Romániában a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagbér

Romániában továbbra is a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb a nettó átlagbér, mely áprilisban fele akkora volt, mint a bukaresti – közölte keddi számában a romániai Országos Statisztikai Intézet adatai alapján a Krónika erdélyi magyar napilap.

Míg a román fővárosban az áprilisi nettó átlagbér 2917 lej (204 ezer forint) volt, a székelyföldi Hargita megyében 1387 lej (97 ezer forint), Kovászna megyében pedig 1449 (101 ezer forint) volt a nettó átlagkereset. A székelyföldi megyék mellett öt moldvai, egy dél-romániai, valamint az erdélyi Máramaros megyében maradt 1500 lej (105 ezer forint) alatt a nettó átlagbér. 
    
A Magyarországhoz közeli jelentős magyar lakossággal rendelkező Bihar, Szatmár és Szilágy megyében is 1500 és 1550 lej (105 ezer és 108 ezer forint) közötti az átlagkereset. A határ menti régióban Arad és Temes megyében magasabbak a keresetek. 
    
A 2086 lejes (146 ezer forint) országos nettó átlagbérnél több csak a Bukarestet körülvevő Ilfov megyében (2309 lej – 162 ezer forint), Kolozs megyében (2269 lej – 159 ezer forint), a Dacia gyárnak is otthont adó dél-romániai Arges megyében (2231 lej – 156 ezer forint), Temes megyében (2221 lej – 155 ezer forint) és Szeben megyében (2216 lej – 155 ezer forint) szerepel a statisztikában. 
    
Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint jó, hogy a megyében megtelepedett könnyűipar sok embernek ad munkát, s ezzel sikerült visszaszorítani a munkanélküliséget, most viszont az a feladat, hogy olyan vállalkozások érkezzenek, amelyek több hozzáadott értéket termelnek, és nagyobb bért tudnak adni az alkalmazottaiknak. Meglátása szerint a turizmus, az informatika és a távközlés teremthet olyan mértékű hozzáadott értéket, amely a bérek növekedésében is tükröződhet. 
    
Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem tartotta meglepőnek a székelyföldi alacsony béreket, hisz mint elmondta, a térségbe alig áramlott külföldi tőke az elmúlt 25 évben. Úgy vélte, az infrastruktúra elmaradottsága is hozzájárul a hátrányos helyzethez. Rámutatott: Hargita megyében idén kétszer annyi cég áll felszámolás alatt, mint tavaly, ez pedig a hanyatlást jelzi.

(Forrás és fotó: MTI)