1932-ben a német kommunista párt arra szólította fel híveit, hogy a választásokon ne a szociáldemokratákra, hanem a nácikra szavazzanak. A Molotov-Ribentrop-paktum és Lengyelország 1939-es felosztása pedig állami rangra emelte a két szél együttműködését. De jelentős kapcsolat épült ki az 1970-es években a terrorcselekményeket végrehajtó olasz szélsőjobb és szélsőbal csoportok között is. A legújabb tapasztalatok szerint pedig a globalizmussal szemben is hajlamosak összefogni a fundamentálisan baloldali és jobboldali politikai csoportok. A balszél és a jobbszél közeledése mindig és mindenütt olyan helyzetben jött létre, amelyben a parlamenti demokrácia válságba kerül, értelmezhetetlenné válik. A 2006-os választáson a kormányzó balliberálisok történelmi hazugsága súlyos politikai és még súlyosabb erkölcsi válságot okozott, miközben a gazdaságot is államcsőd fenyegeti. Ebben a helyzetben nem meglepő, hogy a kádárista örökségét nyíltan vállaló Munkáspárt és a markánsan jobboldali Honfoglalás 2000 Egyesület kapcsolatba lépett egymással.

Kérdés, hogy valóban szélsőséges-e a Munkáspárt és a Honfoglalás 2000, s egyáltalán, mit tekintünk szélsőségnek. A Munkáspárt nem hajlandó eltérni saját, a marxizmusban és a kádárizmusban gyökerező eszmerendszerétől és programjától, egy baloldali, dolgozói társadalom felépítésétől. A Honfoglalás 2000 pedig egy nemzeti alapokon épülő és tevékenykedő államot akar. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a Demokratának elmondta, éppen a párt átalakításán dolgoznak. Kisebb, de ütőképesebb, gyorsabb reagálású politikai alakulattá szeretnék formálni a Munkáspártot, melynek feladata változatlanul a bérből és fizetésből élő munkások érdekvédelme, politikai akaratuk kifejezése. A Honfoglalás 2000 sem változtat céljain, azaz a magyar kultúrkincs őrzésén, a nemzeti identitás megerősítésén és a nemzeti akarat képviseletén. Szilvásy György, a szervezet elnöke elmondta, az egyesület ugyan csak száz-kétszáz fő közötti tagsággal rendelkezik, de annak idején ők szervezték meg a Vasárnapi Újság Baráti Kört, amelynek viszont közel 40 ezer tagja volt. A Honfoglalás 2000 elnöke úgy véli, továbbra is mozgósítani tudják ezeket az embereket, mint ahogy fontos médiakérdésekben több ezer fős demonstrációkat szerveztek a televízió, illetve a rádió épülete elé.

Nem most először működik együtt a Munkáspárt és a Honfoglalás 2000. Az egyesület két évvel ezelőtt besegített a Munkáspártnak a kórház-privatizáció ellen kezdeményezett aláírásgyűjtésbe. A Munkáspárt elnöke szerint ez az eset bizonyította először a rendszerváltást követően, hogy ideológiailag egymással szöges ellentétben álló erők is képesek összefogni egy-egy fontos ügy érdekében. Most Szilvásy György lépett elsőként, ő kereste meg Thürmer Gyulát. A Honfoglalás 2000 elnöke elmondta, a Gyurcsány-csomag kivérezteti az országot. Fizikailag és szellemileg egyaránt. Az ideológiai korlát átlépése nem okozott gondot. Szilvásy György úgy vélte, a baloldali szavazók olyan megtévesztett emberek, akiket éppúgy kisemmiznek a Gyurcsány-kabinet intézkedései, mint a társadalom jobboldali tömbjét.

Szerinte a baloldal azt kapja jutalmul Gyurcsány Ferenctől, amit a jobboldal kap büntetésként. Szilvásy György szerint ebben a helyzetben csak az összefogás segít. Összefogás akár abban a churchilli értelemben, ahogy a brit vezető mondta a II. világháborúban, hogy akár az ördöggel is hajlandó szövetkezni a nácizmus ellen. Thürmer Gyula pedig úgy vélte, rendkívül kiszolgáltatottak a bérből és fizetésből élők, azaz a kisemberek, a munkások. És különösen kiszolgáltatottá teszik őket a Gyurcsány-csomag intézkedései. A média és a szakszervezetek többsége pedig gátlástalanul kiszolgálja a kormány politikáját. A Munkáspárt elnöke szerint egyszerűen nincs kihez fordulniuk sérelmeikkel az embereknek, ezért is fontos egy másik politikai erővel való együttműködés.

