Románia szégyene
Románia szégyenének nevezte az RMDSZ a román alkotmánybíróság döntését.Románia szégyenének nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) hétfőn kiadott közleményében azt, hogy a román alkotmánybíróság alaptörvénybe ütközőnek minősítette egy kisebbségi iskola, a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium megalapításáról rendelkező törvényt.
„Az alkotmánybíróság döntése felháborító. Csalódottak vagyunk, közösségünk is csalódott. Nem demokratikus jogállam az, ahol a parlament sem tudja az alkotmány biztosította kisebbségi jogokat érvényesíteni” – idézte a szövetség hírlevele Kelemen Hunort.
Az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva úgy értékelte: az állam egyik alapvető intézményének döntése azt üzeni a magyar közösségnek, hogy sem az önkormányzat, sem a parlament nem képes, nem akarja, vagy nem tudja érvényesíteni az alkotmányban előírt kisebbségi jogokat.
MTI
Elbukta az alkotmányossági kontrollt a tanintézmény újraalapításáról rendelkező törvény
Alaptörvénybe ütközőnek minősítette hétfőn a román alkotmánybíróság a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium újraalapításáról rendelkező törvényt.
Valer Dorneanu, a taláros testület elnöke a döntést azzal magyarázta, hogy a parlament csak általános érvényű jogszabályokat hozhat, és nem szabályozhat törvénnyel egyedi eseteket.
„A parlament nem fogadhat el olyan törvényt, amelynek egyetlen jogi személy számára vannak jogkövetkezményei, márpedig itt erről van szó. Nem a szülők, diákok, egyetemi hallgatók közötti viszonyt szabályozták, ott egy iskola megalapításáról van szó” – mondta az ülésről távozó Dorneanu, aki azonban nem volt hajlandó megállni, hogy válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Az alkotmánybíróság később közleményben tudatta, hogy szavazattöbbséggel hozta meg döntését, amelyet arra alapozott, hogy a közoktatási tanintézeteket az önkormányzatok hozzák létre a tanfelügyelőségek láttamozása alapján, és a parlament beavatkozása az önkormányzatok hatáskörébe alkotmánysértő, mivel nem áll összhangban a törvényhozás általánosabb érvényű szabályozást célzó feladatával.
A taláros testület leszögezte: a normakontroll során nem vizsgálták a kisebbségek jogát az anyanyelvű oktatáshoz.
A bukaresti szenátus február 7-én a szociálliberális kormánytöbbség és az ellenzéki Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) támogatásával fogadta el a helyi hatóságok által felszámolt marosvásárhelyi tanintézet újraalapításáról rendelkező törvénytervezetet, amelyet az RMDSZ terjesztett a parlament elé.
Az előzetes normakontrollt két ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 50 és a Népi Mozgalom Pártja (PMP) 16 törvényhozója kérte.
Az óvás előterjesztői úgy értékelték: sérti a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elvét az, hogy a parlament iskolaalapítóként lép fel, holott a közoktatási intézményeket az önkormányzatok javaslatára miniszteri rendelettel kellene alapítani. A panaszosok szerint ezzel a törvényhozás önkényesen elbitorolja a végrehajtó hatalom hatáskörét.
A jobbközép ellenzéki pártok a nyilvánosság előtt nem jogi érvekkel, hanem magyarellenes előítéletekre alapozva, nacionalista szólamokkal támadták Magyarországot, az RMDSZ-t és az azzal együttműködő bukaresti szociálliberális kormánykoalíciót. Az alkotmányossági óvás beterjesztésekor Eugen Tomac, a PMP képviselőházi frakcióvezetője azt mondta: a törvény általi iskolaalapítás mögött Magyarország áll, amely „meg akarja alázni Romániát a centenárium évében”.
Az RMDSZ azt követően terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium alapításáról, hogy bebizonyosodott: az egymásra mutogató helyi hatóságoktól nem várható megoldás. A magyar érdekképviselet szerint az iskola törvény által történő létrehozása megakadályozná, hogy közigazgatási perrel lehetetlenítsék el az intézmény működését.
A Maros megyei tanfelügyelőség szeptember elején függesztette fel a magyar tannyelvű katolikus iskola működését egy tavaly kezdődött, az iskolaalapítás törvényességét megkérdőjelező ügyészségi eljárásra hivatkozva. Az intézkedés következtében a magyar kormány bejelentette, hogy csak akkor fogja támogatni Románia felvételét a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetbe (OECD), ha Bukarest megnyugtatóan rendezi a tanintézet jogi státuszát.
MTI
