Jelentős élelmiszer-drágulás ősszel

Nagy össznépi fogyókúra következik az ősszel, a Fidesz szerint ugyanis drasztikus élelmiszerár-emelkedések várhatók. Mértékük elérheti akár a 40 százalékot is. A kormány nem tagadja a várható áremelkedéseket, ám az ellenzék által emlegetett 15-40 százalékot riogatásnak tartja. Gőgös Zoltán mezőgazdasági államtitkár az emelkedés okait a csapadék hiányára, a rendkívüli hőségre és a tavaszi fagyokra vezeti vissza. A Fidesz szerint korábban kezdődtek a bajok.

Az OECD már jó fél évvel ezelőtt felhívta a világ kormányainak figyelmét arra, hogy az idén súlyos hiány lesz gabonából a rendkívüli időjárás, a természeti katasztrófák, valamint a termesztésben elkövetett súlyos technológiai hibák miatt. A prognózis beteljesült. A Budapesti Értéktőzsdén 49 ezer forint a búza tonnánkénti ára, ami tavaly ilyenkor 26 ezer volt. A kukorica tonnája tavaly 27 ezer forintba került, most 36-37 ezerbe, de kereslettől függően felugorhat akár 50 ezerre is.

Magyarországon a szokásosnál két héttel korábban indult az aratás. Körülbelül 3,7-3,9 millió tonna gabonatermést várnak a gazdálkodók, s bár a kalászosok minősége most jó, ez a mennyiség elmarad az elmúlt évek átlagától. A kukorica terén még rosszabb a helyzet. A csapadékhiány és a rendkívüli hőség miatt 3-5 millió tonna lesz a várható termés a tavalyi 8 millió tonna helyett.

Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára a Demokratának azt mondta, nincs ok a pánikra. Szerinte a 3,9 milliós magyar búzatermés közepes hozamnak tekinthető, és fedezi a 2,7 millió tonnás hazai szükségletet. A kukoricaterméssel kapcsolatosan pedig korainak tartja a borús nyilatkozatokat, mert a tengeri sorsát még kedvezően alakíthatja egy esős időszak.

Font Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint viszont a megnyugtató szavaknál sokkal beszédesebbek a számok. Ráadásul az, hogy a 3,9 millió tonnás búzatermés fedezi a hazai szükségletet, önmagában nem jelenti az eddigi árszint megtartását. Hiszen a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott a kereslet-kínálat aránya. A kukoricatermés pedig olyan alacsony a korábbiakhoz képest, hogy a takarmány árának emelkedése most elérheti akár a 70 százalékot is. A kormánynak komolyan kellett volna vennie az OECD jelzéseit, s az időjárási problémákat, mondta Font Sándor. A kabinet azonban nem készült fel a várható hatásokra, mint ahogy most sem tesz semmit a fenyegető áremelések mérséklésére. A Gyurcsány-kormány egyetlen gyógyírt emleget a csekély gabonatermés orvoslására. Az importot. Csakhogy aligha importálhat abban a helyzetben, amely most a gabona világpiacán kialakult. Természeti csapások és egymást követő időjárási anomáliák sújtották mindegyik nagy gabonatermelő országot, az Egyesült Államokat, Kanadát, Ausztráliát és Új Zélandot is. Új-Zéland két nagyvásárlója, India és Kína azonnal rávetette magát a világpiaci készletekre. Kínában olyan nagy a hiány, hogy a kormány szigorúan megtiltotta az élelmezési gabona felhasználását a bioüzemanyag-gyártásban. Kijev a legszigorúbb gabonakiviteli tilalmat rendelte el Ukrajnában. Tartalék lehetne Dél-Amerika. Csakhogy ott ellentétes fázisban van az élet, Argentínában még most vetnek majd…

A magyar kormány nem akar közvetlen módon beavatkozni a folyamatokba. Pedig előrelátóan csökkenthette volna az élelmiszerek általános, 20 százalékos forgalmi adóját, kedvezményes áfakörbe vonva az alapvető cikkeket. Már korábban támogathatta volna az öntözési rendszerek kiépítését, amire egyetlen forintot sem irányzott elő az idei költségvetés. Óriási hiba volt a hazai kutatóbázisok felszámolása is, hiszen ezeknek kellene kikísérletezni a szárazságtűrő, a hazai termőterületekhez és klímához alkalmazkodó gabonafajtákat. A magyar termelők ma már a multik által előállított vetőmagokat használják. Ezek azonban kifejezetten vízigényes hibridek a régi, szívós magyar fajták helyett. Az idén kivont 25 milliárd forintot is vissza kellett volna juttatnia az agráriumba a kormánynak, akárcsak azt a 60 milliárdot, amit az adótörvények módosításánál csapolt le a szektorból, nem beszélve arról a 100 milliárdról, amelyet a támogatási kifizetések elcsúsztatásával spórolt ki a mezőgazdaságból. A Fidesz szerint mindez így összesen bőven elegendő lett volna a bajok kivédésére, az áremelkedés mérséklésére. Ehelyett megint a lakosságra, a fogyasztókra hárítják a terheket.

Vajon meddig száguldanak a hazai árak? Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint történjék bármi, az emelkedést is a vásárlók pénztárcája határozza meg. Egy szinten felül már képtelenek megfizetni az emelkedést, ennek tudatában pedig a kereskedők sem veszik át a jelentősen megdrágult árut a termelőktől.

Raskó György agrárközgazdász is csupán 10-15 százalékos emelkedést jósol, akárcsak Hegedűs Miklós, a GKI vezetője, és a kabinethez hasonlóan ő is úgy véli, minden hiányt sikerül majd pótolni importból.

