Semjén Zsolt: Megerősíteni magunkat nemzeti büszkeségünkben – ez a feladatunk
Fontos, hogy megvédjük szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a nemzeti ünnep alkalmából Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes úgy véli, hogy a magyar nemzet közjogi egyesítése a Trianonra ma adható reális válasz.
– Ma mi az 1848-as forradalom és szabadságharc üzenete számunkra?
– Kettős üzenete van 1848-nak, éppen úgy, mint Szent István államalapításának és 1956-nak is. Szent István esetében ez a keresztény Európához való csatlakozás és a szuverén magyar állam megteremtése volt, 1848-ban „haza és haladás”-nak nevezték, 1956-ban pedig a nemzeti függetlenség, hogy menjenek ki a megszálló szovjet csapatok és jöjjön létre a szabad Magyarország. Most a legfontosabb feladatunk, hogy megerősítsük magunkat nemzeti büszkeségünkben, s védjük meg szuverenitásunkat és keresztény civilizációnkat akár az iszlám invázióval, akár a brüsszeli birodalmi törekvésekkel szemben.
– Brüsszel lenne az új Bécs?
– Lehet persze párhuzamot látni, de Bécs vonatkozásában látni kell egy ívet: reformkor, az 1848-as forradalom és szabadságharc, a rezisztencia és az 1867-es kiegyezés. Szerintem az Osztrák–Magyar Monarchia összehasonlíthatatlanul szervesebb egység volt, mint ma az Európai Unió. Gondoljunk Közép-Európa közös mentalitására! Egy horvát vagy cseh emberrel félszavakból értjük egymást, de ez nem igaz egy svéd vagy egy belga esetében. Az Osztrák–Magyar Monarchia idején lényegesen jobban akceptálták a történelmi örökségünket, mint ma az az Európai Unió, amelyik egy tőlünk idegen, uniformizált ideológiát akar ránk kényszeríteni.
– Idén elmaradnak a központi megemlékezések. Lehet így méltóan ünnepelni?
– Most a legfontosabb az emberi életek megmentése, és ennek minden mást alá kell rendelni, így az ünnepi rendezvények megtartását is. Az állampolgárok sem ünnepelhetik szélesebb körben például a születésnapokat mostanában, és ezúttal a nemzeti ünnepet sem tudjuk a szokott módon megtartani, de ez senkit nem akadályoz meg abban, hogy a szívében ünnepeljen.
– Örömteli hír, hogy összegyűltek az aláírások a Székely Nemzeti Tanács kezdeményezése mellett, de tudva, hogy miként söpörték le az asztalról a Minority SafePack ügyét, van értelmük ezeknek az erőfeszítéseknek?
– Persze hogy van értelmük. Egyrészt soha nem szabad feladni, másrészt pedig jó, ha szokják a témát Brüsszelben. Botrány, ami a Minority SafePack esetében történt. Věra Jourová cinikus nyilatkozatai és a bizottság állásfoglalása után nyilvánvalóan illúzió azt gondolni, hogy a határon túli magyar nemzetrészek problémáit Brüsszelből fogják megoldani. Számukra az a legfontosabb, hogy az LMBTQ-devianciákkal mi a helyzet, de a valódi, értékhordozó kisebbségekkel, mint amilyenek a nemzeti kisebbségek és a vallási közösségek, kifejezetten ellenségesek. Ez abból a kényszerképzetükből eredhet, hogy szerintük az a fejlődés, ha eltűnnek a nemzetek, a vallás és a család. Zsigerileg utasítják el a nemzeti létet, ezért mindig negligálni fogják a nemzeti szempontokat. A Székely Nemzeti Tanács kezdeményezését végig kell vinni. A magyar kormány ehhez minden támogatást megadott, aminek segítségével Pesty László és csapata összegyűjtötte a szükséges aláírásokat mind a tíz országban. Naivitás lenne azt gondolni, hogy ezúttal elfogadják a székelyek javaslatát. De nemcsak az a kérdés, az unió elfogadja-e, hanem hogy megmutassuk, nem engedjük lesöpörni az asztalról. Újra és újra elő fogjuk hozni ezt az ügyet, és lépésről lépésre el fogjuk érni, hogy szélesedjen a nemzeti kisebbségek mozgástere.
A teljes interjút IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.
