Saját értékeink megtartása
Saját értékeink megtartása közeledési lehetőség is a másikhoz - mondta Balog Zoltán.
Az iszlám erőszakos térnyerése az „értéksemleges világ görbe tükre”. Hiába az értéksemlegesség, ha azt valaki nem fogadja el, „az egész rendszer bukik”.
Fotó: MTI, illusztráció, szerk.
Saját értékeink megtartása és megismerése egyben közeledési lehetőség is a másikhoz – mondta az emberi erőforrások minisztere, aki az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbijával beszélgetett a vallási toleranciáról kedd este Budapesten, a Hold utcai református templomban.
Balog Zoltán szerint egy mélyen hívő zsidó közelebb van egy mélyen hívő keresztényhez, mint két olyan ember, akinek nem fontos a hite.
Köves Slomó kiemelte, hogy az egyedül az értéksemlegességet elfogadó világ kezd meginogni, és e felfogással szemben a zsidóság és a kereszténység egyaránt vallja az abszolút értékek létezését.
A vezető rabbi rámutatott: a nyugati világ az értéksemlegességből vezeti le morális alapjait, és azt mondja, hogy mindenki erkölcstelen, aki nem értéksemleges, és az abszolút értékek vallása végső soron világégéshez vezet.
Ez a felfogás azonban „befuccsolt”, hiszen nem vált valóra az ígérete, amely szerint az értéksemleges közeg képes megszüntetni az erőszakot és elhozni a jólétet mindenki számára.
Köves Slomó hozzátette: az iszlám erőszakos térnyerése az „értéksemleges világ görbe tükre”. Hiába az értéksemlegesség, ha azt valaki nem fogadja el, „az egész rendszer bukik”.
Kitért arra is: a párbeszéd az iszlámmal alapvetően az iszlámon múlik. „Nem tudjuk mi meghatározni, hogy az iszlám hogyan definiálja önmagát”. Lehet azt mondani, hogy van az iszlámnak kevésbé radikális felfogása is, de mivel ma nem ez jelenik meg a világban, ezért ez a meghatározás hiteltelen – fogalmazott.
Balog Zoltán a vallási párbeszédről szólva felidézte: a keresztény egyházak – különösen Európában – több mint egy évezreden keresztül feladatuknak gondolták meggyőzni a zsidókat arról, hogy ne várják tovább a messiást, hiszen az már eljött. Ebből „szörnyű dolgok következtek”, így végül a keresztények lemondanak a zsidó misszióról, de úgy tűnik, ezzel együtt letettek mindenfajta misszióról. Európában privatizálták a vallást, és ezzel együtt jár, hogy eltűntek az egészséges hitviták is, az emberek nem akarják „meghívni a másikat” valamire, ami nekik fontos.
Köves Slomó erre reagálva beszélt arról, hogy a zsidóság alapvetően nem térítő vallás. Ugyanakkor felvetette, hogy míg a vallás az ember létezésétől 150-200 évvel ezelőttig valamiféle kárpótlás volt cserébe mindazért, amit az ember hiányolt, a jóléti társadalomban nehéz missziót folytatni.
Könnyebb olyan helyen – mint például Szíriában – erőszakkal vagy akár békésen missziót folytatni, ahol az élet elvesztése „permanens” kérdés, mint ott, ahol adott az élet és a jólét.
(MTI)
