Könnyen előfordulhat, hogy a rendőrség az Európai Unió bűnüldöző szerveivel is felveszi a kapcsolatot annak érdekében, hogy a végére járjon a múlt héten kirobbant élelmiszer-hamisítási botránynak. Egy törökbálinti nagykereskedés raktáraiban novemberben kezdtek vizsgálódni az állategészségügy szakemberei, és december ötödikére már négy logisztikai központban találtak több száz tonnányi, szabálytalan csomagolású és hamisított dátumú árukészletet. Két nappal később a vecsési, üllői és gyáli épületek átvizsgálásakor fedeztek fel lejárt szavatosságú termékeket kisebb tételekben. Valószínűleg ez utóbbi raktárakat is az osztrák-orosz-izraeli-magyar érdekeltségű M. E. G. A. cégcsoporthoz tartozó vállalat bérli.

A törökbálinti raktárakban már többször találtak szabálytalanságokat. Egy decemberi utóellenőrzésen egy ellenőr a címkék lemosására alkalmas aceton szagát észlelte, és a nyomot követve jutottak a szakértők egy olyan helyiségbe, ahol addig nem jártak. Így találták meg az igen jó minőségű, nyomtatóval hamisított címkéket, amelyek segítségével átcsomagolták az élelmiszereket. Miként arról Virsinger György, a Pest Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás főállatorvosa a távirati irodának beszámolt, egy illegális tojáscsomagolóra is bukkantak, ahol egymillió darab Németországból származó tojás engedélyeztetését hamisították meg. Mivel az eltarthatósági időt nem lehetett megállapítani, elrendelték a készlet megsemmisítését. Hasonló sorsra jutott a többször tízkamionnyi tejtermék, lekvár, müzli, csokoládé, félkész konyhai termék, fagyasztott hús is. Az ideiglenesen bezárt létesítményekhez december hatodikán öt kamion is érkezett Olaszországból, Lengyelországból, Németországból, de ezeket nem engedték az üzem területére. A 400 tételre tehető áruféleségből lényegében az összes nagyobb magyarországi élelmiszerlánc vásárolt, 1200 helyre szállítottak rendszeresen országszerte, a bezárást megelőző napokban is érkeztek hozzájuk áruk. A termékeket nem volt könnyű beszedetni a polcokról. A nagyobb láncok, mint a Tesco, az Auchan vagy a Spar egy-két napon belül visszavonta a hamisítványokat az egységeiből, de a kisebb boltokban akár a következő hét elejéig is ott maradhattak. A késéshez hozzájárult, hogy sokáig nem hozták nyilvánosságra a cégek nevét (a hatóságok féltek attól, hogy egy esetleges kártérítés kifizetésére nem lenne pénzük), és ez csak Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos és a szakmai és érdekvédelmi szervezetek nyomására történt meg. Tény, hogy a lefoglalt élelmiszerek nagy többségének még nem járt le a szavatossága, de az közel volt a lejárat dátumához. Valójában azután, hogy egy étel minőség-megőrzési ideje lejárt, még forgalomba lehet hozni, mert a fogyaszthatósági ideje még nem járt le. A most lefoglalt élelmiszerek ez utóbbi kategóriába tartoztak. A legtöbb árutétel német, sok köztük a „bio” vagy „wellness” megjelölésű cikk (Corny, Edna, Hotwagner, Lutz, Schwartau). Azt nem tudni, hogy mennyibe kerül ma a német feketepiacon egy lejáró szavatosságú müzliszelet, de tanulságos, hogy a hamisítóknak megérte ezeket az eredetileg jó minőségű termékeket felvásárolni, átdátumozni, és végül a magyar piacon eladni.

Ismeretlen tettes A M. E. G. A. Trade Kft., a M. E. G. A. Trade Dis Kft., a M. E. G. A. Food Kft., a M. E. G. A. Food Dis Kft. és a M. E. G. A. Logistik Kft. alkotják a hamisítást végző cégcsoportot. A cégek magyar bejegyzésűek, de külföldi tulajdonban vannak, Ernst Stefan Fischer osztrák üzletember érdekeltségébe tartoznak. Több M. E. G. A.-cég ügyvezetője az orosz Pavlovszkij Szergej Vitalevics, a cégcsoport tulajdonosai között megtalálható a Fischer érdekeltségébe tartozó G. F. Immobil társaság is. A M. E. G. A. szó betűi az irányítók neveit takarhatják (E=Ernst). A csoport első tagja Selected Food Külkereskedelmi Kft. néven alakult meg, egy évvel később keresztelték át M. E. G. A. Trade Külkereskedelmi Kft.-re. 2002-ben hoztak létre egy belkereskedelemmel foglalkozó vállalkozást. A vezetők között osztrák, ukrán és magyar nevek is felbukkannak. A cégekre százmilliós nagyságrendű bírságot is kiszabhatnak a hatóságok, de a nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik. A rendőrség külön csoportot állított fel az ügy kivizsgálására. A rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette a törvény szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. A rendőrség elsőként a dolgozók nyilatkozatait rögzíti, mert bár az egészségügyi és ellenőrző hatóságok korábbi esetekben már beszéltek velük, a tulajdonosok egyelőre elérhetetlenek. A bravúr lapzártáig a Demokratának sem sikerült. A helyszíni vizsgálatok már befejeződtek, ezekben a napokban az árukkal kapcsolatos dokumentációt elemezték, a szállítóleveleket, könyvelési mérlegeket vizsgálták át. A tisztiorvosi szolgálat szerint az ügy átnyúlik az országhatárokon, és több uniós országot is érinthet. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség szóvivője lapunkat arról tájékoztatta, hogy az eddigi ismeretek szerint az áruk származási helye az Európai Unió, így a vámhatóságnak nincs feladata az ügyben, hiszen ezeken a határokon nincs vámellenőrzés. Az unió külső határain van, de ezekben az esetekben sem az árut vizsgálják át, hanem azt, hogy a belépő rendelkezik-e érvényes állat-egészségügyi engedéllyel. Az élelmiszer útját a mezőgazdasági termeléstől a feldolgozáson át a kereskedelmi forgalomba kerülésig követni kell, és elvben minden ellenőrző szervnek meg van határozva a feladatköre, de mint Garai István, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE) ügyvezető elnöke a Demokrata kérdésére elmondta, a gyakorlatban ezek sokszor ütköznek, ezért azok világosabb elhatárolására lenne szükség. Az ügy kirobbanása után mindenesetre Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára bejelentette, hogy szigorítják az élelmiszer-biztonsági előírásokat, és az élelmiszer-biztonság feltételeinek vizsgálata a jövőben egy kézben a földművelésügyi tárcánál lesz.

