatásom alkalmával elmondott beszédemben kiemeltem azokat a területeket, amelyeket különösen fontosnak tartok. Ilyen a magyar nyelv védelme, a tudás, az élethosszig tartó tanulás népszerűsítése, valamint az egészség megőrzése. Azokat a konferenciákat, beszélgetéseket, versenyeket, rendezvényeket, amelyek ezekhez a területekhez tartoznak, a legfontosabbak között fogom számon tartani. Az első munkanapomon, amikor beszélgetünk, délelőtt az Országos Mentőszolgálatnál jártam, és Keszthelyre is elutaztam, ahol az első női ökölvívó EU-s bajnokságot rendezik. Az egészségügy és a sport tehát már most szerepet kapott, természetesen nem véletlenül, és amennyire módom lesz rá, a továbbiakban is szeretnék minél többször az emberek közé menni, ahogyan eddig is.

– Ilyen tekintetben tehát igyekszik a lehető legjobban kihasználni a törvény adta kereteket. A jogkörét illetően viszont vannak, akik azt mondják, Magyarországon túl gyenge a köztársasági elnök.

– A magam részéről ezt nem így látom. A beiktatásom előtt áttanulmányoztam a különböző elnöki modelleket a világban. Az amerikai elnökről köztudott, hogy fontos és tág döntési jogköre van, az osztrák államfő szerepe ugyanakkor szinte csak a reprezentatív, protokolláris megjelenésére korlátozódik a gyakorlatban. A francia elnök jogkör tekintetében valahol a kettő között van, Magyarországon pedig a francia és az osztrák modell között határozható meg a köztársasági elnök hatásköre. Tisztában vagyok az Alkotmány biztosította határokkal, és ezt igyekszem maximálisan megtölteni tartalommal. Ennek a munkának komoly súlya van és nagy felelősséggel is jár.

– Amikor házelnök lett, azt mondta, még a Parlament épületének történetét is részletesen tanulmányozta, hogy minden területen meglegyenek a szükséges ismeretei. Ezek szerint az államfői feladatra is hasonló alapossággal készült.

– Természetesen igen, ha nem így tettem volna, azzal azt üzenném, nem érzem át ennek a feladatnak a jelentőségét. Nem csupán a külföldi mintákból készültem fel, emellett elődeim munkáját is újra áttekintettem, megnéztem, milyen prioritások voltak államfői időszakaikban, hogyan kezeltek vitás helyzeteket, alkotmányos kérdéseket. Minden ismeret, tapasztalat hozzásegít ahhoz, hogy pontosan meghatározzam azt az utat, amin én kívánok járni köztársasági elnökként.

– Mi az, amit folytatni szeretne elődei gyakorlatából, s mit tervez másként?

– Nem szeretném hozzájuk mérni magam, már csak azért sem, mert nem csupán más-más stílusú, habitusú emberek vagyunk, de az sem mindegy, ki milyen politikai, gazdasági környezetben, ha úgy tetszik, történelmi időszakban látta el feladatát. Mindannyiukat nagyra becsülöm, tisztelettel adózom munkájuk iránt, és mint említettem, ciklusaik tapasztalatait is felhasználom, de nem akarom hozzájuk viszonyítani magamat, a lépéseimet. Nekem a mostani helyzetben kell olyan döntéseket hoznom, amelyek szerintem leginkább szolgálják az emberek, a magyarság érdekeit.

– Mik a legfontosabb céljai?

– Gondolkodásom középpontjában a magyar ember áll, és az általam kiemelten kezelt területek szorosan idekapcsolódnak. Fontos számomra a magyar nyelv védelme. Azt szeretném, ha a fiatalok szeretnék a nyelvünket, szívesen használnák, és nem hagynák, hogy elkopjon, szegényedjen. Persze tudom, hogy nem lehet a mostani folyamaton hatalmi szóval változtatni, egyáltalán nincs is ilyen célom. Azzal is tisztában vagyok, hogy bizonyos idegen szavak, kifejezések óhatatlanul a mindennapos beszéd részei lesznek. Ám nyelvünk értékeit nem szabad veszni hagyni! A változásért sokaknak kell tenniük a saját területükön, és bármilyen eredmény csak egy hosszú, közös munka eredménye lehet. Itt a Magyar Tudományos Akadémiától a vidéki kisiskolák tanítóiig sok embernek lehet feladata, szerepe. A másik terület az egészség kérdése. Sajnos azt látjuk, hogy ma Magyarországon nem csupán rövidebb a várható életkor az európai átlagnál, de erre a rövidebb életre több betegség is jut. Ezt mutatják a statisztikák, akár a kórházban töltött napok számára, az egy főre eső gyógyszerfogyasztásra, akár a betegség miatt kiesett munkanapokra gondolunk. Sokan sokféle utat javasolnak, hogy ezen változtatni tudjunk; vannak, akik a környezetvédelmet, mások az egészséges táplálkozás fontosságát emelik ki, ám magam részéről a rendszeres testmozgást is lényegesnek tartom, gyerekkortól idős korig. A sport nem csupán a testet tartja karban, de a mindennapi életben is fontos dolgokra tanít meg, mint a csapatszellem, a siker megélése, a kudarc feldolgozása, vagy a kitartás. Ma hazánkban minden tizedik ember sportol rendszeresen, míg az uniós átlag tízből három fő, ami még mindig kevés. Ezen tehát változtatni kell, testmozgásra ösztönözni. A harmadik terület, amit kiemelten kezelek, a tudás megszerzése. Az élethosszig tartó tanulás fontos az embernek a saját boldogulása szempontjából, de fontos az országnak is. Hiszen úgy érhetünk el sikereket, ha felkészült, tanult szakembereink vannak az élet minden területén. Csak így lehetünk versenyképesek.

