Rózsa Sándor asztalánál
Hogyan menekült a pandúrok elől a legismertebb magyar betyár, Rózsa Sándor? Honnan ered a „sok van a rovásán” kifejezés? Miért figyelték meg a csendőrök a Batthyány család tagjait? Ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk, ha ellátogatunk az uniós forrásból nemrég felújított Kondorosi Csárda Múzeumba. A legendás helyi étteremben és a modernizált betyármúzeumban a szellemi táplálékra vágyók mellett a gasztronómia kedvelőit is várják.
„Minden városnak és tájnak megvan a maga nevezetessége…Pisában a ferde torony, Londonban a Tower, Párizsban az Eiffel Torony, Nápolyban a Vezúv, és Kondoroson a betyárcsárda” – írta 1935-ben a Budapesti Hírlap újságírója Kondoros fő attrakciójáról.
A merész egybevetés jelzi, mekkora hírneve volt már akkoriban is a fogadónak. A csárda ma is az egyik legnevesebb idegenforgalmi látványosság Békés megyében, amely a határon túl is ismert. Modernizálásától és a folyamatban levő uniós fejlesztésektől a település vezetője azt reméli, hogy Kondoros még vonzóbbá válhat a hazai idegenforgalmi palettán.
Aktív és interaktív múzeum
Kondoros főterére érve, csakúgy, mint száz évvel ezelőtt, gémeskút mutatja a híres csárdához vezető utat. A műemlék épület bejáratánál lógó cégéren hűen a hagyományokhoz borosüveg és fenyőfaforgács jelzi, hogy a betérő vendégnek ételt és italt kínálnak. A cégérre kötött piros szalagok száma pedig azt üzeni az érkezőnek, mennyi szépasszony dolgozik odabent…
Az épületbe lépve most nem a híres csárda éttermébe, hanem a közös folyosóról nyíló megújult interaktív kiállítás felé vesszük az irányt, ahol maga Rózsa Sándor köszönt bennünket, szögedies tájszólással említve, hogy „szömét rajtunk tartja”.
A XIX. század eleji hangulatot idéző, gerendás famennyezetű, autentikus faragott bútorokkal berendezett ivó egyik csöndes sarkában a híres betyár bő gatyás, mellényes, széles karimájú posztókalapos, élethű alakját is megpillantjuk: láthatóan nincsen jókedvében, mogorván veti tekintetét az asztalon előtte álló mázas cseréppohárra. Pedig a vele szemközti pult mögül szemrevaló csaplárosné méri a karcost, az aktuális adósságot botra vésett bevágásokkal, rovópálcán jegyzi. Bár a szokás már réges-régen eltűnt hazánkban, emlékét a magyar nyelv a mai napig őrzi, erre utal a „sok van a rovásán” kifejezés.
Ha kedvünk tartja, akár a szögedi betyár társaságában is elfogyaszthatjuk ételünket, hiszen a korhűen berendezett ivó étteremként is szolgál.
A megújult Csárda Múzeum Kondoros régmúltjába és a pusztai ember mindennapjaiba enged betekintést. Miközben a padlástól a pincéig végigjárjuk a kiállítótereket, Paluska Zoltán, az uniós projekt kurátora elmeséli, hogy a konyha fölötti füstölőkéményben egykor titkos „betyárszobát” alakítottak ki, ahol – a csárda utolsó, XX. századi bérlője, Liker Mihály vendéglős visszaemlékezése szerint – akár 15 ember is elfért. A padlásról rejtett úton lehetett a pincébe jutni, ahonnan alagútrendszer vezetett a közeli nádasba, így a betyárok a pandúrok elől könnyen megszökhettek. Betyárnak és kocsmárosnak ugyanis illett jóban lenni!
Bár a titkos alagútrendszerre a későbbi kutatások során nem sikerült rábukkanni, a múzeumban kialakított egyik vendégszobában pincébe vezető csapóajtó jelzi a menekülés lehetséges útvonalát.
Betyárromantika helyett
A vendégek játékos formában feltett furfangos kérdésekre találhatnak válaszokat, ha végigjárják a fotókkal és korabeli dokumentumokkal gazdagon illusztrált szobákat és bemutatótereket. Elolvashatják a Rózsa Sándor fejére kitűzött 10 ezer pengőforintot meghirdető körözvényt, farkasszemet nézhetnek a betyárvezér egyik legismertebb bűntársaként számontartott Ballangó (Pataki) Mihállyal, alias Kiss Bácsival, közvetlenül a kivégzése előtt készített fényképen. A XVIII–XIX. századi eredeti cimbalmot, kecskedudát és tárogatót felvonultató hangszerkiállítás, valamint a pásztortárgyak megtekintése mellett a zenesarokban interaktív népzenei karaokeéneklésre is lehetőség van.
– A múzeumfejlesztés lélektani haszna legalább olyan erős, mint a beruházás nyomán a helyi idegenforgalmi szektorba érkező forintok. Tősgyökeres kondorosiként büszke vagyok arra, hogy szülővárosom sok értékes embert, köztük művészeket és sportolókat adott az országnak. Nagyon erős a kötődésem ehhez a földhöz, ahonnan a családom származik, így természetes, hogy társaimmal együtt szeretném minél több emberrel megismertetni a múltunkat – magyarázza Paluska Zoltán.
