2010. december 31-ig a lakosság számára nem változik a földgáz ára, az új árszabályozási rendszer pedig 2011. január 1-jétől indul – jelentette be Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a 2010. november 18-án, Budapesten tartott kormányszóvivői tájékoztatón. A miniszter elmondta: a fogyasztók 57 százalékánál egyáltalán nem lesz áremelkedés, 9 százalékuknál is csupán minimális – egy százalék alatti növekedés várható januártól a bevezetésre váró sávos rendszernek köszönhetően. A 2011. január 1-jétől életbe lépő rendszerrel a kormány célja garantálni, hogy a kevésbé tehetős rétegek, a nagycsaládosok és a nyugdíjasok terhei ne emelkedjenek. A 2010 júniusától bevezetett ármoratórium már eddig is 15-20 százalék közötti áremeléstől kímélte meg a lakosságot – emlékeztetett Fellegi Tamás.

Az anyagi teljesítőképességük határára sodródott lakossági- és kisfogyasztók nem terhelhetőek a végtelenségig a növekvő energiaárakkal. A kormányváltást követően a miniszterelnök ennek megfelelően utasította a nemzeti fejlesztési minisztert az ármoratórium azonnali bevezetésére, és az új árszabályozási rendszer kidolgozását segítő szolgáltatói tárgyalások megkezdésére – mondta a miniszter. A tárgyalások során a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium érvényre juttatta a kormányzat célkitűzéseit, ennek eredménye a most bejelentésre kerülő új árszabályozási rendszer – tette hozzá.

A kormány meglátása szerint feltétlenül szükséges a szociális biztonságot megerősítő, arányos árszabályozási rendszer bevezetése, melynek biztosítania kell, hogy az egyetemes szolgáltatási körben vételezőket indokolatlan költségekkel a szolgáltatók ne sújtsák – mondta a miniszter. Ugyanakkor az új árszabályozásnak biztosítania kell a szolgáltatók részére a hosszú távú kiszámíthatóságot, az elismert költségek megtérülését és az elvárhatónál nem nagyobb profitot is. Ez minden piaci szereplő, és egyben a magyar gazdaság érdeke is, és ezeket a céljainkat a tárgyalások folyamán érvényre is juttattuk – hangsúlyozta Fellegi Tamás.

Az árszabályozási rendszerről szólva kiemelte: a kormány felelősséget vállal azért, hogy csak a ténylegesen indokolt módon, a lehető legkisebb mértékben változzon a gáz ára. A miniszterelnök által az első akciótervben bejelentett ármoratórium elrendelésével is 10 százalék körüli áremeléstől kímélte meg a kormány lakosságot július 1-jétől, majd a kidolgozott mechanizmusoknak köszönhetően október 1-jétől sem emelkedtek az árak. Akkortól egyébként a régi szabályozás alapján további minimum 5% körüli áremelkedésre lehetett volna számítani – tette hozzá Fellegi Tamás.

A 2011. január 1-jétől induló rendszer ismertetése során a miniszter kiemelte: a kormány 1200 m3 éves földgázfogyasztásig fenntartja az ármoratóriumot, az 1200 m3/év felett mennyiségi kategóriáktól függően azonban eltérő mértékű áremelkedésre lehet majd számítani. A nagycsaládosok gyermekenként további plusz 200 m3/év erejéig fogyaszthatnának a jelenlegi moratórium szerinti árakon.

A számítások szerint a sávos áremelkedés a fogyasztási helyek kevesebb, mint felét érinti, a fogyasztási helyek 57 százalékánál nincs árváltozás, a fogyasztók 9 százalékánál is pusztán minimális – 0,7% áremelés várható januártól. Ebbe a két kategóriába (tehát a fogyasztók összesen 66 százalékba) esik a nyugdíjasok és az átlagos lakást fenntartó magyar családok tetemes része. A többi fogyasztó esetében sem éri el sehol az árnövekedés a kétszámjegyű mértéket.

Újságírói kérdésre válaszolva Fellegi Tamás felhívta rá a figyelmet, hogy a nemzeti ügyek kormánya az előző kormányzat demagógiájával szemben sosem ringatta illúzióba a fogyasztókat a gázárak örökéletű befagyasztásával, hiszen az egy vállalhatatlan, felelőtlen ígéret lett volna. A miniszter emlékeztetett rá, hogy a szocialista kormány összesen 15 alkalommal emelte a gáz végfelhasználói árát, és amíg 2002 júliusában mindössze 45 forintba került egy köbméter földgáz, ma ugyanezért a mennyiségért a lakosság majdnem 140 forintot kénytelen fizetni. Szintén kérdésre válaszolva erősítette meg a miniszter, hogy a kormány nem hagyja, hogy a szolgáltatók az energetikai szektort sújtó válságadót a lakosságra terheljék.