Sodródó ellenzékiek

Ha vetünk egy gyors pillantást az idei választási eredményekre, azt láthatjuk, hogy miközben a Fidesz nemcsak megtartotta 2019-es szavazóit, hanem növelte is táborát, addig a baloldal támogatottsága összeomlott, és előretört egy új ellenzéki erő. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a Tisza Párt magához vonzotta az ellenzéki szavazók túlnyomó részét. Valóban ilyen egyszerű volna a képlet, miszerint Magyar Péter csak az ellenzéki tortából tudott kiharapni?

Elpártolók

A Választási földrajz szerint a Tisza Párt nem tudott volna harminc százalék körüli eredményt elérni kormánypárti szavazók nélkül. A választási adatok területi elemzésével foglalkozó szervezet szerint szembetűnő, hogy a Tisza azokban a településkategóriákban erősödött meg, ahol a Fidesz támogatottsága a legjobban visszaesett 2019-hez képest, mégpedig a megyei jogú és más, húszezer főnél nagyobb városokban (1. ábra). A megyei jogú városokban a Tisza Párt harmincöt százalék felett teljesített, és ettől nem sokkal maradt el a nagyobb nem megyei jogú városokban sem. Nyíregyházán, Szolnokon, Szegeden, Dunakeszin, Gyömrőn, Veresegyházon, Jászberényben, Budaörsön, Dunaharasztiban és Szigetszentmiklóson a Tisza meg is előzte a Fideszt. Kovalcsik Tamás, a Választási földrajz társalapítója az adatokból arra következtet, hogy a Tisza Párt választóinak negyede, esetleg harmada korábban – 2014 és 2022 között – a Fideszre szavazott. Mindezt szerinte a Tisza Párt és az ellenzék 2022-es támogatottságának területi összevetése magyarázza. Míg a Tisza támogatottsága területileg homogén mintát mutat – azaz nincs kiugró eltérés, az érték sehol nem esett tizenöt százalék alá –, addig az ellenzék támogatottsága ennél sokkal differenciáltabb volt két éve. Mivel a két minta területileg teljesen eltérő, Kovalcsik Tamás szerint nem az ellenzéki átrendeződés okozta a Tisza Párt előretörését, hiszen míg a baloldali ellenzék 2022-re gyakorlatilag teljesen eltűnt az ezer fő alatti településekről, addig a Tisza Párt ezeken a helyeken is húsz százalékot ért el, azaz minden ötödik választót maga mellé tudott állítani. Ez csak úgy valósulhatott meg, ha a Tisza korábbi kormánypárti szavazókat is megszólított. Az elemzés kitér arra is, hogy minden kategóriában található olyan település, ahol a Tisza Párt több szavazatot kapott, mint a Fidesz. Ezek leginkább a fővárosi agglomerációban, a Balaton partján és Borsod megyében találhatók. (A 2. ábrán láthatók azok a települések, ahol a Tisza Párt több szavazatot kapott az EP-listán, mint a Fidesz. Ez hatvan a 3155 közül.) Az első két kategóriát a fiatal családosok magas arányával magyarázzák, akik a Tisza Párt támogatottságában – minden felmérés és a társadalmi térszerkezet alapján – felülreprezentáltak, a Borsod megyei sikert pedig a Jobbik összeomlásával.

Nincs átjárás

Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője értelmezhetetlennek tartja azokat az elemzői megközelítéseket, amelyek szerint a Tisza Párt a Fidesztől vett volna el szavazatokat.

