Seregek Közép-Európában

Lassan hat éve folyik a Magyar Honvédség felzárkóztatása. A honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében már eddig is számos előrelépés történt, és a következő években fokozódik a tempó. A megrendelt haditechnikai eszközök többsége 2023-ban és 2024-ben érkezik meg az alakulatokhoz, ilyenek lesznek a csapatszállító és kiképző repülőgépek, a szárazföldi eszközök körében a tüzérségi eszközök, köztük a 24 darab önjáró PZH 2000-es, Leopard 2 A7-es harckocsik, új kézifegyverek és páncéltörő eszközök, Airbus H145M és H225M helikopterek.

A magyar hadiipar fejlődésének is lökést ad a a Lynx gyalogsági harcjárművek zalaegerszegi előállítása, ezekből több mint százhetven szolgál majd a honvédség kötelékében, Kaposváron pedig a török–német koprodukcióban gyártott Gidrán páncélos harcjárművekből készül háromszáz darab. Benkő Tibor korábbi honvédelmi miniszter az év elején úgy nyilatkozott, a honvédségnek 2028-ra legalább 30 ezer aktív és húszezer önkéntes tartalékos katonára van szüksége, de hozzátette, jól halad a fiatalok toborzása is: a honvédség januárban kötötte meg a századik középiskolai együttműködési szerződését, a program eredményességét pedig jól jelzi, hogy a 2026-ra célként kitűzött ötezer kadét toborzásából már most több mint 4600-nál tartanak.

Látszik az eredmény

A gyors fejlesztés eredményei már most is visszaköszönnek a Magyar Honvédség nemzetközi rangsorolásában. A Global Firepower portál a világ 142 országának hadseregeit állítja sorba. Ennek alapja az úgynevezett powerindex, amelynek megállapításához ötven tényezőt vesznek figyelembe. A szempontok között szerepel a fegyverek, harceszközök száma és a haderő létszáma, de az is, hogy mennyire jó a logisztika, milyenek az adott ország terepviszonyai, potenciálisan hány embert tud szükség esetén felfegyverezni, mennyit költ honvédelemre. Ezek együtt mutatják meg egy hadsereg ütőképességét. A GFP által kiszámított powerindex ideális esetben nulla lenne, de ezt a szintet egyetlen ország sem képes elérni, a világelső Egyesült Államok 0,0453-es, a második helyezett Oroszország 0,0501-es, míg a harmadik helyen álló Kína 0,0511-es értékelést kapott. Tehát minél magasabb az adott ország powerindexe, annál gyengébb a hadserege, a rangsor utolsó helyén kullogó Izland esetében ez a szám 78,6623.

Ebben a mezőnyben Magyarország az 57. helyen áll, powerindexe 0,8633 2022. február 5-ei frissítés alapján, Marokkó előz meg minket, Dánia következik utánunk a sorban. Tavaly márciusban viszont ez az érték még 0,9187 volt, azaz kevesebb mint egy év alatt sikerült jelentősen közelebb kerülni az ideális nullához, az pedig borítékolható, hogy ha az elmúlt években vásárolt technika megjelenik a seregben, ennél jóval nagyobb lépéseket tesz majd hazánk a lista élmezőnye felé. Egyébként hazánk a Global Firepower idei értékelésében jó helyezést ért el többek között a logisztika, a tartalékosrendszer és a vasúti hálózat kategóriában, utóbbi tekintetében a 27. helyen áll a világranglistán.

