Fontos információk a digitális állampolgárságról
Költségcsökkenésre és a hatékonyság növekedésére számít a digitális állampolgárság program (DÁP) bevezetésétől Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter.
Rogán Antal az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt kedden tartott beszámolójában a jövőbeni gazdasági versenyképesség szempontjából is kiemelkedően fontosnak nevezte az új, több lépcsőben bevezetendő fejlesztést.
A Digitális állampolgárság programról (DÁP) szóló, a parlamentnek kedden benyújtandó törvényjavaslat alapján az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás okostelefonra költözik. Mindenki számára lehetővé válik a jövőben a DÁP-alkalmazáson keresztül az ügyintézés offline üzemmódban is, hitelesen, megbízhatóan és az unió legújabb irányelvének megfelelően – mutatta be az alkalmazást a miniszter.
Közlése szerint első lépésként 2024 szeptemberétől az e-azonosítás és az e-aláírás lesz elérhető a piaci szereplők számára is.
2025-től lép be a tervek szerint az e-dokumentumtár, az e-posta szolgáltatás, minden hivatalos levelet ilyen módon tudnak kézbesíteni, és ezekre válaszolni is lehet majd a mobiltelefonra letölthető alkalmazás segítéségével.
A DÁP-alkalmazáson keresztül elérhetők és kifizethetők lesznek a közüzemi számlák is. Olyan piaci szolgáltatásokat is bevezetnének ezzel párhuzamosan, amelyek egy-egy termék vásárlásakor például a garanciajegyet elérhetővé és letölthetővé teszik – jelezte.
Rogán Antal elmondta: a DÁP-törvény mindenki számára egységes és elérhető digitális azonosító bevezetését is jelenti, ehhez alaptörvény-módosításra lesz szükség. A tárcavezető azt kérte a bizottságtól, támogassa a javaslatot.
Ilyen, a digitális ügyintézés egészét átfogó kódex elfogadására nem volt példa eddig. Az alkalmazásnak köszönhetően lényegesen gyorsabbá és hatékonyabbá válhat az ügyintézés – összegzett.
Rogán Antal kitért arra is, hogy a turisztikai ügynökség 2019-től indított fejlesztési programjainak köszönhetően 17 ezer fejlesztés valósulhatott meg 346 milliárd forintos támogatásból. 2023-ig a fejlesztések 71 szállodát, 635 panziót, közel 14 ezer magánszálláshelyet érintettek. Kalandparkok, játszóházak épültek, 114 helyszínen 288 szabadvízi strandfejlesztés valósult meg – sorolta.
Szólt arról is, hogy a turizmus 2022-ben túlteljesítette a 2019-es, pandémia előtti eredményeket. A 2023-as év több sebből vérzik, a háború és az általa okozta válság hatása egyaránt látszódik – mondta a miniszter, aki közölte: nem egy általános fejlesztési programra van a jövőben szükség, hanem hogy a rendelkezésre álló források nagy részét arra költsék, hogy minél több helyről turistákat vonzzanak be Magyarországra. Jelezte: kezdeményezni fogja a kormánynál, hogy a turizmusfejlesztési hozzájárulást dedikáltan fordítsák e célra.
Beszámolt kiemelt fejlesztésekről is: Hévízen a reptér felújítását már elindították. A Tófürdőnél azon dolgoznak, hogy a Festetics-kori állapotot állítsák helyre, a cél komplex szolgáltató központot kialakítása. Tokaj nemzetközi borvidék rangját szintén emelnék, 2026-ra komplex gasztroturisztikai centrumot építenének ki.
Rogán Antal aláhúzta: 2023-ban a kormány célja az infláció egy számjegyűre szorítása volt. 2024-ben a gazdasági növekedés újraindítására és ezzel párhuzamosan a bérek növekedésére koncentrálnak – fűzte hozzá.
Tordai Bence (Párbeszéd) azt kérdezte a DÁP-programmal összefüggésben, milyen garanciák vannak arra, hogy az adattömeggel nem végeznek jogosulatlan gyakorlatokat. Miért döntöttek úgy, hogy a Balaton környékére összpontosítják a forrásokat? – kérdezte.
Orosz Anna (Momentum) a hulladékszállításra vonatkozó, 35 évre szóló koncessziós szerződésről kérdezte a minisztert. A képviselő szerint sikerült Európa legdrágább hulladékszállítási rendszerét kialakítani, aminek egyértelmű vesztesei az adófizetők és egyetlen nyertes van, a Mol.
Dávid Ferenc (DK) arról beszélt, hogy Magyarországon komoly gazdasági válság van. A képviselő a Kisfaludy-programban megvalósuló fejlesztések részleteire volt kíváncsi.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) a DÁP-alkalmazással kapcsolatban az adatkezeléssel összefüggő félelmeket tolmácsolta és felvetette fogyasztóvédelmi passzus beépítését a javaslatba.
Rogán Antal válaszában arról beszélt: az ellenzéki választóknak fogalmuk sincs, hogy adataik külföldre kerülnek. Ez sem a magyar törvényi szabályozással, sem a GDPR-al, sem egyéb szabályozással nem fér össze – húzta alá.
A szállodákban szerte Európában az egyre nagyobb terrorveszély miatt rögzítik a személyes adatokat – reagált egy másik kérdésre, hozzátéve: a jogszabály világos rendelkezéseket tartalmaz.
A fejlesztési források az ország számos pontját érintik, a kevésbé fejlett térségekben is valósulnak meg beruházások – közölte, és külön kitért az ökoturizmus keretein belül megvalósuló fejlesztésekre.
A rezsicsökkentett díjakat a magyar lakosságnál fenn kell tartani – jelentette ki a szemétszállítási költségeket érintő ellenzéki felvetésre. Azt mondta, számtalan jó oldalát látja a koncessziónak, ilyen például az 50 százalékos újrahasznosítási kötelezettség.
Az előrejelzések Közép-Európában Magyarországon jelzik a legnagyobb gazdasági növekedést – közölte Rogán Antal. Kitért arra is: Magyarország ma az az ország egész Európában, ahol az emberek biztonságban érezhetik magukat, és a munkahelyeket is meg tudták őrizni.