– Aki ismeri önt, az tudja, hogy a határon túli magyarság is nagyon fontos önnek. Elnökként milyen gesztusokat, lépéseket tervez?

– Ez valóban szívemnek kedves terület, mindig is magyar nemzetben gondolkodtam. Büszkeséggel tölt el, hogy ebben a ciklusban házelnökként olyan döntések, események részese lehettem, mint a kettős állampolgárság elfogadása, a Nemzeti Összetartozás Napja, vagy a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény megszavazása. Természetesen egyetlen percre sem feledkezem meg a határon túli magyarokról, illetve a világban szétszórva, Ausztráliától Kanadáig élő magyarokról sem. Nagyon remélem, hogy amikor életbe lép a jogszabály, és könnyített eljárással lehet állampolgárságot szerezni, sokan élnek a lehetőséggel, hogy a lelki kötődés mellett ilyen módon is szorosabbra fűzzék ezt a kapcsolatot. Egyébként első államfői látogatásaimat a környező országokba tervezem.

– Egy új alkotmány elfogadását lényegesnek tartja?

– Igen, erről már többször beszéltem is, fontos, hogy időtálló, mindenkinek megfelelő jogokat biztosító alaptörvény szülessen. Amit pedig beiktatási beszédemben is mondtam: az Országgyűlés figyelmébe ajánlom, hogy az új alkotmányban megjelenjen a kereszténységre és a Szent Koronára történő utalás. A magyar hagyomány, kultúra alapértékeiről ugyanis véleményem szerint nem szabad megfeledkezni.

– Orbán Viktor pohárköszöntőjében azt mondta, ön a legsikeresebb magyar politikus, hiszen olimpiai bajnok, magas sportdiplomáciai posztokat töltött be idehaza és a Nemzetközi Olimpiai Bizottságban is, ön volt az Európai Parlament első magyar alelnöke, majd idén az Országgyűlés elnöke, most pedig államfő lett. Egyesek mégis mintha pont a sikerei miatt bírálnák önt.

– Sajnos korábban is láttam, hogy vannak olyanok, akik irigylik a sikert. Szerintem nem jó, ha valaki mindig másokhoz hasonlítja magát, azt hangsúlyozva, hogy ő miben kevesebb náluk. Mindenkinek azt javaslom, találja meg a saját értékeit, találjon maga számára fontos célokat. Minden olyan eset, amikor az ember egy-egy célt elér, az elismerésre méltó siker. Nekem megadatott, hogy olimpiai aranyérmet akasztottak a nyakamba, most pedig itt ülhetek a Sándor-palotában. Edzettem, diplomát szereztem, nyelveket tanultam, dolgoztam legjobb tudásom szerint, és mindennek ez lett a jutalma. Mások más sikereket kapnak az élettől. Az olimpiai bajnoki címnél semmivel sem kisebb eredmény, ha valaki mondjuk azt mondja, hogy ő szeretne három-négy gyereket tisztességgel felnevelni, elindítani az életben, és néhány évtizeddel később azt látja, gyermekei megtalálták az életben a számításukat. Ki kell tűzni a számunkra fontos célokat, és mindenki lehet bajnok a saját életében.

– Felesége, Makray Katalin olimpikon eddig is rendszeresen megjelent ön mellett. Így lesz ez most, új szerepkörében is?

– Katicával negyvennégy éve vagyunk házasok, és minden feladatot, problémát közösen oldottunk meg az életben. Számára is nagyon fontos a család, mindent megtesz a lányainkért, unokáinkért, amikor például Brüsszelben voltam, rá hárult a családunk összetartása. De emellett olyan ember, aki szívesen szervez civil rendezvényeket, örömmel vállal valamilyen feladatot számára fontos kezdeményezésekben, folyamatosan dolgozni, tenni szeretne valamit. Orbán Viktor azt mondta, egyszerre leszek államfőként Schmitt Pál és sokak számára, ahogy eddig is, Schmitt Pali. Feleségemet ismerve, ha kell, Katalin lesz, máskor pedig az eddigiekhez hasonlóan Katica, nem fog megváltozni. Talán elcsépelt gondolat, hogy minden sikeres férfi mögött ott egy nő. De én komolyan úgy érzem, azt tapasztaltam, hogy a sikerhez fontos egy biztos hátteret nyújtó hölgy, legyen az az édesanya, a lánytestvér vagy a feleség. A nők másként gondolkoznak bizonyos kérdésekben, és bevallom, természetesen Katicával mi sem értettünk mindig mindenben egyet. Ám aztán számtalanszor rá kellett jönnöm, neki volt igaza. A tanulás, a kitartás, a munka mellett ő is kellett a sikerhez.

Bándy Péter