Robbanásszerű a fejlődés az egészségügyi informatikában
Robbanásszerű a fejlődés az egészségügyi informatikában, ugyanakkor még kérdés, hogy mi az a módszertan, amivel az adatok átültethetők a gyakorlatba, és hogyan alakítják ki ehhez a megfelelő jogszabályi környezetet – erről a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára beszélt egy szakmai konferencián Budapesten szerdán.
Takács Péter a 6. Digital Health Summiton azt mondta, okoseszköze mindenkinek van, mindenféle orvosi technológia mér egészségügyi paramétereket, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) azonban csak validált eszközök adatai engedhetők be.
Az államtitkár felidézte: a koronavírus-járványnak komoly katalizátorszerepe volt a telemedicina kiteljesedésében, ezen idő alatt ugrott meg például az e-receptek száma. Az e-beutaló már nem volt ilyen sikertörténet, mostantól azonban a szakrendelőknek kötelező elfogadniuk az e-beutalót – emelte ki.
Hozzátette: a pandémia alatt a szakellátási távkonzultáció 8 százalékot tett ki, ez mára csak 4 százalék.
Kitért arra, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felmérése szerint 2022-re a tagállamok többsége bevezette a telemedicina valamilyen formáját: teleradiológiát az országok 84 százaléka, videókonzultációt és távoli betegmonitorozást 77 százalék, míg telepszichiátriai szolgáltatást 51 százalék alkalmazott.
A telemedicina iránt egyértelmű az igény a betegek és az ellátók részéről, ez egy dinamikusan fejlődő terület – mondta Takács Péter, megjegyezve, ehhez azonban egyebek mellett egységes kommunikációs csatornákat kell biztosítani, garantálni a betegbiztonságot és a hozzáférhetőséget, valamint a telemedicinális ellátások rögzíthetőségét, visszakereshetőségét.
