Sétaútból interaktív ösvény

Interaktív tanösvényt avattak tavaly év végén a Hármashatár-hegyen. A 3,5 kilométer hosszú útszakaszon a főváros környéki erdők élővilágát és az óbudai térség történelmét is bemutatják interaktív táblák, az újonnan kiépített kilátóteraszok és a romantikus erdei pihenőhelyek pedig csendes elmélyülésre csábítanak.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Szállingózó hóesésben indulunk a Fenyőgyöngye vendéglőtől fölfelé kanyargó Hármashatárhegyi úton. Szinte csak pár lépést kell megtenni, és a városi civilizáció eltűnik a szemünk elől. A hegyoldalra futó meredekebb kaptató úgy kétszáz méter után kényelmes sétaútvonallá válik, és a Hármashatár-hegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegy ölelésében immár szintben halad. A túra során ezután nagyobb emelkedőkre már nem kell számítani, így a fiatalabbak mellett az idősebbek is bátran nekiveselkedhetnek a kirándulásnak.

A tanösvény bejáratát a Hármashatárhegyi úton egy sorompóval határolt erdei ösvény jelzi. Végig a zöld jelzés mentén haladunk, miközben borostyánnal benőtt feketefenyők, tölgyek, kőris- és juharfák szegélyezik utunkat.

A tanösvény mentén összesen 14 interaktív tábla mutatja be a Budapest környéki erdők élővilágát. A szöveges leírások és az archív fotók bepillantást nyújtanak az óbudai térség történelmébe is. Láthatunk fényképeket többek között régi térképekről, a millennium idején piknikező társaságról, az Árpád híd építéséről, az 50-es években bricsesznadrágban feszítő elegáns túrázóról, és a háromszoros olimpiai bajnok öttusázó Balczó Andrásról is, aki rendszeresen tartott futóedzéseket a hegyoldalon.

Az ismeretterjesztő táblák mindegyikét ellátták QR-kóddal is, így az érdeklődők a világhálón további információkhoz juthatnak a kilátópontokról megfigyelhető táj múltjával kapcsolatban. A tanösvény információs anyaga akár már indulás előtt megismerhető, vagy a túra után újra átolvasható a parkerdo.hu oldalon.

Az újonnan kialakított távcsöves kilátóteraszokról csodálatos panoráma nyílik Óbudára és a város északi területeire. Jó időben az Árpád hídtól az Újpesti vasúti hídon át egészen a Megyeri hídig képeslapszerűen tárul elénk a főváros látképe. A pesti oldalon tisztán kivehető a Duna Aréna épülete a mellette hosszan elnyúló Marina sétány lakóparkjával. A közvetlenül alattunk elterülő budai részen pedig olyan illúziónk támad, mintha karnyújtásnyira lennének tőlünk az egymás mellett sorakozó piros háztetők. A madárcsicsergést és a száraz falevelek zizegő hangját egyedül a déli harangszó töri meg, amit az óbudai kutyák hangos ugatása kísér.

Mielőtt folytatnánk utunkat a Guckler-szikla felé, a panorámakilátó távcsövein keresztül még bekukkantunk a Kiscelli Múzeum kertjébe, és végigpásztázzuk Magyarország legnagyobb panel lakóházát is, amelyet csaknem ötven éve építettek az óbudai Szőlő utcában. A Faluháznak is emlegetett lakótömbről több történetet is olvashatunk a kilátó melletti interaktív táblán – az épületet azért keresztelték így, mert lakásaiban napjainkban is több mint háromezer ember él.

Utunk nagyobb részét megtéve érkezünk a Guckler-sziklához, amely Budapest egykori főerdészének állít emléket. Guckler Károly főerdőmester a XIX–XX. század fordulóján a fővárosi erdőterület megújításának kezdeményezője volt. A XVIII. századtól ugyanis bevett szokássá vált, hogy a területen terjeszkedő szőlőművesek úgy próbálták meg javítani ültetvényeik minőségét, hogy a budai erdők talaját fuvarozták oda. A problémát súlyosbította, hogy az egyre növekvő lélekszámú Pest és Buda lakosságának tűzifaellátása is nagymértékű fakitermelést igényelt. A XIX. század végén Guckler már kopasz hegyekkel és kizsigerelt erdőkkel találta magát szembe. Elkötelezett szakemberként tervszerű erdőgazdálkodási koncepciót dolgozott ki, amelynek során több mint negyven évig irányította a főváros újraerdősítését és a faállomány védelmét.

Az évszázados szőlőművelésnek végül a filoxéria pusztítása vetett véget, a budai erdők pedig kezdtek felértékelődni és népszerű pihenőhellyé válni. Guckler a Hármashatár-hegy Óbuda felé eső oldalán 1917–1918-ban építtette azt a sétautat, amely ma is az ő nevét viseli. A nehéz terepen végzett munka igazi mesterműnek tekinthető, átlagosan 370 méteres tengerszint feletti magasságban tekereg. Az állami erdőket kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. munkatársai az út százéves fennállásának alkalmából adták át a Guckler Károly Tanösvényt. Az ösvény népszerűségét mutatja, hogy közel kétórás sétautunk alatt jó néhány természetjáróval, terepfutóval és – a tiltás ellenére – hegyi kerékpárossal is találkozunk, akik jókedvűen üdvözlik a szembejövőket.

Erdei sétánk végén a tanösvény legészakibb pontjára, a Virágos-nyereghez érünk. A hópelyhek lepte magas fák sűrűjében harkály kopácsol, a galagonya- és csipkebokrokkal körülvett nagy kiterjedésű rét a természetbarátok számára igazi közösségi színtér, ahol most új tűzrakóhelyet is létesítettek.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Amennyiben szeretnénk kiterjeszteni túránk útvonalát, bátran megtehetjük, hiszen a tanösvény egyes szakaszairól letérve, biztonságos erdei utakon keresztül eljuthatunk például a Tábor-hegyi-barlanghoz, de akár a Hármashatár-hegyi Kirándulóközpontba is.