A Fidesz úgy véli, az áremelkedések épp a kenyérnél kezdődnek. Font Sándorék becslése szerint a liszt, amelynek kilója tavaly 54 forint volt, idén elérheti a 89, de akár a 100 forintot is. A kenyér ára ezért 300 forintra ugorhat. Ugyancsak a Fidesz szerint a tojás 50 forintba kerül majd, a hús ára legalább 30 százalékkal, a tejé pedig 5-8 százalékkal emelkedik.

Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára szerint ezek túlzások. Noha Pótsa Zsófia sem tagadta például, hogy bizonyos sütőipari termékek árának emelkedése valóban 40 százalékra ugorhat. De a Hússzövetség titkára, Menczel Lászlóné is 30 százalékos áremelkedésre számít. A tőkehúsok például 200 forinttal kerülnek majd többe. Elsősorban a sertéshús és a baromfi ára növekedik.

A kormány elkeseredett lépésre szánta el magát. Gőgös Zoltán államtitkár arra kérte a növénytermesztőket, hogy csak a hazai állattartóknak adják el takarmánygabonájukat. Ez nem exporttilalom, csak kérés. Font Sándorék viszont azt javasolják, hogy a kormány tartsa itt, Magyarországon azt a 1,8 millió tonna kukoricát, amit itt raktároznak még, de az intervenciós felvásárlás következtében már az EU tulajdonát képezi. Pótsa Zsófia szerint ez jogilag elképzelhetetlen. Brüsszel már árulja is ennek a mennyiségnek egy részét, pályázati úton, vagyis az vásárolhat belőle, aki többet fizet érte. Brüsszel 22-23 ezer forintért vásárolta meg az intervenció keretén belül a magyar gabona tonnáját, és most 43 ezer forintra tartja. Font Sándor szerint a magyar kormánynak tárgyalásokat kell kezdeményeznie az EU-val, s bár a fideszes politikus szerint is a visszavásárlás az egyetlen járható út, de le kellene számítani az árból a magyarországi raktározás és a vegyszeres kezelés költségeit. A Fidesz határozati javaslatot készített arra, hogy hazánk zárolja a Magyarországon tárolt intervenciós gabonakészletet, ezt a kormány több mint egyhetes késedelemmel elfogadta.

A Fidesz szeretné elérni azt is, hogy végre jelenjen meg egy testes összeg a jövő évi költségvetésben az öntözési rendszerek támogatására, a hazai kutatás feltámasztására, s csökkentse a kormány az élelmiszerek forgalmi adóját. Ezt a hústermelők szakmai szervezetei 5 százalékra mérsékelnék. A Fidesz sürgeti azt is, hogy a kabinet hozza előre az agrártámogatások kifizetését, amely most visszamenőleges rendben történik. A Fidesz továbbá törvényjavaslatot készített arra, hogy a földalapú támogatásokból kivont 25 milliárd forintot tegye be a kabinet a kárenyhítési alapba, s az adótörvények újragondolásával adja vissza a gazdáknak azt a 60 milliárd forintot is, amit elszivattyúzott tőlük.

Mintha csak észre sem venné a kialakulóban levő bajt a kabinet, Gyurcsány Ferenc és miniszterei 5 százalékra szeretnék lenyomni a hazai inflációt novemberre. Ez azonban csak álom marad az őszi élelmiszerár-emelések után, amelyek egy százalékot is dobhatnak az infláción. Statisztikai felmérések tudósítanak arról, hogy a magyar családok 75 százaléka már egyetlen forintot sem képes megtakarítani havi jövedelméből. Egy részük már hitelbe, úgymond felírásokra vásárolja azokat az alapvető élelmiszereket is, amelyeknek az ára most 15-40 százalékkal tovább emelkedik.

Sinkovics Ferenc

Újabb mérgező anyag Magyarországon

A hétvégén két hazai laboratórium kezdte meg a guargumi-szállítmányok vizsgálatát. Az Indiából érkezett guargumi, más nevén E-412 adalékanyag a szakértők szerint feltehetően dioxinnal szennyezett. A magyar hatóságok azonnal megkezdték a vizsgálatot, de eddig csupán egyetlen üzlet polcain találtak mérgező anyagot tartalmazó élelmiszert. Süth Miklós országos főállat-orvos elmondta, német és francia cégek polcairól is beszedették az árukat. A lakosságnak azt javasolta, egyelőre ne fogyasszanak olyan élelmiszereket, amelyekben E-412 adalékanyag van. Például májkrémet, ízesített joghurtot, krémtúrót, szószokat, levesporokat, sütőipari, édesipari termékeket. A magyar hatóságoknak akkor tűnt fel, hogy a szennyezett anyagból a hazai üzletek polcain is lehet, amikor egy svájci cég, az Unipektien gyümölcsfeldolgozó vállalat bejelentette, tudtukon kívül több európai országba is szállítottak mérgező adalékanyagokat. A vállalatnál történt belső vizsgálat során több esetben az előírt dioxinérték 406-szorosát mérték. Süth Miklós hangsúlyozta, azt a 22 szállítmányt, amelyről a svájci cég azt mondta, hogy szennyezettek, már kivonták a forgalomból.

A főállatorvos előírta, hogy minden olyan cégnek jelentkeznie kell a hatóságoknál, akik Svájcból, Indiából, vagy ismeretlen eredetű guargumit használnak fel. Nekik saját költségükön el kell végeztetniük a szükséges vizsgálatokat. Több cég küldte már el a termékeit bevizsgálásra, ha a tesztek eredményei pozitívak lesznek, akkor visszahívják ezeket a készítményeket. A vizsgálat négy napot vesz igénybe, így várhatóan csütörtökre már meglesznek az eredmények.