A teremtésvédelem küldetése, hogy kertként művelje a világot
A teremtésvédelem küldetése, hogy Istentől az emberre ruházott felelősséggel, kertként művelje a világot – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hétfőn az Együtt a közös otthonért címmel rendezett konferencián. A konferencia főelőadója, I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka a közös gondolkodás és cselekvés fontosságát hangsúlyozta a teremtésvédelem területén.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közös teremtésvédelmi konferenciáján Semjén Zsolt arról beszélt: Isten a teremtéskor a világba mintegy kertbe helyezte az embert, hogy művelje, őrizze és gondozza azt. Két tévedés, két bűn van a kerttel, pontosabban a kert Alkotójával szemben: „az egyik a gátlástalan ipari lobby profitéhsége, akik ipari parkká és nyersanyag-kitermeléssé tennék a világot; a másik pedig az, ha nem törődnek vele és sorsára hagyják” – fogalmazott.
Semjén Zsolt rámutatott: az ember nem létezhetne a természet nélkül, ugyanakkor a természet az „emberre irányul, benne és általa válik tudatossá”. Ezért tévedés minden olyan ideológia, ami kitiltaná az embert a természetből, amely a természet ellenségének tekinti az embert.
A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, a mai mainstream zöld ideológia és a keresztény teremtésvédelem közötti döntő különbség, hogy a zöld ideológia és politika a természet rendjére hivatkozik az állatok, növények, ásványok tekintetében, miközben „természetellenes dolgokat” propagál az ember és a társadalom esetében – mondta, példaként említve a gender-ideológiát. Ezzel szemben a teremtésvédelem tudatában van, hogy a természet rendje a teremtés rendjét tükrözi, ezért a természet rendjét védi az ember és a társadalom vonatkozásában is.
I. Bartholomaiosz előadásában arra hívta fel a figyelmet: ahogyan bolygónk egyensúlyvesztését sem egyenként idéztük elő, úgy a természeti környezet egyensúlyát sem tudjuk helyreállítani egyedül.
Az éghajlatváltozásra adott közös válasz magában foglalja más keresztény felekezetek meghallgatását, valamint az orvostudomány és a természettudomány tanulmányozását és alkalmazását is – mondta a pátriárka.
Az egyházfő hangsúlyozta azt is: az ökológiai válság nem politikai kihívás és nem is tudományos vagy technológiai probléma. A világ érzékelésének módját kell megváltoztatni, különben továbbra is csak a tünetekkel fogunk foglalkozni, nem pedig az okokkal.
Meglátása szerint az egyház arra hivatott, hogy megtestesítse a Miatyánkban is szereplő mondatot: „amint a mennyben úgy a földön is”, vagyis Isten országa és az emberi társadalom globális közösségét.
Ugyanakkor a „sajnálatos valóság az”, hogy az egyház és tágabb értelemben a vallás gyakran vonakodik válaszolni a világ leglényegesebb problémáira.
Elmondta, ezért 2017-ben létrehozott egy 12 tagú, teológusból, papokból és laikusokból álló különbizottságot az ortodox egyház társadalmi tanításának megfogalmazására. Az elkészült, A világ életéért című dokumentum segít szembenézni a rasszizmus és a szegénység, az emberi jogok és a bioetika, valamint a technológia és az éghajlatváltozás modern kihívásaival. Ugyanakkor célja nem az, hogy előíró válaszokat adjon, hanem hogy párbeszédet indítson el az egyháznak a világban betöltött szerepéről.
Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek köszöntőjében kiemelte: a környezetvédelem „hitünk fényében” a teremtett világ védelmét jelenti. Ez viszont azt jelenti, hogy „felelősségünk Isten előtt érvényes, ő bízta ránk a teremtett világot, de nem azért, hogy féktelenül kizsákmányoljuk, hanem hogy bölcsen gondozzuk azt”.
Hangsúlyozta: a teremtésvédelem olyan feladat, amely meghaladja az ember erejét, hiszen nem is ismerjük a teremtett világ összes törvényszerűségét. Újra és újra tapasztaljuk, hogy egy-egy nagy természetátalakító törekvés váratlanul olyan károkat okoz, amilyenekre a szakemberek sem számítottak – jegyezte meg.
A teremtés védelmében ezért egyszerre kell „megfeszítenünk emberi képességeinket és imádkoznunk Istenhez”, kérni őt, hogy adjon világosságot a kutatóknak, az újítóknak és jó ötleteket a társadalmak szervezőinek, hogy segíthessék az igazság egyre mélyebb megismerését, amit pedig felismertek, azt a gyakorlatban is alkalmazni tudják igazságban, igazságosságban, szeretetben és szabadságban – mondta Erdő Péter.
Peter Turkson bíboros, a Pápai Tudományos Akadémia elnöke előadásában kiemelte: az egyház a Szentírásból kiindulva vallja, hogy Isten a saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, a föld porából és a saját lelkét lehelve belé. Test és lélek együtt alkotja tehát az embert, és ez eleve integráns lénnyé teszi.
Kitért arra: Isten az édenkertbe helyezve Ádámot két szóban jelölte ki az ember feladatát a rábízott kertben: művelje és őrizze azt. A művel szó a héber eredetiben ‘szolgálni’-t is jelent. Az ember célja tehát, hogy szolgálja Istent a teremtésben és megőrizze a rábízott teremtett világot.
Azt is mondta, az ember sérülékeny és tökéletesíthető. Figyelmeztetett: a transzhumanizmus, mely korábban az emberek tökéletesítését, gyógyítását tűzte ki célul, manapság egy másik, veszélyes irányba is elindult: megpróbál túllépni a természet korlátain és az embert kiléptetni eredeti meghatározottságából.
A konferencia résztvevői aláírtak egy deklarációt a teremtett világért vállalt közös felelősség fontosságáról.
A dokumentumról szólva Fabiny Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke kiemelte: a béke, az igazságosság és a teremtett világ védelme szervesen összekapcsolódik. Nincs igazságos háború, csak igazságos béke, és minden háború ökológiai katasztrófával is jár, amely a legszegényebb rétegeket sújtja a leginkább.