Szilvásy György sem bízik semmilyen hazai fórumban. Az egyesület aláírásgyűjtést szervez a határainkon túli magyar területek autonómiatörekvései mellett, de a kézjegyeket nem Sólyom Lászlónak, nem is Gyurcsány Ferencnek adják át, hanem Manuel Barossónak Brüsszelben, s az eseményről sem itthon, hanem Bécsben szerveznek sajtótájékoztatót. Thürmer Gyula a Gyurcsány Ferenc által vallott és gyakorolt liberalizmust és neoliberális gazdaságpolitikát, illetve a mindezt magába foglaló globalizmust tekintette Magyarország egyes számú ellenségének. Amit szerinte az SZDSZ képvisel. Szilvásy György ugyanígy gondolja. Mint elárulta, a Honfoglalás 2000 tagjai először csodálkoztak a kapcsolatfelvételen, de aztán mindenki egyetértett az elnök lépésével. Thürmer Gyula támogatóinak döntő többsége is igent mondott az együttműködésre, bár a párttagság egy része továbbra is kritizálja a vezetés lépését. A két elnök leszögezte, akár a kórház-privatizáció esetében, itt is eseti együttműködésről van szó. Bizonyos kérdésekben közösen lépnek fel, de a két szervezet megtartja saját önállóságát és nem változtatja meg a helyét a politika térképén. Hogy közelebbről nézve melyek ezek a közös kérdések, s milyen akciókat tervez ezekben a Munkáspárt és a Honfoglalás 2000, azt az elnökök még nem tudják, mondván, csak most kezdődtek az egyeztetések.

Abban egyetértenek, hogy meg kell várni az első pofont, vagyis az őszi számlákat. Amint megfogalmazták, az együttműködés gyakorlati jellegű lesz. Eszmei kérdésekben, például 1956 megítélésében szó sem lehet közeledésről. A megemelt áfa azonban közös ellenség. Nehéz azonban úgy működni együtt, hogy ne bukkanjanak fel közös pontok. Szilvásy György azt mondta, a Honfoglalás 2000-nek fel kellett ismernie a szociálpolitika fontosságát, Thürmer Gyula szerint pedig a Munkáspárt politikájában előtérbe kell lépjen a nemzeti jelleg. És amint Szilvásy György száműzte szótárából a "panelproli" fogalmát, ugyanúgy Thürmer Gyula aggódni kezdett azoknak az – egyébként kapitalista – kis- és középvállalkozásoknak a sorsáért, amelyek az ő munkásainak is kenyeret adnak. A média egy része történelmi eseménynek nevezte a két szervezet találkozását, a szavazóiért aggódó MSZP viszont szégyennek.

Az sem érdekli a szocialista pártot, hogy itt valójában két kisméretű szervezetről van szó, hiszen a Munkáspárt már csak 0,4 százalékos eredményt ért el az idei országgyűlési választásokon. Az MSZP a 2002-es választások óta nagyrészt beolvasztotta az akkor még közel 4 százalékot elérő pártot. Úgy látszik azonban, hogy a 0,4 százalék is sok. Az együttműködésnek nincs sem forgatókönyve, sem programja. Thürmer Gyula szerint mindez csupán egy rendkívüli kezdeményezés, Szilvásy György szerint kamikáze akció.

Tóth Gy. László politológus úgy látja, életképtelenek az ilyen, pillanatnyi egybeesésekre alapozott együttműködések. Mert a bajt nem pillanatnyi momentumok, hanem hosszan ható folyamatok okozzák, amelyekre nemcsak gyakorlati, de szellemi, ideológiai választ is kell adni. Szűrös Mátyás szerint a Gyurcsány-kormány ígéreteivel ellentétes intézkedései miatt szitokszó lett Magyarországon a politikus szó, az emberek elfordulnak a politikától. Ebben a helyzetben egy Munkáspárt-Honfoglalás kapcsolat inkább fokozza a zűrzavart. Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója szerint az együttműködés üzenete a Gyurcsány-kormánynak szól. Megmutatja, hogy a társadalom egyetlen szeglete sem fogadja el a kormány lépéseit. Gyurcsány nem tett mást, mint hogy az eszmék, a valódi érdekek vitájának magasságából az életben maradás ösztönszintjére züllesztette le a politizálás szintjét. Itt pedig csak egy törvény létezik, a túlélés ősi parancsa: menekülni vagy szembeszállni.