Segítség a kisgyermekes szülőknek

– A KSH adatai szerint a három év alatti gyerekek 17 százalékát képesek ellátni a bölcsődék, és több mint másfél ezer településen nincs ilyen intézmény. Az új fejlesztési lehetőségek megoldhatják ezt a problémát?

– 2017. január elsején alakult át a bölcsődei rendszer, pontosan azért, hogy a családpolitikai céljainkat megvalósíthassuk. Hiszen a gyed vagy éppen a gyed extra csak akkor lehet sikeres, ha az édesanyák visszatérhetnek a munkájukhoz, mert biztonságos helyen tudják a gyermekeiket, amíg dolgoznak. Korábban a jogszabályok értelmében csak a tízezer lakosú vagy annál nagyobb településeken kellett létrehozni bölcsődét. Az új szabályozással a három év alatti gyermekek számához igazítottuk az ellátási kötelezettséget. Ma már azon a településen, ahol negyvennél több a három éven aluli gyermek, vagy legalább öt család igényli, ott meg kell szervezni a bölcsődei ellátás valamilyen formáját. A rendszer meglehetősen rugalmas. A klasszikus bölcsődén kívül létre lehet hozni mini-, munkahelyi vagy akár családi bölcsődét is.

– Mennyi pénzt szán e célokra a kormányzat?

– Felméréseink szerint tavaly mintegy háromezer kisgyermeket nem tudtak elhelyezni a szülők bölcsődében férőhelyhiány miatt. Azt is látni kell, hogy a korábbi szabályozás miatt túlságosan nagyok a területi különbségek, hiszen a községek vagy az aprófalvak többségében nem működött ilyen intézmény. A fejlesztési program ezeket a különbségeket kívánja kiegyenlíteni. Ez a munka már korábban megkezdődött. A 2014–20-as uniós fejlesztési időszakban több mint 110 milliárd forint áll rendelkezésre a területi operatív programok keretében bölcsőde- és óvodafejlesztésre. Ezt az összeget 2017–18-ban hazai forrásból is kiegészítettük. Tavaly így országosan 4,5 milliárd forint keretösszeggel indult pályázat az önkormányzatok számára bölcsődei infrastruktúra fejlesztésére, azonos keretösszegre pályázhattak a Pest megyei települések is. A családi és a közép-magyarországi munkahelyi bölcsődék új férőhelyeinek létrehozására 500 milliót szánt a kormányzat. Idén hasonló összegekkel számolhatunk. A 2020-as költségvetésben, amely a családok támogatásának költségvetése, közel 52 milliárdot tervezünk bölcsődei ügyekre.

– Hogyan fogadták az önkormányzatok az új ellátási kötelezettséget?

– Már a jogszabály változása előtt megkerestük az önkormányzatokat, hogy felmérjük ez irányú fejlesztési terveiket. Az akkori vizsgálatokból és az azóta kapott jelzésekből tudjuk, hogy nagyon sok település szeretné igénybe venni a fejlesztési forrásokat. Azokban az aprófalvas régiókban, ahol sok az egymáshoz közeli kistelepülés, például Baranyában, több település együtt szervezi meg az ellátást. Biztos vagyok benne, hogy egyre több önkormányzat vállalkozik majd bölcsőde létrehozására az országban. A polgármesterek gyakran keresnek minket azért, mert a korábban uniós forrásból létrehozott minibölcsőde mellé klasszikus intézményt is szeretnének, mert a környező településeken élő kisgyermekes szülők jelezték igényüket az ellátásra. A fejlesztési program sikerét egyébként a KSH adatai is igazolják. Ezek azt mutatják: a 25–49 éves, háromévesnél fiatalabb kisgyermeket nevelő nőknek tavaly az első negyedévben 15,7 százaléka dolgozott. Idén ez a szám közel 19 százalékra emelkedett. Vagyis egyre több édesanya tud visszatérni a munkaerőpiacra. Emellett a településvezetők azzal is számolnak, hogy legalább 2-2,5 munkahelyet jelent helyben akár egy minibölcsőde megnyitása is. Arról nem beszélve, hogy a bölcsődei ellátás jelentősen megkönnyíti a kisgyerekes családok életét, növelve a település népességmegtartó erejét is.

– Sokáig tartotta magát a kifogás, hogy túlságosan drága a bölcsődék működtetése. Ez nem riasztja vissza a helyhatóságokat az intézményalapítástól?

