Fotó: ShutterStock.com/Syda Productions (illusztráció)
Hirdetés

A kormány az elmúlt fél évben a járványügyi helyzet miatt két körben szigorított az oktatási intézmények nyitvatartásán. Mint ismert, november 4-én éjféltől – tavaszhoz hasonlóan – ismét rendkívüli jogrend lépett életbe az országban.

Újabb támadást indítottak

November 11-től kezdve bezártak a felsőoktatási intézmények, és a nyolcadik osztály felett a középiskolák, így a rendelkezés értelmében az érintetteknek a jelenléti oktatásról át (vissza) kellett állniuk a táv- és digitális oktatásra. A második hullámot sikerült visszaszorítani, de a korábbi vírusnál agresszívabb brit mutáns megjelenése után elkezdődött a harmadik hullám: ezért a kormány márciusban úgy döntött, március 8-ától az óvodáknak és a bölcsődéknek is be kell zárniuk.

Ezt követően a kormány sikeres oltóanyag-beszerzésének köszönhetően uniós szinten is rendkívül jól haladt a vakcináció, ennek köszönhetően április elejére már az ország újraindításának menetrendje volt a kérdés. Mivel számos családban komoly nehézséget okozott a gyerekek felügyelete, így az oktatási intézmények kinyitása rendkívül fontos volt. 

A kormány a járványügyi tendenciákat és a beoltottak számát figyelembe véve végül úgy döntött, hogy az általános iskolák alsó tagozatosai és az óvodások április 19-étől, a felső tagozatosok és a középiskolások pedig május 10-étől visszatérhetnek az iskolákba. A kormány többször is azt kérte a baloldali pártoktól, a gyerekek és magyar családok érdekében ezúttal legyenek partnerek, és támogassák a döntést. Csakhogy ebből nem lett semmi, az együttműködés legcsekélyebb szándéka nélkül a baloldal frontális támadást próbált indítani a kormány ellen az oktatási intézmények újranyitása miatt, ezúttal is minden alap nélkül.

Korábban írtuk

„Felelőtlenség”, „bűntett”, „életveszélyes”, „emberi életek forognak kockán” – a baloldalról ilyen és ehhez hasonló kommentárok érkeztek az újraindítás előtt. Az idő azonban ezúttal is megcáfolta Gyurcsány Ferencet és a baloldali pártokat: a legfrissebb járványügyi adatok világosan azt mutatják, hogy az iskolanyitás után nem szabadult el a járvány, nem lett negyedik hullám, sőt, a napi új fertőzöttek száma folyamatosan, nagy mértékben csökken. Magyarán a baloldalnak nem lett igaza a kérdésben, amit jól mutat, hogy politikusaik most már kerülik a témát.

Nem vállalják a felelősséget

Éppen ezért az Origo kíváncsi volt arra, hogy a nemrég még az oktatási intézmények újraindítását támadó baloldali politikusok hogyan értékelik korábbi szerepvállalásukat, illetve nyilatkozataikat.

Megkeresték a Demokratikus Koalícióból (DK) Oláh Lajos képviselőt; a Jobbikból Jakab Péter pártelnököt és Csányi Tamás képviselőt; a Momentumból Fekete-Győr András pártelnököt és Orosz Anna elnökségi tagot; az MSZP-ből Kunhalmi Ágnes társelnököt; az LMP-ből Kanász-Nagy Máté társelnököt, továbbá a Párbeszédből Karácsony Gergely társelnököt, Kocsis-Cake Olivio pártigazgatót és Tordai Bence képviselőt. Azt szerették volna megtudni tőlük, hogy az új fejlemények tükrében hogyan értékelik korábbi megszólalásaikat, és utólag belátják-e, hogy tévedtek.

A cikk megjelenéséig egyedül Kanász-Nagy reagált a megkeresésre, igaz, a felelősségét nem ismerte el. Az LMP-s politikus április 13-ai online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy „óriási felelőtlenség az iskolák és óvodák április 19-re tervezett megnyitása”. Azt alátámasztotta, hogy valóban elhangoztak tőle az iménti gondolatok, ugyanakkor szerinte kérése részben megvalósult, hiszen a„miniszterelnök megfogadta a javaslatokat, és nem nyitott ki egyszerre mindent”.

A teljes cikk az Origo oldalán olvasható el, IDE KATTINTVA.