Romantikus romok
Hosszú idő után újra látogatható az ország egyik legszebb román kori műemléke, a vértesszentkereszti bencés apátsági templom. A nyolc-tíz méteres falmaradványok és a romjaiban is impozáns félköríves szentély láttán nem nehéz elképzelni a háromhajós bazilika egykori pompáját.
Ha a Vértesről beszélünk, akkor a különleges állat- és növényvilág, a zegzugos barlangok és a vadregényes táj, benne az ódon hangulatú várakkal, kastélyokkal juthat elsőként eszünkbe. És persze a kolostorok. Pusztavám és Oroszlány között, az erdő közepén áll például a Csák nemzetség által alapított, a szent kereszt tiszteletére emelt bencés apátság, amelynek története az oklevelek tanúsága szerint 1146-ban kezdődött.
A kerítéssel körülvett, romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó egykori templom és kolostor sokáig csak amolyan vágyott célpontja lehetett a turista zarándokoknak. Ha véletlenül rábukkantak is egy kisebb domb tetején, a fák sűrűben megbújó apátságra, csupán tisztes távolból szemlélhették meg a kerítéssel körülvett épületmaradványokat. A Kozák Éva vezette, 1980-as évekbeli régészeti feltárások után ugyanis a romokat őrizetlenül hagyták, így az egykori templomköveket teherautószám hordták el a közeli építkezésekhez. A területet benőtte a gaz, és elfedezték maguknak a hajléktalanok is. Azt, hogy az egykori templom végleg az enyészeté legyen, a 2006-ban létrehozott a Vértesszentkeresztért Alapítvány akadályozta meg: tagjai elhordták az évek során felhalmozódott szemetet, megjavították a kerítést, összeszedték a temetőből széthajigált csontokat, és számos értékes kőfaragvány visszaszerzésével gyarapították a kolostor kőtárát. Biztos, ami biztos alapon az egyik alapító tag, Henye Péter festőművész oda is költözött közvetlenül a romok mellé, és afféle XXI. századi remeteként kutyájával óvta, védte a szent helyet.
Így, bár a román stílusú építészet egyik legszebb fennmaradt magyarországi emléke viszonylagos biztonságba került, sokak számára mégiscsak elérhetetlen maradt. Ezt a felemás állapotot szerette volna rendezni 2019-ben a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft., amikor átvette a kolostorrom vagyonkezelését, és szakembereivel előkészítette látogathatóságát. Tavaly befejeződött az apátsági templom felmérése, és már készülnek a helyreállítási tervek is, így a közeljövőben sor kerülhet a régi kolostorépület hajójának és kápolnájának állagmegóvására. A bencések egykori vértesszentkereszti otthona – a minden egész órában induló tárlatvezetéssel – addig is szabadon látogatható.
– A középkori oklevelekben Szent Kereszt, Udvarhely vagy Keresztur néven említett birtokot Anonymus leírásai szerint Árpád vezér Elődnek, majd I. István király a Csákoknak adományozta. Az ő utódaik az Árpád-ház kihalásáig birtokolták a területet – meséli idegenvezetőnk, Ferpász Boglárka, hozzátéve, hogy a kolostor a XII.-től egészen a XVI. századig folyamatosan bővült. – A bencés apátságról az első írásos feljegyzés 1146-ból származik, feltehetően ekkor készült el az árokkal körülvett terület északi részén a templom és a délről hozzá csatlakozó kolostor. A templomot temető veszi körül, a feltárt sírok többsége nyugat–keleti tájolású, koporsós vagy a nélküli temetkezésekre utal. A leletanyagból kiderül, hogy a temetőt hosszú évtizedekig használták, többek között az apátság kegyurai, a Csákok is. Az egyik sírt a belőle előkerült S végű hajkarika alapján sikerült a XII. század első felére datálni. A templom szentélyét később két oldalról kápolnával bővítették, melyek közül az északi később osszárium, azaz csontkamra lett. A következő építési periódusban, 1190 és 1220 között ettől a korai templomtól délre épült fel a szent kereszt tiszteletére szentelt hatalmas román kori bazilika, amelynek csaknem negyven méter hosszú belső terét három pillérpár osztotja három hajóra. A régészeti feltárások arról árulkodnak, hogy nem sokkal ezután készült el a pompás faragványokkal díszített kolostor is, ahol konyhát, két refektóriumot és egy könyvkötő műhelyt rendeztek be az itt élő legalább tucatnyi szerzetes számára.
A Sedlmayr János építész rekonstrukciós tervei alapján visszaépült nyugati kapun lépünk be a bazilika egykor hatalmas belső terébe, melynek nyolcszögű pilléreit valamikor sárkányok és szörnyalakok díszítették. A félköríves alaprajzú főszentély falai ugyan a XX. századra az ablakok magasságáig elpusztultak, ám az apszis félkupoláját, az ablakok záradékát és a szentélyboltozat egy szakaszát szintén Sedlmayrnek köszönhetően visszaépítették, csakúgy mint a kolostorkerengőre vezető északi kapuzatot.
Sétánk során meglátogatjuk a ma kőtárnak berendezett egykori sekrestyét és a valamikori káptalantermet is. Ez utóbbi egykor a szerzetesek napindító gyülekezőhelye, így a kolostor legreprezentatívabb tere volt, amit feltehetően gótikus ikerablak díszített. Bejárjuk az északi kolostorszárny két ebédlőjét is, amelyekben külön étkeztek a szerzetesek és a laikus testvérek, vagyis a kolostor föl nem szentelt tagjai. A konyhából utunk a korai, XII. századi templomba vezetne, amit ugyan már tető véd az időjárás viszontagságaitól, egyelőre azonban nem nyitották meg a közönség előtt. Persze az apátság egyes helyiségeire, az itt élő szerzetesek mindennapi tevékenységére csak a feltáró régész, Kozák Éva leírásaiból és a mementónak maradt romos falmaradványokból következtethetünk.
Kisebb-nagyobb átalakítások ugyan a XIII–XIV. századi fénykort követően is történtek a kolostorban, ám a bencés élet hanyatlásával a XV. század közepére Vértesszentkereszt is fokozatosan elnéptelenedett. Amikor aztán 1543-ban a török bevette Tatát, az itt élő, ekkor már domonkos rendi szerzetesek szintén örökre elhagyták a monostort. A terület a XVIII. század közepén az Esterházy család birtokába került, ők kőbányaként hasznosították az ekkor már romos épületet; köveit és legszebb faragványait csákvári kastélyukba, illetve a tatai kastély angolparkjában épülő műromukba vitették – utóbbiba 24 faragott részletet építettek be. És több, az apátságból származó, gyönyörű kőfaragványt láthatunk a tatai vár Kuny Domokos Múzeumának állandó kiállításán is.
Mindezek ellenére a Vértesben kirándulók semmi esetre se hagyják ki ezt a romjaiban is sokak szerint hazánk legszebb és legbékésebb hangulatú műemlékét, amely Pusztavám felől a zöld, Oroszlány felől a piros turistajelzést követve érhető el. Látogatásunk előtt érdemes azonban a www.nof.hu/hu/varak-kastelyok/vertesszentkereszt weboldalon tájékozódni, hiszen a további állagromlás megakadályozása érdekében a műemlék csak tárlatvezetéssel járható körbe.
