Semmi sem stimmel

Szombathelyen járunk, a vasútállomástól induló Szelestey László utcában.

– A plakátokat nézi? Maradt a régi banda, de senkit sem ismerek közülük – szólít meg egy megrakott bevásárlószatyrot cipelő szemüveges, idős hölgy, majd kérdést sem várva folytatja: – Én a Fideszre szavaztam, ők legalább csináltak valamit. Nekem amúgy mindegy, már öreg vagyok, de három gyerekem és négy unokám van, őket azért féltem!

Csakugyan a választási plakátokat nézegettük: a június 9-i kettős voksoláson ugyanis a város szavazásra jogosult mintegy 70 ezer polgárából csaknem 25 ezer a korábbi polgármesterre, az ellenzéki pártok ernyőszervezetének is nevezhető Éljen Szombathely Egyesület (ÉSZ) jelöltjére, Nemény Andrásra szavazott. A Fidesz–KDNP jelöltje, Lenkai Nóra ugyanakkor mindössze 11500 szavazatot kapott.

A várost alkotó 12 egyéni választókerületből 11-ben szintén az ÉSZ jelöltje nyert, a fennmaradó kerületet a függetlenként induló, ám a Demokratikus Koalícióhoz (DK) kötődő Czeglédy Csaba hozta. A Fidesz négy és a Mi Hazánk Mozgalom egy jelöltje csupán kompenzációs listáról bejutva kapott helyet a képviselő-testületben. Vagyis: a jobboldal nem ad polgármestert a városnak, és egyetlen választókerületben sem nyert! Az összehasonlítás kedvéért: 2019-ben a Fidesz–KDNP-nek négy, 2014-ben hét választókerületet sikerült megszereznie.

Azért jöttünk a nyugat királynőjeként is emlegetett Vas vármegyei székvárosba, hogy képet alkothassunk arról, minek tudható be a szembeötlően gyenge eredmény.

– Ez megsemmisítő vereség a helyi jobboldalnak, annál is inkább, mert az eddigi választások alapján Szombathelyt nem lehetett alapvetően baloldali beállítottságú városnak nevezni. Súlyos kudarcot vallottunk és ennek önvizsgálatra kell késztetnie a helyi jobboldal valamennyi szereplőjét – mondja Melega Miklós, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) helyi elnöke. Ő az előző választáson még bejutott a városi képviselő-testületbe, ám mert jelenleg ötödik helyen állt a Fidesz–KDNP listáján, egyelőre erősen kérdéses, hogy a 2024-es ciklusban is a grémium tagja lesz-e.

A helyiekkel folytatott beszélgetéseinkből aztán kirajzolódik, három fő okkal magyarázzák a történteket. Az első: a Fidesz–KDNP városi kampánya távolról sem volt annyira összefogott és hatékony, mint az ellenzéké. A második: Lenkai Nóra nem bizonyult megfelelő polgármesterjelöltnek (sőt ahogy az egyik – névtelenséget kérő – beszélgetőtársunk fogalmazott: „totális mellényúlás volt”). A harmadik: a Fidesz–KDNP körül megfogyatkoztak a használható emberek, a helyi jobboldal érezhető káderhiánnyal küzd.

Ami a kampányt illeti, az ÉSZ a választás előtt a város csaknem valamennyi frekventált helyén elhelyezte a maga plakátjait, míg a helyi jobboldal lemaradt ebben a versenyben. És amíg az ÉSZ plakátjain nem szerepeltek pártlogók – noha az egyesület gyakorlatilag az ellenzéki erőket tömörítő ernyőszervezet, a Magyar Szocialista Párthoz (MSZP), a DK-hoz vagy a Lehet Más a Politikához (LMP) köthető tagokkal –, addig a jobboldal jelöltjeinek plakátjain szerepelt az őket jelölő vagy támogató pártok emblémája.

