A nemzeti konzultáció témáiból a migrációt, a családok védelmét és Ukrajna európai uniós csatlakozását emelte ki.

Hirdetés

Semjén Zsolt kifejtette, Európában mindenkinek látnia kell, milyen súlyos következményei vannak annak a migrációnak, amelyet megfogalmazása szerint „nyugodtan nevezhetünk iszlám inváziónak is”.

Ténykérdésnek nevezte, hogy az iszlám migrációval dzsihadista harcosok tömege jön be Európába, ami kezelhetetlen biztonsági kockázatot jelent. A megoldás – tette hozzá -, hogy nem szabad beengedni az illegális bevándorlókat Európába.

A kötelező elosztási kvóta képtelenség – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes, példaként említve, hogy egy menekült nagy nehézségek árán valahogyan eljut Pakisztánból a németországi Hamburgba, ahol azt mondják neki, elviszik onnan Romániába. Három nap múlva újra Hamburgban lesz, hiszen nem lehet bezárni, rendőri vagy katonai őrizet alá helyezni – fűzte hozzá.

Korábban írtuk

„Nincs olyan migrációhoz való jog, hogy valaki tetszés szerint eldönthesse, hogy a világ mely országában akar élni, annak az országnak a hozzájárulása nélkül” – jelentette ki. Hozzátette, ha veszélyben van valakinek az élete, a testi épsége, a lelkiismereti szabadsága, ha valaki faji, vallási, politikai ok miatt veszélyeztetett, joga van a védelemre az első biztonságos országban, addig, amíg a veszély fennáll.

Semjén Zsolt kedden a Kereszténydemokrata est című rendezvényen vett részt Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban. Az eseményt megelőző sajtótájékoztatón a családok és a gyermekek védelméről is beszélt, kiemelve: „a gyermekvédelmi törvény nem a felnőttekről szól”.

A felnőttek a magánéletükben azt csinálnak, amit akarnak, de a magyar állam a gyermekek védelmében nem engedheti meg, hogy bármilyen szexuális jellegű szervezet agitációt folytasson óvodában, iskolában, mert a gyermek szexuális felvilágosítása a szülőre tartozik – mondta.

A nemzeti konzultáció tekintetében említette az Oroszországgal szembeni tizenkettedik uniós szankciós csomagot is. A miniszterelnök-helyettes rámutatott: hogy lehetne szó ennek elfogadásáról, amíg nem elemezték, hogy az előző tizenegynek mi volt a hatása?

És hogy lehet szó további pénzügyi segítségről Ukrajnának, amíg nem számol el az eddigi tengernyi támogatás felhasználásával?

Hozzátette, a magyar kormány nem tartja reálisnak Ukrajna uniós csatlakozását, mivel az ország háborúban áll, és „azt sem tudni, hol van a határa, kikből áll a népessége”.

Semjén Zsolt leszögezte, Ukrajnának vissza kell adnia az ott élő magyarok szerzett jogait.