Skandinávia a Fudan lábai előtt hever

A kormány 2022-ban úgy döntött, hogy jegeli a nem esszenciális fontosságú projekteket, így a magyarországi Fudan campus alapítása is az úgynevezett beruházási stop áldozata lett. A kínai top-egyetem ügye ugyan időlegesen talonba került, azonban a gazdasági feltételek teljesülése esetén jó eséllyel újra asztalra kerülhet a kérdés. Tudni kell ugyanis, hogy a politikai hátterű kritikák ellenére is vitán felül áll, hogy az egyetem létrehozása Magyarország versenyképességének biztosításában kiemelt értékkel bír. A Fudan ugyanis a világ legjobb felsőoktatási intézményeinek elitjében foglal helyet, Magyarországon pedig kifejezetten reáltudományos karok létesülnének, amelyek a gazdaságra közvetlen és közvetett hatással lennének.

Szerencsétlen módon a már említett politikai intrikák az egyetemalapítás első pillanatától gáncsolják a projektet. A pártpolitikai megfontolás logikája szerint tartalomtól függetlenül minden olyan beruházást támadni kell, amely a kormányhoz kötődik. Egy egyszerű átváltás alapján ugyanis azt remélik, hogy a kormány kudarcából egyenesen következik az ellenzék sikere. Ebben a tekintetben a Demokratikus Koalíció mutatott némi önmérsékletet, amelynek politikusai kormányzati tapasztalattal a hátuk mögött jól tudták, hogy az egyetemi projekt jól jöhet, illetve gáncsolása akár meg is bosszulhatja magát, ha az ellenzék egy nap hatalomra kerül. Azonban nem függetleníthető el a támadások intenzitásától, hogy egy kínai egyetemről van szó. A magyarországi ellenzék egy része ugyanis atlantista elkötelezettségéből eredően ellenezte a kampusz létrejöttét. Igy jött létre a „kém-egyetem” vádja is, amely szerint a Fudan Kína trójai falova lesz az EU-ban, amennyiben Budapesten létesít központot.

Amennyiben tehát a gazdasági feltételek adottak lesznek, a politikai küzdelmet nem lehet megspórolni a tisztán akadémiai és gazdasági vonatkozásokkal bíró projekt esetében. A téma aktualitása esetén jó lesz emlékeztetni a magyarországi baloldalt, hogy erőfeszítéseik ellenére a „fudani-kémfészek” már megvetette lábát a nyugati világ szívcsakrájában.

Tudniillik a finn elnök, Alexander Stubb idén októberében négynapos kínai útja során tiszteletét tette a kínai egyetemen. A politikus a vizit során nem csak előadást tartott, hanem az együttműködési lehetőségekről is tárgyalt az intézmény vezetőivel. A finn elnöknek nem ez volt az első látogatása a Fudanon, 2013-ban még külügyminiszterként látogatott a sanghaji egyetemre. Amennyiben ez nem lenne elég, a finn elnököt megelőzően, szeptember 11-én Jonas Gahr Støre Norvégia miniszterelnöke látogatott a Fudanra. Jonas Gahr Støre szintén másodjára járt az egyetemen, ugyanis 1995-ben, az akkori norvég miniszterelnök delegációjának tagjaként már részt vett egy látogatáson. Az, hogy a két skandináv politikus látogatásának az időpontja majdnem egybeesett, nem a véletlen játéka. A tisztelgő látogatások oka, hogy a Fudan Egyetemen működő Északi Centrumot 30 éve alapították, az intézetnek pedig több mint 20 skandináviai egyetemmel van szoros kapcsolata.

A skandináv kapcsolatokon túl a Fudan számos nemzetközi programban is részt vesz, miközben a legrangosabb nyugati egyetemekkel áll szoros partneri kapcsolatban. Ebben a tekintetben Szilvay Gergely néhány éve írt remek gyűjtését érdemes áttekinteni, amely a legszigorúbb Fudan-kritikust is meg kell hogy győzze arról, hogy a nagy nyugati egyetemek társadalomtudományi tanszékein igen, a Fudan ellenben nem erőltet a diákokra semmiféle ideológiai irányt. Szilvay cikkéből megtudhatjuk, hogy a jezsuita alapítású Fudan tagja az Universitas 21 csoportnak, amely azt jelenti, hogy a világ 27 top-egyetemével tart fenn közös diákcsere-programot és kutatási projekteket. Az Universitas 21-nek a Fudan mellett tagja az amerikai University of California, University of Connecticut, University of Maryland, a brit University of Birmingham, University of Edinburgh, University of Glasgow, University of Nottingham, a Zürichi Egyetem Svájcból, a svéd Lund Egyetem, a holland Amszterdami Egyetem, az ír Universtiy College of Dublin, a kanadai McMaster University, a belga Leuven-i Katolikus Egyetem is.

Németországban öt neves egyetem működik együtt a Fudannal, az osztrák Salzburgi Üzleti Főiskola (SMBS) pedig a Fudan partnerintézménye. Mindezek mellett nem meglepő, hogy a Fudan az amerikai Yale Egyetemmel is állandó tudományos kapcsolatot tart fel, a sanghaji campuson pedig a Yale-Fudan Kulturális Szociológia Kutatási Központ működik sikerrel, miközben az amerikai intézményben folyamatosan érkeznek kínai vendéprofesszorok tanítani. Emellett a St. Louis-i Washington Egyetem Olin Üzleti Iskolája és a Fudan üzleti menedzsment iskolája között is létezik egy közös üzleti MBA-program. A sort azonban végtelenségig lehetne folytatni.

Amennyiben tehát a Fudan nemzetbiztonsági kockázatot jelent, úgy a helyzet azt mutatja, hogy az USA és Nyugat-Európa akadémiai bástyáit már bevette Peking. Budapestnek  és a magyar tudományos életnek egyelőre be kell érnie a CEU-val, amely úgy ment el, hogy itt maradt.