– Napszámból élnek itt az emberek, meg egy kis kiegészítésből, hiszen a legtöbb családnak van valamicske szőlője – magyarázta Sárazsadány polgármestere, Palcsó Mihály. – Körülbelül 100-150 ezer forintot tudnak kihozni belőle évente, nem többet. Persze, ha megkapják a pénzt. Sokan a Tokaj Kereskedőháznak adják le a szőlőt, de többen is panaszkodnak, hogy késik a cég a fizetéssel.

A Szárhegy-dűlő Kft. nem vásárol szőlőt, pedig a legtöbb helyi termelő szívesen átmenne hozzájuk. Vagy máshová. Túl nagy a szigorúság a kereskedőháznál és egyes felvásárlóknál, meghatározzák például, hogy egyetlen tőkén csak hetven deka szőlő lehet. Jobb években egy-egy fürt is megüti ezt a súlyt… A terméskorlátozás jogos igény, csakhogy a korlátozással rosszul járnak az emberek. Így legalább 200 forintot kellene fizetnie a szőlő kilójáért a cégnek, a szokásos 70-80 forint helyett. Legutóbb csak ötvenet adtak érte… Bár az emberek elkívánkoznak a kereskedőháztól és több felvásárlótól, mintha azok kitalálták volna a gondolataikat, sorra szüntetik meg a szerződéseket a sárazsadányi termelőkkel, minőségi okokra hivatkozva.

– Csak találgatjuk, mi lehet igazából a háttérben – töpreng a polgármester. – Sokszor érezzük, hogy furcsa tréfát űz velünk a nagypolitika. Sárazsadány egy pici, hátrányos helyzetű község. Talán az, hogy Orbánfalvának nem jár támogatás?

Palcsó Mihály szerint 15-20 embert foglalkoztat a Szárhegy Dűlő Kft., ez ugyanennyi családnak jelent jövedelmet. A polgármester helyi ellenzéke ezt kevésnek tartja, azt mondják, ha már itt van az Orbán család, akkor legyen belőle több haszon is. Sárazsadány lakóinak többsége azonban nem merül el a napi politika ügyeiben, bár természetesen hallottak a Szárhegy Dűlő Kft. körüli médiakampányról. Megdöbbentek.

– A Szárhegy semmi rosszat sem csinált, munkát adott a falunak – mondta Illés Ferencné Sárazsadány egyik élelmiszerboltjában. – Sok a nyugdíjas, jól jön nekik az a kis napszám, érzem ezt a forgalmon is, idebent a boltban.

Mihalkó József is megerősítette, mondván, aki csak bírja még magát, az igyekszik egy kis napszámot vállalni a Szárhegy Dűlő Kft.-nél.

– Rendesen fizetnek, nem csaptak be még senkit sem – tette hozzá a férfi.

A Szárhegynél egyébként munkától függően 2700-3000 forintot fizetnek az embereknek egy napra. A polgármester helyi ellenzéke szerint Orbán Viktor azonban 4000 forintot ígért. Kétséges, hogy a Szárhegy Dűlő Kft. tulajdonosai csak úgy engedték volna itt ígérgetni Orbán Viktort, aki nem is tagja a cégnek. Persze most sok mendemonda kering a sajtóban a Szárhegy Dűlő Kft. körül. Az egyik például az, hogy meglepően alacsony áron vásárolta meg a cég a földjeit Sárazsadány határában.

A valóság ezzel szemben az, hogy a földek döntő többsége ugaron hevert, amelyiken voltak még tőkék, azokkal sem igen lehetett mit kezdeni, annyira elöregedtek. Sokat semmiképpen sem fizethetett a káefté értük, annál inkább sem, mert a földnek akkoriban alacsony volt errefelé az ára.

– Nem is nagyon lehetett eladni korábban a szőlőterületeket – magyarázta a hetvenhárom éves Rögler József, akit a ház körüli munkában zavartunk meg. – Egyszerűen leadtam az 540 ölnyi szőlőmet a földhivatalnak, nem tudtam mást tenni. Sokan cselekedtek ugyanígy a faluban. Messze is volt a terület, nem is bírtam már úgy a munkát, a gyerekeimnek pedig nem kellett. Vidékre jártak dolgozni, nem értek rá foglalkozni vele.

A Szárhegy Dűlő Kft. 1997-ben jelent meg Sárazsadányban. Orbán Viktor ekkor még a parlamenti ellenzék egyik politikusa volt, s csupán egy 25 fős frakció ült a háta mögött. A Horn-kormány népszerűsége a csúcson volt. Ormótlan hazugság, hogy Orbán Viktortól bármiféle állami támogatás kijárását várni lehetett ekkor. Lévai Anikóról, Orbán Viktor feleségéről pedig azt írták a lapok, hogy túlságosan olcsón vásárolt földet a sárazsadányi önkormányzattól 1997 márciusában, tehát egy évvel a Fidesz 1998-as választási győzelme előtt. A vád szerint Lévai Anikó nem sokkal később magas értéken apportálta be az 5,5 hektárnyi földet a Szárhegy Dűlő Kft.-be.