Mindennek a választóra gyakorolt hatás szempontjából van jelentősége: az ellenzék plakátjai nem a pártokat és a pártpolitikai csatározásokat juttatták a szavazók eszébe, mintha lokálpatrióta alapokra helyezkedve felülemelkednének mindezen, a jobboldal plakátjaira nézvést viszont elsősorban a pártokat látta az utca embere.

– Az itteni közélet iránt aktívan érdeklődők számára nyilvánvaló lehetett, melyik jelölt melyik párthoz köthető, az átlagembert ugyanakkor egyszerűen nem érdekelte a kérdés, illetve az ÉSZ komoly munkát fektetett abba, hogy az egyesület képviselőinek párthovatartozása ne kerüljön fókuszba. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a helyiek többsége az önkormányzati választás során az országos pártszimpátiával szemben a folytonosságot, a kiszámíthatóságot helyezte előtérbe a pártcsatározással szemben – értékelte lapunknak a helyzetet Kis-Kádi Tamás, a Frisss.hu című helyi hírportál főszerkesztője.

De nem csak a falragaszaikban mutatkozott különbség a két nagy politikai tömb között, hanem az általuk csatasorba állítottak előéletében is: az ÉSZ képviselő-testületbe jutott jelöltjeinek mintegy 80 százaléka az előző ciklus kezdete óta regnáló, tehát helyben ismert képviselő, mindössze két újonc akadt köztük. Ezzel szemben a 12 ember közül, akiket a Fidesz–KDNP állított ki a júniusi megmérettetésre, mindössze négy olyan akadt, akik eddig is képviselők voltak, a fennmaradó nyolcnak viszont eddig nem volt köze a helyi politikához. És mert nem volt rá alkalmuk, hogy beírják nevüket a szombathelyi közéletbe, a szavazók jó része egyszerűen nem ismerte őket.

A polgármester-jelöltekre rátérve: az elsőként 2019-ben megválasztott Nemény András – 2010 és 2014 között az MSZP országgyűlési képviselője, a párt egyik alelnöke – nevéhez az általunk megkérdezettek egyetlen különösen fontos, jelentős eredményt sem tudtak kötni. Abban viszont egyetértettek, hogy szerethető, közvetlen figuraként él a köztudatban. Ez részben annak tudható be, hogy konfliktuskerülő személyiség, részben annak, hogy rendszeresen feltűnik a különféle helyi létesítményekben és rendezvényeken, például a piacon vagy a futópályán, esetleg a kosárlabdacsapat meccsein, és ilyenkor meg lehet szólítani, el lehet beszélgetni vele.

Ezzel szemben Lenkai Nóra csupán a helyi felsőoktatásban dolgozók körében volt ismert: évek óta az ELTE Savaria Egyetemi Központjának rektori biztosaként tevékenykedett. A szombathelyi lakosok jó részének azonban nem sokat mondott a neve, egészen idén januárig, amikor is a helyi Fidesz – 31 szombathelyi értelmiségi javaslatára – úgy döntött, őt indítja a polgármesteri posztért folyó versenyben.

– Körön kívülről érkezett. Nem volt párttag, nem volt képviselő, tehát nincsenek ismeretei a helyi politikai viszonyokról, a szombathelyi ügyekről, a döntéshozatalról. Aki vette a fáradságot, hogy átgondolja a helyzetet, rájöhetett, hogy nem nyerhet. Csak annyit remélhettünk, hogy a Fidesz „behúz” 3-4 egyéni választókerületet, de végül ebben is csalódnunk kellett – mondta a Demokratának egy névtelenséget kérő informátor.

A polgármesterjelölt gyenge teljesítményét mutatja az is, hogy lényegesen kevesebb szavazatot kapott, mint a Fidesz–KDNP európai parlamenti listája. Utóbbira a városban mintegy 16 ezren szavaztak, vagyis harmadával többen, mint a fideszes városvezető-jelöltre.

