Hankó Balázs úgy fogalmazott, a modellváltásnak köszönhetően most „élő, lüktető egyetemeket, tervekkel, álmokkal rendelkező vezetőket és innovációt látunk”, ráadásul a felsőoktatási intézményekbe vetett társadalmi bizalom is erősödött.

Hirdetés

„Versenyképesség, identitásőrző és -erősítő közösségépítés. Ezek köré fűzzük a megújult felsőoktatást” – jelentette ki a politikus, hozzátéve: az egyetemeknek olyan környezet kell, amelyben megvalósíthatják elképzeléseiket, rugalmasan, teljesítményfókuszáltan működhetnek, és felelősségteljesen élhetnek a lehetőségeikkel.

Hankó Balázs rögzítette: az átalakítás kulcsfontosságú eleme volt, hogy összekötötték az egyetemeket a gazdasági szereplőkkel, alapjaiban megváltoztatták a finanszírozást, és mindehhez új teljesítményrendszert alkottak.

A magyar modell négy pillére a versenyképesség, a rugalmasság, a kiszámíthatóság és az autonómia – mondta, majd úgy folytatta: az intézmények eredményei magukért beszélnek, tehát megállapítható, hogy az új modell működik. Javultak a lemorzsolódási adatok, többen kerültek be a gazdasági szempontból kiemelt szakterületekre, és a nemzetközi publikációk aránya is növekedett – sorolta.

Megjegyezte: az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát minden további honosítás nélkül, automatikusan elfogadják Európában. „Itt biztos lehet benne a diák, hogy nem szakmát, hanem hivatást tanul” – szögezte le.

A miniszter kitért arra is, hogy az egyetem „nem önmagáért van”, hanem a családokat, az egész magyar nemzetet, jelenünket és jövőnket egyaránt szolgálja. A kormány az egymásrautaltság és az együttműködés miatt vágott bele a felsőoktatás megújításába. Éppen ezért az intézmények támogatásáért cserébe a kormány „várja és elvárja” az eredményeket, a fejlődést, a tehetségeket és a közösségek megerősítését – mondta.

Korábban írtuk

Hankó Balázs a diákoknak azt kívánta: érjék el céljaikat, álmaikat, éljenek az egyetem kínálta lehetőségekkel. „Legyetek kreatívak, merjetek álmodni, mert valljuk, hogy a fiatalok sikere – azaz a ti sikeretek – egyben nemzetünk sikere is” – húzta alá.

Sótonyi Péter rektor elmondta, soha nem volt olyan magas a magyar, angol és német nyelvű állatorvosi képzésre, illetve az angol nyelvű zoológus képzésre felvettek száma, mint idén. Hozzátette: az intézmény 1800 hallgatója közül 1200, azaz a hallgatók kétharmada külföldi diák, akik a világ 62 országából érkeztek.

„Célunk ma is az, hogy olyan állatorvosokat képezzünk, akik a hivatás bármely területén megállják a helyüket” – hangsúlyozta, megjegyezve: az intézményben folyó oktatás „világszerte elismert és példaértékű”, az egyetem Európa egyik legjobbjának számít.

Sótonyi Péter kiemelte: az állatorvosi hivatás nehéz, hatalmas felelősséggel jár, életek múlnak rajta, a diploma ráadásul „csak a belépő ahhoz, hogy kihívások végtelen hosszú sorával szembesüljenek” a hallgatók. Mégis megéri gyógyító pályára lépni – mondta a rektor.

Felhívta a hallgatók figyelmét az önálló gondolkodás fontosságára, és azt kérte tőlük, hogy ne csak szakemberek, hanem „egész emberek” legyenek. Hozzátette: az állatorvosok feladata a természet törvényeinek érvényre juttatása és betartatása is.

Kitért arra is, hogy az oktatás és kutatás színvonalának fenntartása, bővítése, valamint a nemzetközi rangsorban történő előrelépés érdekében számos nagy beruházás történt az egyetemen, és a jövőben is látványos fejlesztések várhatók.