– Korábbi felméréseink azt mutatják, hogy azok a kormánykritikus választópolgárok, akiknek a baloldali összefogás nem alternatíva, kiábrándulva a hagyományos ellenzékből, ellenzékváltó hangulatba kerültek. Miután a kormányoldal választásról választásra megerősítette pozícióit, az ellenzékben csalódott szavazók egyre szélsőségesebb irányba tolódtak. Bár a korábbi választásokon leszavaztak a baloldali összefogásra, nem volt egyértelmű a pártpreferenciájuk. A kormányt megbuktatni szándékozók a 2022-es országgyűlési választások után csalódtak Márki-Zay Péterben, és most Magyar Péterben látják a lehetőséget, mert radikálisabban támadja a kormányt, mint a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje – mondta a Demokratának Pálfalvi Milán. Emlékeztetett rá, hogy a Fidesz júniusban nagyságrendileg kétszázezerrel több szavazatot kapott, mint a 2019-es EP-választáson, és többen szavaztak most a kormánypártokra, mint a korábbi EP-választásokon bármikor.

– Ezen túl minden felmérésünk azt igazolja, hogy a szavazók túlnyomó többsége a Fidesz–KDNP-t szeretné kormányon tartani, így szavazói átrendeződés csak a baloldalon történt. Magyar Péter bázisát azok a választók alkotják, akik ellenzékváltó hangulatban voltak, és ezt most meg is mutatták. A Tisza Párt egyértelműen csak a baloldali összefogástól vett el szavazatokat, illetve a bizonytalanok egy részét tudta becsatornázni saját támogatói körébe, amely idővel egyre jobban lemorzsolódik majd. Eddig ugyanis azért fogadták el Magyar Péter támogatói a személyét övező botrányokat, mert a Fideszt és a kormányt támadta. Hosszú távon azonban nem fogják neki elnézni a botrányokat azok, akik nemcsak a kormány buktatását remélik tőle, hanem egyfajta erkölcsi mércét is elvárnak – fejtette ki Pálfalvi Milán.

A magát függetlennek mondó, de az ellenzékhez közel álló Átlátszó nevű portál a Csalódott ellenzékieket sodor a Tisza című, vármegyékre koncentráló elemzésében azt állítja, a választási adatokból egyértelműen levezethető, hogy az összefogás egykori pártjai és a Tisza együttes eredménye szinte megegyezik a baloldali összefogás 2022-es teljesítményével (3. ábra). Ugyanilyen lényeges megállapítás, hogy a Fidesz szavazatveszteségének csökkenése szoros összefüggést mutat a részvétel csökkenésével, ugyanis a Fidesz 694 ezerrel kapott kevesebb listás szavazatot, mint a két évvel ezelőtti országgyűlési választásokon, az összes szavazatcsökkenés pedig 715 ezer (4. ábra).

„A Fidesz szavazatváltozása szorosan követi a részvétel csökkenését, amiben egyfelől semmi meglepő sincs, az EP-választáson eleve kisebb szokott lenni a részvétel, és darabszámra a Fidesz minden eddiginél több szavazatot kapott így is. Másfelől ugyanakkor nagyobb arányban maradtak otthon a vidéki fideszesek, mint az átlag. A párt 22-es vidéki szavazóinak (ideértve mindenkit, aki nem budapesti) valamivel több mint negyedére ezúttal nem számíthatott, míg az összes érvényes szavazat csak alig több mint 15 százalékkal csökkent. Nem kockáztatunk nagyot, ha kijelentjük: ez a veszteség elsősorban az egzisztenciális szempontok szerint voksolók miatt van. Ez sem csoda, ha azt vesszük, hogy ez előtt a választás előtt nem volt különösebb gazdasági rásegítés a kormány részéről” – olvasható az elemzésben.

Az adatokból tehát az következik, hogy a Fidesz támogatottsága a részvétellel függ össze, a Tisza Párt emelkedése pedig a baloldal gyengülésével. Azaz „a fideszesek otthon maradtak és nem átszavaztak”, a „Tisza Párt pedig szinte kizárólag a 2022-es közös ellenzéki lista szavazói közül tudott halászni”. Az elemzés leszögezi, a valóság árnyaltabb, mert léteznek keresztbe szavazások, például a Tiszának vannak Mi Hazánk-os és kutyapárti támogatói is, de mivel a hagyományos parlamenti ellenzék és a Tisza Párt együttes támogatottsága az ország többségében szinte főre pontosan megegyezik a 2022-es baloldali összefogás támogatóinak számával, így „az orbánisták és az antiorbánisták között nincs átjárás”.