És hogy a helyi Fidesz miért döntött Lenkai Nóra indítása mellett? Megszólalóink többsége szerint azért, mert immár csaknem egy évtizede nincs a párt körül túl sok hadra fogható ember. A helyi jobboldaliak ugyanis elfordultak a városi politikától, aminek két oka van: egy egzisztenciális, valamint egy komfortérzettel összefüggő. Szombathely a nyugati határ közelében fekszik, Budapest 220 kilométerre van, Bécs viszont csak 135-re, így lakosainak jó része nyugati színvonalon él. Bruttó jövedelmük a havi 800 ezer-egymillió forintot is elérheti. Ehhez képest egy helyi képviselő tiszteletdíja körülbelül havi 250 ezer forint, szintén bruttóban. És aki vállalja, hogy ilyen vagy olyan színekben, de belép a város közéleti arénájába, számíthat rá, hogy a másik oldalról erős – nemcsak őt, de nemegyszer a családtagjait is célzó – támadások érik. Ennek pedig meglehetősen kevesen akarják kitenni magukat.

Információink szerint a Fidesz eddigi legsúlyosabb vereségében azon nézeteltéréseknek és ellentéteknek is lehetett szerepük, amelyek a helyi jobboldalon mutatkoznak – és most nem csupán a Fidesz vagy a KDNP, de a Mi Hazánk Mozgalom és a helyi konzervatívok alapszervezetének tagjaira, valamint a körülöttük csoportosuló szavazókra és szimpatizánsokra is gondolunk. Ám a velünk szóba állók úgy vélik, a jobboldali tömb legfeljebb néhány százaléknyi szavazatot veszíthetett ezek miatt. Egyesek Hende Csaba, a Fidesz helyi erős embere, a párt választóköri elnöke felelősségét vetik fel. „Óriási bukta! Hende Csaba, told el a biciklit!” – fakadt ki például egy Lenkai Nóra Facebook-oldalán olvasható, június 9-én kelt hozzászólás szerzője. Akiket ugyanakkor erről kérdeztünk, másként ítélik meg a kérdést. Egyesek szerint Hende Csaba a kampány során megtette, ami rajta állt, személyes felelősség tehát nem terheli. A politikai felelősség viszont mindenképpen az övé.

– Korlátozott kampányt folytatott a városban, mindvégig a Fidesz–KDNP szavazóira koncentrált, azok szimpatizánsait próbálta elérni. Így nem lehet új embereket megszólítani, új szavazókat meggyőzni. Az ÉSZ jelöltjei, aktivistái viszont a város valamennyi választópolgárát megkeresték – mondja például Koczka Tibor, aki 2014-ben még a Fidesz színeiben jutott be a helyi testületbe és egy cikluson keresztül a város alpolgármestere volt, ám 2019 óta a Pro Savaria nevű szervezet képviselőjeként tevékenykedett. – Mindenesetre feltűnő, hogy a szombathelyi Fidesz a választás napja óta nem reagált érdemben a választások miatt előállt helyzetre, csupán a Facebookon köszönte meg a támogatást azoknak, akik rá voksoltak.

És hogy mit hoz a jövő? Beszélgetőtársaink egyetértettek: bárki legyen is a Fidesz–KDNP polgármester-jelöltje a 2029-es helyhatósági választásokon, annak felépítését, pozicionálását már idén június 10-én meg kellett volna kezdeni. Csakhogy nem így történt.

Melega Miklós ennél is egyértelműbben fogalmaz:

– 2029-re egyelőre az tűnik reális célnak és elvárásnak, hogy a mostaninál jobb eredményt érjünk el, ám ehhez megújulás, összefogás és erőteljes, tudatos építkezés szükséges. Egyebek mellett vissza kell csalogatnunk a közélet világába azokat, akik korábban érdeklődtek iránta, ám mára elfordultak tőle. Ha mindezeket sikerül megvalósítanunk, akkor teremtődhet esély a baloldali városvezetés leváltására.