– Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került a XVIII. kerület, s az is kiderülhetett azok számára, akik figyelték a híreket, hogy 2010-ben meglehetősen nehéz örökséget vettek át az előző vezetéstől.

– Valóban nem voltunk könnyű helyzetben, hiszen az önkormányzat adóssága 2010-ben meghaladta a tízmilliárd forintot, s a korábbi évek nehezen megmagyarázható lépései kapcsán több mint harminc feljelentést tettünk, és sok volt a hosszú évekig, nagyjából két évtizedig beváltatlan ígéret is. Csak egy példát említenék: itt van a legtöbb csatornázatlan ingatlan a fővárosban, több mint hétezer házba nincs bekötve a csatorna. Hamarosan azonban ez már csak múlt időben lesz igaz, ugyanis megkezdődött az a beruházás, amelynek köszönhetően 2015 közepéig több mint kilencven kilométernyi csatorna épül, s nagyjából hétezer-kétszáz ingatlan csatlakozhat erre a hálózatra.

– A hasonló beruházásoknál gyakran gondot jelent az ott élőknek az önrész, amit sok család nehezen tud előteremteni. Tudnak valamilyen segítséget nyújtani?

– A háztartásonkénti negyvenezer forintos hozzájárulást az önkormányzat teljes egészében magára vállalta, és ezen túlmenően is megpróbálunk segíteni, rászorultsági alapon támogatást nyújtunk a bekötés költségeihez, és igény szerint segítünk a tervezésben is.

– A csatornázás is érintette Pest­szent­im­rét, ahol nem ez volt az egyetlen fejlesztés a legutóbbi időszakban: a városrész központja is megszépült.

– Bár a kerület két része, Pestszentlőrinc és Pestszentimre közül utóbbi a kisebb, itt jobban érződött a lemaradás. Az elmúlt években azonban elkezdődött a városrész közlekedési fejlesztése, többek között parkolók, kerékpártárolók építésével, valamint valóban, nemrég adtuk át a megszépült városközpontot is. Kívül-belül megújult például a helyi védettség alatt álló Imre-ház, a belső fejlesztéseknek köszönhetően több funkció is helyet kaphatott itt, egyebek mellett egy olyan rendőrségi iroda, ahol a kapitányság munkatársai napközben állnak az itt élők rendelkezésére. Teljes felújításon esett át a Pestszentimrei Közösségi Ház, közel megduplázódott a közösségi–közművelődési funkcióknak helyet biztosító hasznos terület. A több mint 800 millió forintos beruházás részeként szintén megújult a római katolikus templom, a baptista imaház, valamint új szolgáltató ház is épült.

– Alpolgármesterként az oktatásügy, a közművelődés és az ifjúságpolitika tartozik önhöz. Ezeken a területeken milyen lépéseket tettek?

– Több sikeres programot is elindítottunk, ilyen például az Élő színházi irodalom sorozat, amit a Gór Nagy Mária Színitanodával közösen valósítottunk meg. Ennek lényege, hogy a tanoda a felsős diákok bevonásával rendhagyó irodalomórák keretében, az iskolákban ad elő egy-egy művet, így téve érdekesebbé a kötelező olvasmányokat, Arany János Toldijától Shakespeare Rómeó és Júliájáig. Indítottunk múzeumpedagógiai sorozatot is, illetve alapítványainkon keresztül azt is elértük, hogy a rászoruló családok gyermekei kedvezményesen jussanak be különböző kiállításokra. Az önkormányzat a kötelezően vállalt feladatokon túl is igyekszik segíteni az iskolákat, például különböző rendezvények, jubileumi ünnepségek támogatásával, illetve a korábbi tizennyolcmillió helyett idén immár harmincmillió forintot fordítunk az itt dolgozó pedagógusok továbbképzésének támogatására. Fontos törekvésünk, hogy minél több színvonalas programnak adjon helyet a kerület, a kulturális intézményeken túl erre a Lőrinci Sportcsarnok vagy a Pestszentimrei Sportkastély is alkalmas. Örömmel mondhatom, hogy a különböző színpadi produkcióktól az országos táncbajnokságig sikerült is már számtalan színes eseménynek helyet biztosítanunk.

– Mekkora előnyt jelentett ebben a ciklusban, hogy a kormány, a főváros és a kerület vezetése is hasonló színű volt?

– Alapvetően szerencsés helyzet, ha egy-egy ügy kapcsán nem a politikai viták viszik el az időt, hanem érdemi és konstruktív párbeszédet lehet folytatni. A fővárossal is gördülékeny volt az együttműködés, az a kormányzati döntés pedig, amely szerint két lépcsőben átvállalták az önkormányzati tartozásokat, nagy segítséget jelentett 2010 előtt eladósított kerületünknek. Három és fél, négy év alatt persze nem lehet csodát tenni, de azt nyugodt szívvel mondhatom, hogy kijöttünk a gödörből, érezhető a fejlődés. Ez nekem személy szerint is örömteli, hiszen gyermekkorom óta itt élek, itt voltam pedagógus, iskolaigazgató, s itt lettem politikus is, így jó visszaadni valamit mindabból, amit évtizedek alatt kaptam ettől a közösségtől.

Bándy Péter