Nem az első eset Idén márciusban egy Heves megyei hűtőházban találtak az ellenőrök 100 tonna a M. E. G. A Trade Dis Kft.-től származó kifogásolható élelmiszert, amiért 80 millió forint bírságot szabtak ki, amit a mai napig nem fizettek ki. (A bírságot a cég megfellebbezte, majd a másodfokú döntést követően bíróságon támadta meg a határozatot.) Májusban a fővárosban egy hűtőház ellenőrzése során figyeltek fel az ellenőrök a cégcsoport által tárolt árura. Egészségre ártalmas ételekből nem volt hiány az elmúlt években. A 2004 őszi fűszerpaprika-botrány ügyében csak idén júniusban nyújtotta be a vádiratot az ügyészség. A tavalyi szaloncukor-mizéria után az idei augusztusi, szombathelyi szalmonellafertőzés emberéleteket is követelt. Legutóbb épp Törökbálinton záratták be egy november 29-ei vizsgálat után a Cora húsrészlegét, sajtdarabolóját és pékségét. A láncnak többmilliós bírságot kellett fizetnie, mert az áruházban 78 pontban sértették meg a higiénés előírásokat: nem működő eszközfertőtlenítők, penészes oldalfalak, szennyezett tojások, rágcsálókra utaló nyomok. Az ellenőrök korábban ugyanitt mindent rendben találtak. A szabályok szerint az ÁNTSZ először felszólít a hibák kijavítására, majd bírságot szab ki, de be is zárathatja az üzletet. Az említett határozatok végrehajtásának elmulasztása szabálysértési és minőségvédelmi bírságot von maga után. Előbbi legfeljebb 100 ezer forint lehet, utóbbi elérheti ennek a többszörösét. A szabálysértések megszüntetése után az adott üzem újból működhet: néhány nap múlva a Cora is megnyitotta bezárt részlegeit. A fentiek tükrében adódik a kérdés, tudnak-e az élelmiszerláncok arról, honnan szerzik be az árut? Elképzelhető-e, hogy a piaci versenyben a túlélés érdekében még együtt is működnek a hamisítókkal? Több részlet is elbizonytalanítja a kétkedőt. Egy 2005. augusztusi ÁNTSZ-vizsgálat után a törökszentmiklósi Auchan három részlegének (húsüzem, grillhúskiadó és cukrászat) működését betiltották. Az okok: kiszóródott egérméreg, szobahőmérsékleten tárolt sütemény, hiányzó egészségügyi könyvek, be nem tartott élelmiszer-higiéniai előírások, lejárt szavatosságú élelmiszer a húsrészlegben. Néhány hónappal korábban, áprilisban beszállítók fordultak bírósághoz, mert az Auchan nem fizetett nekik a leszállított árukért. Szeptemberben a francia érdekeltségű kft. felszámolását kérték a Fővárosi Bíróságon. A Tesco több hónapja, az Auchan két éve, a Spar évek óta vásárol termékeket a M. E. G. A. Trade-től. A napokban döntik el, perelni fogják-e a hamisító céget. Mivel az élelmiszer-ellenőrző hatóság korábban visszavonta a cégcsoport belföldi kereskedelmi engedélyét, s ennek ellenére érkeztek áruk Németországból, a rendőrség engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység ügyében is vizsgálódik. A termékek ekkor már nem a raktárba érkeztek, hanem közvetlenül valamelyik áruházba. A gondolkodó emberben óhatatlanul felmerül egy makacs kérdés. Hogyan lehet, hogy az áruházak nem vették észre a tömeges csalást, amikor minden apró részletre gondosan ügyelnek? Bármilyen jó minőségű hamisítványokról van szó, miként lehetséges az, hogy egy hosszú ideje hamis termékeket beszállító cég nem akadt fenn egyik lánc minőségbiztosítási szűrőjén sem? Garai István nem ad hitelt a szóbeszédeknek. A Demokrata kérdésére elmondta, jogsértők mindenhol akadnak; a gyakori ellenőrzéseknek és a szankcióknak igenis komoly elrettentő ereje lehet. Ha ez így lesz, nem hiszi, hogy a jövőben szaporodnának ezek az esetek. Természetesen megszólaltak az ügyben a politikai pártok is. A szocialisták szerint kevesebb emberrel is lehet hatékony a hazai élelmiszer-ellenőrzés, a Fidesz ezt nem tartja lehetségesnek. A 2007-es költségvetés kihatásaként mindenesetre az ÁNTSZ-től 1500 embert küldhetnek el, ami 28 százalékos leépítést jelent. Úgyhogy a jövőben még inkább ajánlatos lesz megszagolni a plázákban minden élelmiszert. Hátha acetonszaga van… Monostori Tibor