Régiós középmezőnyben

A Magyar Honvédség fejlesztésének hangsúlyozott célja, hogy hazánknak régiós középhatalmi szerepnek megfelelő fegyveres ereje legyen, ezért megnéztük a környező országok értékelését is. Kelet- és Közép-Európában és a Magyarországgal szomszédos országok közül is Ukrajna áll az élen 0,3266-os power­indexszel, de ezen nincs mit csodálkozni, hiszen geopolitikai okokból kifolyólag ömlik oda a modern fegyverzet, így az elmúlt időszakban jó néhány helyet javítva a huszonkettedik helyen áll a GFP-listán. Következő a huszonnegyedik hellyel Lengyelország (0,4179), majd némileg lemaradva jön a harmincnyolcadik helyezett Románia (0,5938). Aztán Csehország (0,6161), amely nem csak régiós viszonylatban kiemelkedő hadiiparának köszönhetően a negyvenegyedik helyen áll, majd némileg leszakadva folytatja a sort Magyarország. Kettő, illetve három helyezéssel lemaradva mögöttünk áll Ausztria (0,8924, 59. a listán) és Szlovákia (0,9617, 60. hely). A hatvanegyedik déli szomszédunk, Szerbia (0,9923), akit közelmúltbeli ellensége, Horvátország (0,9962) követ hatvankettedikként, ami a tekintetben meglepő, hogy nem olyan nagyon régen ért véget a délszláv háború, így logikus volna, hogy előrébb álljanak. Az mindenesetre valószínű, hogy szemmel tartják egymás fejlesztéseit, és nem hagyják, hogy a másik elhúzzon. A sort messze lemaradva Szlovénia (1,9486) zárja, amely régiós sereghajtóként a nyolcvanhatodik helyet tudta csak megcsípni.

Tudunk-e nagyot előzni?

A GFP-lista azt mutatja, hogy a felsorolt tíz régiós, illetve szomszédos ország listáján Magyarország az ötödik helyezett, azaz pontosan középen helyezkedik el; ugyanez igaz akkor is, ha V4-es partnereinkhez viszonyítunk. Nyilvánvaló, hogy ez a sorrend át fog rendeződni, amint a Magyar Honvédség megkapja a megrendelt harceszközöket, a kérdés csak az, hogy mennyire. Nem túlzó remény azt mondani, hogy utolérhetjük, sőt le is hagyhatjuk Csehországot, tekintve hogy hatalmas ugrás előtt áll a magyar hadiipar, amely hátrányából kovácsol előnyt: mivel a rendszerváltás után teljesen leépítették, most zöldmezős beruházásokkal modernebb lehet, mint a meglévő alapokra építkező cseh.

Azt azonban nem árt szemmel tartani, hogy nem csak Magyarország vágott bele hatalmas haderőfejlesztésbe, sőt szomszédaink árgus szemmel figyelik, hova futnak ki a magyar beszerzések. A szlovák biztonságpolitikában például előkelő helyen áll a revíziótól való félelem, amely „irredentizmus, történelmi követelések, a világháború utáni békerendezés és békeszerződések megkérdőjelezése” címen hivatalosan is helyet kapott az ottani védelempolitikában. A szlovák hadseregben ennek megfelelően éppen most zajlik a szárazföldi erők eddigi legnagyobb korszerűsítése. Már 2017-ben szóba került, hogy 81 páncélozott katonai járművet, 404 többcélú taktikai járművet, valamint repülőgépeket, tankelhárító rendszert és radarokat vennének. Most már első lépésben is 152 lánctalpas és 76 kerekes, többféle típusú páncélkocsi vásárlásával számolnak, amelyet további 545 jármű követne. A meglévő nagyjából 16 ezer fős hivatásos katonai állományt több mint négyezerrel szeretnék növelni, a kiadásokat, a stratégiai fontosságú haderőfejlesztés költségeit pedig 2024-re a NATO által elvárt szintre, a GDP két százalékára tornásznák fel. Csehország most kap 15 darab Leopard 2 A4 típusú harckocsit Németországtól, de máris tárgyalnak további 50, a legkorszerűbb Leopard-változathoz tartozó 2 A7+ szállításáról, ezeket a következő években vásárolnák meg. Vagyis Magyarország számára bár nem lehetetlen az előzés, biztosan nehezített pályán kell véghez vinni.