Semjén Zsolt: 2021 legyen a nemzeti újrakezdés éve!

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a koronavírus járványhelyzet miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették új színterekkel, felhívásokkal. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat. A miniszterelnök-helyettes kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. A külhoni magyarság hagyományos identitásvédelme mellett kitért a gazdaságfejlesztési programra és a határon túli etnikai magyar pártok támogatására.

Kifejtette: a hagyományos identitásvédelem a külhoni magyar nemzetrészek megmaradását szolgálja. Kitért arra, hogy a Szülőföldön magyarul! program keretében tavaly 224 ezer óvodáshoz és iskoláshoz jutottak el. Ez azért kulcsfontosságú, mert ezáltal intézményes kapcsolat jön létre a külhoni magyar családok és a magyar állam között. A miniszterelnök-helyettes értékelése szerint a program nagyszerűen működik. Külön kiemelte a Rákóczi Szövetség és a közelmúltban elhunyt tiszteletbeli elnöke, Halzl József tevékenységét, akit a magyar nemzetpolitika „hőseként és napszámosaként” jellemzett.

Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében. A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással. Jelenleg 83 intézménnyel, 12 programmal és 170 szervezettel kötöttek ilyen megállapodást. A Petőfi Sándor program keretében 78 ösztöndíjas utazik a szórványhoz – ismertette. Az anyasági támogatást igénylők körében 10 ezer babacsomagot osztottak szét, ami mutatja a kormány családok iránti elkötelezettségét a határon túli magyarságnál is.

A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program keretében mintegy 400 ezer gyermek juthatott el külhoni magyar területekre. A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek. Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a „józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: „Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.”

Semjén Zsolt ismertette: „több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül, és a parlamenti választáson szavazás módját is amennyire lehet, egyszerűsítették. A kormányfő helyettesének összegzése szerint Magyarország – alaptörvényéből következően is – elkötelezetten nemzeti politikát folytat, amely egyúttal egyetemes politika is. Álláspontjuk szerint minden nemzet egyszeri és megismételhetetlen érték, olyan érték, amelyet csak és kizárólag az adott nemzet adhat az egyetemes emberiségnek. A magyarok felelőssége az egyetemes emberiséggel szemben a magyarságuk „kimunkálása, megőrzése és felmutatása”, mert ezáltal gazdagíthatjuk a többi nemzetet is – jelentette ki Semjén Zsolt. Hangsúlyozta: „amint elvárjuk, hogy tiszteletben tartsák a mi nemzetépítésünket, úgy mi természetesnek tartjuk”, hogy minden más nemzet és minden más nemzetiségnek joga és kötelessége a saját nemzetépítése.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, önkormányzatok és média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék. Számukra minden magyar fontos, minden magyar emberre számítanak, éljenek bárhol a világban, a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában – mondta, jelezve: a támogatások szinten minden magyarok lakta településre eljutottak.

Az óvodafejlesztési programról szólva elmondta, jelenleg három ütemben folyik és most készítik elő a negyedik ütemet. Kitért arra, hogy 250 hétvégi iskolával szoros kapcsolatban állnak világszerte. A családok támogatását szintén kiemelt helyen említette, és megemlítette azt is, hogy az ifjúsági szervezeteket külön keretből segítik már négy-öt éve. Mintegy háromezer, identitást őrző és szervező tevékenységet tudnak támogatni – mondta. Beszámolt a Kőrösi Csoma Sándor programról és a Petőfi Sándor programról, közölve, a programok indulása óta az ösztöndíjasok száma megközelítette az ezret. Emellett soha nem látott forrásokat tudtak nyújtani a szakrális helyek felújítására. A nemzetpolitika egyre fontosabb területe a sport támogatása – mondta, jelezve: azt szeretnék, ha minden külhoni magyar iskolában szintén lehetővé tudnák tenni a mindennapos testnevelést. Kitért a sportakadémiák működtetésére több sportágban, és célként fogalmazta meg, hogy Kárpát-medencei szinten támogassák a sportot.