Rideg érdekek világrendje jön
Fennmarad a földrészeken átívelő kapcsolatokkal egybefűzött globális kapitalizmus, de határozottabbá válik a nagyhatalmi érdekérvényesítés – derült ki a Külügyi és Külgazdasági Intézetnek az orosz-ukrán háború lehetséges következményeit elemző beszélgetésén.Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint vége az 1990 után kialakult, a nemzetközi jog megerősödése és a szabadkereskedelmi megállapodások terjedése áltjal ellemzett a világrendnek, a nagyhatalmak direkt érvényesítik érdekeiket.
Molnár Tamás Levente, az intézet kutatója úgy látta, hogy az 1945-ben kialakult, ellentmondásai mellett is többé-kevésbé minden hatalom által elfogadott liberális világrend eróziója kezdődött el. A nagy világváltozások korábban nagy háborúkkal következtek be, ez most épp a nukleáris képességek miatt nem fenyeget, de egyértelműen új berendezkedés felé tart a világ. A következő időszakban az európai biztonsági rendszert Oroszország feltartóztatásának politikája határozhatja meg, egyfajta új vasfüggöny ereszkedhet le. Molnár Tamás Levente emlékeztetett, hogy a svédek és a finnek, akik 1939 óta nem szállítottak fegyvert konfliktusos országokba, most megtették, ahogy a németek is fegyverkezési programot hirdettek. Hozzátette: a normatörő magatartásnak súlyos ára van, a nemzetközi jog érvényesülése ugyanakkor legalábbis kétséges. A nemzetközi szervezetek ugyanis diszfunkcionálisak. A legvalószínűbb forgatókönyvnek a kutató a szervezett káosz eluralkodását látja, a világ pedig a protekcionista-elzárkózó berendezkedés felé mozdul.
Salát Gergely vezető kutató is azt hangsúlyozta, hogy a nagyhatalmak az eddig ismert nemzetközi politikai viselkedési normákon túllépve saját hagyományaiknak megfelelően cselekednek, amikor fellépnek érdekeikért. Párhuzamot vonva emlékeztetett, hogy Kína viszont ezt, legalábbis egyelőre, finomabb módszerekkel teszi. Mint a szakember elmondta, Pekingnek elsőszámú érdeke a gazdasági-politikai építkezéshez a béke, ezért a háború kárukra van. Kérdés, hogy a Nyugat közeledni fog a távol-keleti óriáshoz, vagy még szorosabb orosz szövetségbe taszítja. Hozzátette: az események blokkosodáshoz vezetnek, vélhetően fokozódni fog Európa függősége, amerikai alávetettsége.
Szalai Máté vezető kutató szerint a nemzetközi jog eddig stratégiai mértékben működött, bár voltak visszaélések többek között az Egyesült Államok részéről. Hogy a jövőben fennmarad-e ez a joguralom, nagyban függ attól, hogy miként reagál a nemzetközi közösség az orosz támadásra. Szalai Máté hozzátette: nagyon félelmetes az a russzofóbia, ami eluralkodott Nyugaton.
Garai Nikolett, a KKI kutatója emlékeztetett, hogy Stephen M. Walt, a Foreign Policy rovatvezetője szerint az ukrán válság fő oka az a liberális illúzió, ami nem méri fel a geopolitikai érdekeket, hanem jókra és rosszakra osztja a világpolitika szereplőit. Salát Gergely hozzátette: az eddigi hegemón egyeduralma véget ért, új hegemónok tűnnek fel a színen, de fennmarad a globális kapitalizmus, a kölcsönös függőségek pedig meghatározzák a szereplők mozgásterét – ez adhat reményt arra, hogy mindenki tartózkodik a végzetes lépésektől.