Ismert azonban, hogy az apport értékét gyakran nem a piaci árfolyam, hanem a cégtulajdonosok határozzák meg a cég üzleti és stratégiai terveinek megfelelően.

– A Szárhegy Dűlő Kft. még azt is megtette, hogy vett egy darab önkormányzati földet, de a földhivatalon keresztül megkereste a régi tulajdonos hozzátartozóit, és nekik is fizetett valamit – tájékoztat Mihalkó József.

Különben Palcsó Mihály polgármester is belekeveredett a sajtókampányba, persze akaratán kívül.

– Azt írta az Élet és Irodalom című lap, hogy beszéltek velem a munkatársai, a valóságban azonban egyetlen szót sem váltottam egyikükkel sem – mondta a polgármester. – Kimaradni azonban több minden kimaradt a sajtóban megjelent cikkekből. Például az, hogy én nagyon örültem annak, hogy megjelent a Szárhegy Dűlő Sárazsadányban. Nemcsak azért, mert munkát adott több helyi családnak, de azért is, mert betelepítette a parlagon levő területeket, és rég kiöregedett szőlőket fiatalított meg. Megüzentem egyébként a szocialista politikusoknak, hogy szívesen látjuk őket, vegyenek földet vagy szőlőt, adjanak munkát ők is az embereknek. De nem jött egyikük sem.

Azaz, dehogynem! Itt járt, méghozzá egy autóbusznyi tüntetővel Török Zsolt MSZP-s képviselő, aki a Szárhegy Dűlő Kft. ügyét kapta házi feladatul a pártközponttól. A helyiek szerint hatásos médiaakciónak indult az esemény, jelszavakkal és transzparensekkel, de bohózat lett belőle. A tüntetők például rámutattak egy új, hegyre futó betonútra, amelyet röviden csak Fidesz útnak neveztek, mondván, ez az út a Szárhegy Dűlő Kft. présházához vezet. A valóságban nem oda vezet.

Vészesen töpörödik a jövő Sárazsadányban, amit semmi sem mutat jobban, mint az, hogy egyetlen óvodáskorú gyerek él az egész faluban. Ha a község nem tud munkahelyet teremteni, fölemészti a kisfalvak szokásos betegsége, a szegénység és a reménytelenség.

– Nem írtak róla a lapok, de ha már a szocialista kormány privatizálni akarta a Tokaj Kereskedőház Részvénytársaságot, megpróbáltuk megszerezni – közli a polgármester. – No nem egyedül Sárazsadány, hanem 19 környékbeli, nehéz helyzetben levő település közösen. Úgy gondoltuk, hogy a legfontosabb feladat a borértékesítés megszervezése, fellendítése lenne. És a rendteremtés. Érthetetlen, miként engedi meg például a bortörvény, hogy akár Kecskeméten is lehessen tokaji aszút készíteni! Úgy terveztük, érdemes lenne fellendíteni az idegenforgalmat is, kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek a hegyaljai világörökségben rejlenek. Összesen 3,5 milliárd forintra becsülték a Kereskedőház Rt. értékét. Ha ezt elosztjuk tizenkilenccel, akkor nem is olyan nagy összeg jut egy-egy falura, és a környék ki tud keveredni nehéz helyzetéből, meg tudja tartani a fiatalokat, fordítani tud a sorsán. Ugye mondanom sem kell, hogy már az első körben elhajtottak bennünket…

Sárazsadány kíváncsi, milyen nevet aggat rá megint a kormánypárti sajtó. Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége ugyanis ez év februárjában névértéken eladta a Szárhegy Dűlő Kft.-ben levő üzletrészét. A baloldali sajtó által keltett hisztériának ezt is sikerült elérnie. Közben az MSZP unszolására új slágertémát is talált a vércse-sajtó Orbán Viktorral kapcsolatosan. A Népszabadság bemutatta, mekkora építkezésbe kezdett Orbán Viktor és családja Felcsúton. Hamar helyesbítette azonban önmagát az újság, hiszen kiderült, a jelzett és a fotón is megörökített nagyszabású építkezésből nem Orbán-palota, hanem a felcsúti labdarúgócsapat utánpótlás-nevelését szolgáló központ születik majd. Igaz, épít itt Orbán Viktor és családja is, de csak egy nyolcvan négyzetméteres hétvégi házat. Vályogból.

A baloldali napilap azért sietett hozzátenni, hogy ettől még nagyon is drága lehet ez a ház. A vályogból készült épületnél ugyanis dupla vastagságú falakra van szükség, szögezte le nagy szakértelemmel a vörös kolléga. Mindez egyformán jó tragédiának és komédiának is. A lényeg, hogy zajos legyen az előadás. És akkor senki sem figyel oda Gyurcsány Ferenc százmilliós évi jövedelmére…