– A települések korábban is számolhattak állami támogatással, ezt normatív alapon biztosította a költségvetés. A bölcsőde és a minibölcsőde tekintetében 2018. január elsejétől ez megváltozott, áttértünk a feladatalapú támogatásra. Ez magyarul annyit jelent, hogy a központi költségvetés finanszírozza a szakmai munkát végző dolgozók bérét. Az adott település bevételeit figyelembe véve az üzemeltetési költségek egy részét szintén átvállalja az állam. Összességében a teljes működési költség mintegy 85 százalékát biztosítja a központi költségvetés, de vannak olyan települések, ahol még ennél is nagyobb arányban. Azt kell mondanom, ma már kifejezetten megéri az önkormányzatoknak, hogy belevágjanak egy ilyen beruházásba.

– A munkaerőhiány azonban ezt az ágazatot is keményen érinti. Ráadásul sok a pályaelhagyó. Lesz elegendő képzett szakember a bölcsődék működtetéséhez?

– Ismereteink szerint évente közel kétezer fiatal szakember szerzi meg a képesítését e területen. A pályán lévők kilencven százaléka felsőfokú szakképesítésű. A tervezett béremelésekkel vélhetően jelentősen növelni lehet a pálya vonzerejét, és csökkenthető a pályaelhagyók száma is.

– A magyar óvodapedagógia világszínvonalú. Elmondható ez a bölcsődei nevelésre is? Hiszen a bilire szoktatástól az evőeszközök használatáig, a beszédfejlesztéstől a dackorszak kezeléséig minden a kisgyermeknevelőkre hárul.

– A bölcsődei gondozás-nevelés nemzetközileg is elismert; alapja az a 167 éves múlt és annak tapasztalatai, amelyre Magyarországon a bölcsődei szakemberek támaszkodhatnak. Különös figyelmet fordítunk arra, hogy a szakmában dolgozóknak átadjuk e tapasztalatokat a különböző képzések és továbbképzések során. Emellett a Magyar Bölcsődék Egyesülete és bázisintézményei kiépítették azt az országos módszertani hálózatot, amely segítséget nyújt a kisgyermeknevelőknek, és minden megyében működnek szakmai tanácsadók is. Ez a hálózat, állíthatom, egyedülálló a világon. Az új fejlesztéseknél ráadásul a fenntartóknak már a tervek elkészítése során figyelembe kell venniük a bölcsődékben folyó munka szakmai követelményeit is. Az előírások nyilván enyhébbek a családi vagy a munkahelyi bölcsődék esetében. Ám ezek a szolgáltatások nagyrészt piaci alapon működnek, nem engedhetik meg maguknak, hogy alacsonyabb színvonalú körülményeket vagy ellátást nyújtsanak.

– A munkaadók ismerik dolgozóik anyagi lehetőségeit, amikor megszabják az ellátás árát. A családi bölcsődékben azonban elég borsos a számla. Az önkormányzati intézményekben mennyit kell fizetniük a szülőknek az ellátásért?

– 2015 szeptemberétől kiterjesztettük azok körét, akiknek nem kell fizetniük az étkezésért a bölcsődében, óvodában, például a három vagy több gyermeket nevelőknek vagy a rendszeres gyermekvédelmi ellátásban részesülőknek. Összességében a bölcsődébe járó gyermekek 67 százalékának jár az ingyenes étkezés. Az utóbbi években a bölcsődék átlagosan 30 százalékában a fenntartók bevezették az úgynevezett gondozási díjat. Ez nagyjából 6-7 ezer forintos kiadást jelent az érintett családoknak. Ám az említett kedvezményezetti körbe tartozóknak ezt sem kell kifizetniük, valamint többféle további szempont alapján lehet csökkenteni a térítési díj összegét.

– Magyarországon tartja magát az a vélemény, miszerint a három év alatti kisgyerekeknek az édesanyjuk mellett van a helyük. Egyetért ezzel?

– Szakemberként azt kell hogy mondjam, valóban nem minden kisgyermeknek kell bölcsődébe járnia, ez lehetőség a szülőknek, ha vissza kell térniük a munkaerőpiacra. Hogy a kicsik számára zökkenőmentes legyen az ellátás, biztosítjuk a szülővel történő fokozatos beszoktatást, ez általában két hét. Így a kisgyermek fokozatosan megbarátkozhat új környezetével és azzal a helyzettel, hogy az anyuka nem lesz mindig a közelében. Nekünk az a feladatunk, hogy megteremtsük a bölcsődei gondozás-nevelés feltételeit, hogy az édesanyák, ha szükséges, vissza tudjanak menni a munkahelyükre. Meggyőződésem, hogy egyre több település él majd a pályázati lehetőségekkel, és gondoskodnak a legkisebbek ellátásáról is. Ahol megépülnek az ehhez szükséges intézmények, ott nemcsak a gyermekekről, hanem a település jövőjéről is gondoskodnak. Hiszen a bölcsődeépítés több mint beruházás, olyan családtámogatási forma, amely segíti a szülőket, hogy biztonságban és jó körülmények között tudhassák a gyermeküket, amíg dolgoznak.