Nem egyértelmű

Nagy Attila Tibor politikai elemző is úgy látja, a választási eredmények azt igazolják, hogy a Tisza Párt szavazótáborát azok az ellenzéki szavazók alkotják, akik a 2022-es országgyűlési választásokon is a baloldali ellenzékre szavaztak. Emlékeztetett rá, hogy 2022-ben a Márki-Zay Péter vezette összefogás 1,9 millió szavazatot kapott, míg 2024-ben a Tisza Párt 1,3 milliót.

– Bár egy EP-választást nem a legszerencsésebb összehasonlítani egy országgyűlési választással, a 2022-es országgyűlési választás és az idei EP-választás között csak két év telt el, és a részvételi adatokban is csak tíz százalékpontnyi a különbség. A Medián a választások előtt tett közzé egy felmérést, amely szerint a Tisza Párt szavazóinak nagy része az egykori ellenzéki összefogás támogatóinak köréből kerül ki. Ezt a választási eredmények igazolták is. Nem zárható ki teljesen, hogy néhány százaléknyi Fidesz-szavazó átment Magyar Péterhez, de a számuk nem lehetett komoly, hiszen a Fidesz a szavazóinak nagy részét meg tudta tartani – mondta Nagy Attila Tibor a Demokratának. A politikai elemző példaként a debreceni eredményeket hozta fel, ahol az ellenzéki összefogás szavazóinak nagy része átvándorolt a Tisza Párthoz, hiszen 2022-ben a Márki-Zay Péter vezette összefogás harminckilenc százalékot, a Tisza Párt pedig harminchetet ért el, míg most az ellenzéki összefogás listája csak hatot kapott. Ugyanakkor szerinte a Fidesz tizenkét százalékpontos debreceni csökkenése azt mutatja, hogy Magyar Péter alakulata a kormányzó pártoktól is vett el néhány százaléknyi szavazatot.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a Fidesz 2022-hez képest mindegyik településkategóriában veszített szavazatot: támogatottsága a falvakban két évvel ezelőtt 62 százalék volt, míg idén 54, és a kisvárosokban is hasonló a visszaesés. Hozzátette, míg két évvel ezelőtt az ellenzék a falvakban 26, a kisvárosokban 32 százalékot ért el, idén drámai visszaesés történt a baloldalon: falun 10, a kisvárosokban pedig 11 százalékot értek el. Kérdésünkre, miszerint a kormánypártok szavazatvesztése átszavazás vagy otthon maradás miatt következett-e be, úgy válaszolt, hogy az adatokból ezt nem lehet egyértelműen megállapítani, ehhez speciális kutatásra volna szükség, amely az átszavazásokat vizsgálja.

– Figyelembe kell venni azt is, hogy cserélődik a népesség, egyrészt évente száznegyvenezer ember hal meg, másrészt számolni kell a lakóhely-változtatással is. Erre jó példa a budapesti XII. kerület. Sokakat meglepett Kovács Gergely és a Kétfarkú Kutya Párt győzelme, amely a Hegyvidék lakosságának elmúlt tizenöt évben történt átalakulásával magyarázható. Megfigyelhető az is, hogy a gazdagabb településeken – Budapesttől északra, a fővárosi agglomerációban, illetve a balatoni térségben – a Tisza megelőzte a Fideszt. A polgárosult réteg egy része biztosan elfordult a Fidesztől, hiszen már tendenciává vált, hogy a gazdagabb választókerületekben a Fidesz kevésbé tud érvényesülni, míg a szegényebbek egy részében az átlagnál jobb eredményt tud elérni – mondta Nagy Attila Tibor.

Az elemző szerint azért is nehéz megmondani, hogy a Fidesz szavazatvesztése a kormánypárti átszavazások vagy a távolmaradás miatt következett-e be, mert egy EP-választáson nem a kormány maradásáról vagy távozásáról döntünk.