Az egészségügyet korábban jellemző romló tendenciákat az elmúlt hét évben sikerült megfordítani, bár még sok teendő van hátra – jelentette ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyért felelős államtitkára szerdán Balatonfüreden.

Fotó: Somfai Sándor/Demokrata

Ónodi-Szűcs Zoltán a háromnapos XIX. országos járóbeteg-szakellátási konferencia és XIV. országos járóbeteg-szakdolgozói konferencia keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen azt hangsúlyozta, hogy bár számos probléma megoldásra vár, mégis elmondható, hogy míg 2010-ben nőtt a várólisták hossza, addig mára több területen csökkent a várakozási idő.

Az erőfeszítéseknek köszönhetően az orvosok elvándorlása is csökkent a korábbi időszak mutatóihoz képest – fűzte hozzá.

Az államtitkár nagy eredménynek nevezte, hogy az elmúlt másfél évben az egészségügyi szakmai szervezeteket „sikerült egy asztalhoz ültetni”.

Ónodi-Szűcs Zoltán szólt arról is, hogy az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT), amelyhez november 1-jéig kell csatlakozniuk a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknak, nagy mértékben megkönnyíti és hatékonyabbá teszi majd a munkát.

Kifejtette: a rendszerhez eddig 3186 háziorvos (51 százalék), 241 intézmény (55,2 százalék) és 2192 patika (68,7 százalék) csatlakozott, vagyis összesen 5619 szolgáltató, az összes szolgáltató 56, 9 százaléka.

Ónodi-Szűcs Zoltán hangsúlyozta: fontos cél, hogy az egynapos ellátásban részt vevők aránya egyre magasabb legyen, hiszen bár folyamatos a fejlődés ezen a területen, Nyugat-Európához képest egy évtizedes elmaradásban vagyunk. Még mindig magas azoknak az aránya, akik bár kezelhetőek lennének egynapos ellátás keretében, mégsem hagyhatják el a kórházat 24 óra leforgása alatt – hangsúlyozta.

Pásztélyi Zsolt, a Medicina2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke azt hangsúlyozta, szervezete üdvözli a november 1-jétől várható 12 százalékos béremelést, és örvendetesnek nevezte, hogy az elmúlt időszakban erősödött a járóbeteg-szakellátás pozíciója.

Hozzátette: számos területen előrelépésre lenne szükség, a többi között a várólisták további csökkentésére. Példaként említette a kardiológiai, a diabetológiai és az endokrinológiai szakrendeléseket, amelyeken a leghosszabb a várakozási idő.

Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke arról beszélt, hogy míg a továbbképzési rendszer hatékonyan működik, addig a szakképzés nem jó irányban halad. Hiányzik például a szemészeti szakasszisztensek képzése a rendszerből, és fontos lenne a sürgősségi járóbeteg-ellátás területén dolgozók képzése is.

Javaslatként fogalmazta meg a pótlékrendszer áttekintését és módosítását, a megfelelő védőruha-ellátást, a betegutak szabályozásának pontosítását.

Mészáros János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a járóbeteg-szakellátás fejlesztésére kiírt pályázat keretösszege ötmilliárd forint. Erre 120 beadvány érkezett, összességében 27, 6 milliárdos igénnyel, az eredményt várhatóan októberben vagy novemberben hirdetik ki.

Beszélt arról is, hogy napirenden szerepel az egynapos beavatkozásokért fizetendő térítési díj majdani megszüntetése, ami a várakozások szerint egy párbeszéd eredménye lesz.

A helyettes államtitkár eredménynek nevezte, hogy megállt a szakdolgozói kiáramlás az országból, hozzátéve: fontos az állami egészségügyi rendszerbe vetett bizalom visszaállítása.

Németh László, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) igazgatója rámutatott arra, hogy az egynapos sebészet hatékonysága nagy különbségeket mutat országosan, általánosságban jellemző azonban, hogy nincs kihasználva kellőképpen ez a beavatkozási lehetőség.

Az előjegyzési listákról szólva elmondta, hogy ezen a területen komoly problémák mutatkoznak, de örvendetesnek nevezte, hogy fejlesztések várhatók.

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő megbízott főigazgató-helyettese elmondta, hogy 2014-ben a szakellátás előirányzata 123 milliárd forint volt, az idén pedig 150 milliárd forint. Hangsúlyozta: a megfelelő működéshez a szereplők közötti együttműködésre és átlátható rendszer kialakítására van szükség.

Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke azt hangsúlyozta, hogy 10 és 25 ezer fő közé tehető a szakdolgozói hiány. Hozzátette: jó törekvés az ösztöndíjprogram, bár a 40 fős mentorprogram nem fogja teljes mértékben megoldani a problémát.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség által szervezett konferencián csütörtökön szakmai témák kerülnek napirendre, pénteken pedig az intézményi menedzsment kérdéseit vitatják meg a résztvevők.

MTI