Csaknem húsz évvel ezelőtt, amikor a csárda az önkormányzat tulajdonába került, elkezdődött az erősen leromlott állapotú épület helyreállítása, amelynek egyik szárnyában egy kisebb helytörténeti gyűjteményt hoztak létre, főleg a helyi lakosoknál fellelt használati tárgyakból. Ahogy a kurátor mondja, az új múzeum kialakításánál kínosan ügyeltek arra, hogy ne idealizálják és romantizálják túl a betyárvilágot, különösen Rózsa Sándor alakját, aki ugyan Kossuth hívására egy 150 fős szabadcsapat tagjaként részt vett az 1848/49-es forradalom és szabadságharcban, ám életének egyharmadát mégiscsak börtönben, köztörvényes bűnözőként töltötte.
Híres látogatók
„Kondorosi csárda mellett / Gulya, ménes ott delelget: / Csárdabeli szépasszonynál / Bort iszik az öreg bojtár” – írta 1849-ben Arany János, valószínűleg személyes élmények alapján. De a pusztai csárdát műveiben megörökítette Jókai Mór, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Petőfi Sándor is, akiknek szerepe a magyar betyárok, köztük Rózsa Sándor alakjának idealizálásában nem elhanyagolható.
A szájhagyomány szerint a szabadságharc költője többször is megfordult Kondoroson, és látogatásának nyomát egy saját kezű falfelirat sokáig őrizte. Ennek a legendának állít emléket a felújított múzeum falán elhelyezett Petőfi-kézjegy.
A régi elbeszélések szerint még a híres zeneszerző, Erkel Ferenc is megfordult a fogadóban, útban Gyuláról Pest felé, féltve óvott zongoráját is magával szállítva. A zenetudós hajnalig játszotta hangszerén a csárdást a haramiák szórakoztatására. Hálából induláskor a betyárok még egy darabon el is kísérték Pest városa felé, nehogy az úton kirabolják a banditák…
Hogy mennyire hitelt érdemlő a történet, nem tudhatjuk, az azonban bizonyos, hogy az alföldi csárdákban tanyázó betyárokat árgus szemekkel figyelték a környéken poroszkáló pandúrok, akiket Kondoroson éppen a csárdával szemközt szállásoltak el.
Bár bizonyos mértékig ez is legenda: a városházának jelenleg is otthont adó egykori csendőrlaktanyát például nem a martalócok megfigyelésére telepítették a csárda közvetlen közelébe, hanem hogy szemmel tarthassák a nagycsákói birtokán gyakran főúri vadászatokat szervező gróf Batthyány Lászlót és társait, akik aktívan közreműködtek az 1867-es kiegyezés előkészítésében.
A csárda mint márka
Ribárszki Péter polgármester arról tájékoztat, hogy a Turizmusfejlesztés Békésszentandrás, Kondoros és Csabacsűd településeken elnevezésű, 365 millió forint összköltségű uniós projekt keretében nemrég átadott Kondorosi Csárda Múzeum modernizálására, informatikai és energetikai korszerűsítésére, valamint eszközfejlesztésre 62 millió forintot fordítottak. További 30 millió forintból újították fel a Batthyány–Geist-vadászkastély kertjében található Ybl Miklós és Pollack Ágoston tervei alapján készült kápolnát. Az uniós projekt részeként a közeljövőben a település kulturális értékeit bemutató hagyományőrző centrumot alakítanak ki a lovasközpont szomszédságában. A helyi záportározó partján többek között sétány, a tó közepén pedig hídon át megközelíthető rendezvényhelyszín épül.
– A csárda felújítása művészeket, restaurátorokat, építészeket, dizájnereket, muzeológusokat és civileket tömörítő széles körű partneri együttműködés során jött létre. Reméljük, a beruházás hozzásegít minket ahhoz, hogy még erősebben tudjunk megjelenni hazánk turisztikai térképén. Ehhez az is szükséges, hogy a nálunk kedvezőbb idegenforgalmi adottságokkal, például természetes vizekkel és minőségi szálláshelyekkel rendelkező megyei városokkal, köztük például Gyulával is hatékonyan működjön az összefogás. Kondoros 30 kilométeres körzetében négy nagyváros is található: Békéscsaba, Szarvas, Orosháza és Gyomaendrőd sok ingázónak biztosít munkahelyet. Másrészt viszont a környező városoknak jelentős elszívó hatása is van a családalapítás előtt álló fiatalokra. Kondoros lélekszáma évről évre fogy, a megye más helységeihez hasonlóan mi is küzdünk azzal a problémával, hogy a frissen végzettek gyakran elköltöznek a településről.
Ribárszki Péter szerint ezen az állapoton a kormány helyben maradást célzó családpolitikája és az önkormányzati intézkedések egyaránt segíthetnek. Ezek közé már felsorakozott a gyermekvállalóknak járó egyszeri, 45 ezer forintos támogatást nyújtó Kondorosi Baba Start Program és a kedvezményes építésitelek-vásárlási lehetőség, amelynek pontos feltételeit épp most dolgozza ki az önkormányzat annak érdekében, hogy a reményteli gyermekáldással tovább erősödhessen a település.
