A választókra kell bízni az ország jövőjét, mivel a belgrádi politikai elitnek nincs egységes jövőképe és stratégiája a koszovói szakadár állam függetlenségének egyoldalú kikiáltása után – ezzel az indoklással mondott le márciusban Vojislav Kostunica szerb kormányfő. Mivel az Európai Unió legtöbb állama elismerte Koszovó leválását, a történtek erősen megosztották Szerbia népét. Az unióbarát erők helyzete meggyengülni látszott, az eddig is jelentős erőt képviselő, 2003-ban és tavaly is választást nyerő Szerb Radikális Párt népszerűsége pedig magasra szökött. A politikai előrejelzők az EU-ellenes, soviniszta alakulat győzelmét jósolták, s aggódtak amiatt, hogy Szerbia végleg eltávolodik az Európai Uniótól.

Ezért okozott meglepetést a pünkösdvasárnapi választás, melynek során a szavazásra jogosultak 60,7 százaléka járult az urnákhoz, s amelyet végül a voksok 38,7 százalékával a Borisz Tadics államfő nevével fémjelzett Európai Szerbiáért nevű pártszövetség nyert meg. Ez várhatóan 102 képviselői helyet jelent majd a 250 tagú belgrádi parlamentben, a szkupstinában. A nagy ellenfél, a markánsan nyugatellenes, a sovinizmusig nacionalista, gyakran magyarellenes kirohanásokkal feltűnő Szerb Radikális Párt (melynek elnöke mindmáig a háborús bűnök vádjával Scheveningenben vizsgálati fogságban ülő Vojislav Seselj, kinek távollétében Tomislav Nikolics irányítja a pártot) 29,2 százalékon végzett, s várhatóan 66 helyet szerzett a parlamentben.

A képlet eddig tiszta lenne, csakhogy Kostunica alakulata, a nacionalista-konzervatív Szerbiai Demokrata Párt és a vele közös listán induló, Velimir Ilics irányította posztkommunista, soviniszta Új Szerbia nevű szervezet a voksok 11,3 százalékával harmadikként futott be, ami valószínűleg 30 mandátumot jelent majd. A márciusban lemondott Kormányfő pedig az eredmények kihirdetése után azonnal bejelentette, nem hajlandó támogatni Tadics irányvonalát, hiszen épp annak engedékenysége miatt került sor előrehozott választásra. A Kostunica-párt máris tárgyalásokba kezdett a radikálisokkal. A mérleg nyelve a Szerbiai Szocialista Párt, s mivel ez az alakulat Milosevics köpenyéből bújt elő, nem valószínű, hogy megsegítenék Borisz Tadicsot. Megeshet tehát, hogy végül olyan kormánya lesz Szerbiának, amely a revánsvágy lángját még magasabbra szítja.

A helyzet képlékeny. A kormányalakításra három hónap áll rendelkezésre. A patthelyzetet erősíti, hogy nemcsak Kostunica nem hajlandó szövetkezni Tadiccsal, de az államfő sem kíván együttműködni a volt miniszterelnökkel. Olyannyira nem, hogy lehetséges partnerként Tadics elnök is megemlítette a radikálisokat, akik szerinte csupán nem „teljesen elutasítók” az unió iránt.

Ágoston Balázs

Felemás szereplés

A Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége által alkotott Magyar Koalíció 70 ezer szavazattal a voksok 1,9 százalékát szerezte meg, ami 5 képviselői helyet jelent Belgrádban. A nemzetiségi szervezeteknek ugyanis nem szükséges 5 százalékot elérniük a parlamenti mandátumszerzéshez. Az eredményt a magyar vezetők kielégítőnek nevezték. Szintén elfogadhatónak nevezték szereplésüket a magyar pártok az országgyűlési választással egy időben tartott helyhatósági voksoláson. Az önigazgatással bíró Vajdaság tartományban a Demokrata Párt és a G17 Plus által alkotott Európai Vajdaságért pártszövetség győzött 33,5 százalékkal, a Szerb Radikális Párt 29, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezette Együtt Vajdaságért koalíció 8, a Magyar Koalíció 7,5 százalékot kapott. A második fordulóra május 25-én kerül sor, ekkor a Magyar Koalíció 26 egyéni jelöltje újra versenybe szállhat. Ráadásul a magyaroknak abszolút többséget sikerült szerezniük a 60 százalékban magyarok lakta Topolyán, Kishegyesen és Magyarkanizsán, és visszahódították a szerb pártoktól a város 42 százaléknyi magyarjának Óbecsét. A 82 százalékban magyar Adán viszont meglepő módon csak második helyen végzett a magyar pártszövetség, itt a Demokrata Párt vezetheti a települést. Szabadkán, ahol a magyarság számaránya már csak 36 százalék, a megelőző helyhatósági választáshoz képest megduplázta szavazatát a magyar szövetség, ám így is jelentősen lemaradt a Tadics-féle pártszövetség helyi alakulata mögött. Nem túl biztató helyzet alakult ki a 77 százalékban magyar Zentán. Itt önállóan indult a Magyar Koalícióból a szövetségi szerződés írásba foglalását hiányoló negyedik délvidéki magyar párt, a Magyar Polgári Szövetség, amely a városi szavazatok 12,3 százalékával harmadik lett. A Magyar Koalíció 33,4 százalékával együtt tehát csak 45,7 százaléknyi magyar szavazat született.

Választási eredmények Szerbiában

Európai Szerbiáért 38,7

Szerb Radikális Párt 29,2

Szerbiai Demokrata Párt 11,3

Szerbiai Szocialista Párt 7,6

Liberális Demokrata Párt 5,3

Magyar Koalíció 1,9