Soltész Miklós úgy fogalmazott, hogy a Kőszeg határában történt „szörnyű bűnt”, ahogy előtte a „még nagyobb szörnyűséges bűnöknek” a sorozatát, olyan emberiség ellenes ideológiák okozták, mint a nemzeti szocializmus, a fajelmélet, az internacionalista szocializmus és a kommunizmus. Az 1944 év végétől következő év márciusáig tartó időszakot az „önzőség, a hatalom, a nagyravágyás, a más nemzeteken való gazdagodás és azok elnyomása” előzte meg – tette hozzá. „Akik a II. világháborút kirobbantották, hagyták, hogy elszabaduljon a pokol (…) és ők felelősek zsidók millióinak a pusztításáért, jogfosztásáért, kisemmizéséért” – mondta.

Hirdetés

Soltész Miklós kiemelte: a legnagyobb bűnöket 1944-ben követték el Magyarországon, amikor az országot „március 19-én német nácik megszállták, majd uralomra juttattak egy Szálasi nevezetű pribéket”. Akkor már vesztes háborút folytattak a németek, „de a saját önző érdekükben mindent és mindenkit felhasználtak. Munkaszolgálatos honfitársaink szenvedése, gyötrelme, halála ennek a gonosz gépezetnek szinte az utolsó egyik szörnyűsége volt” – mondta. A kérdés az, hogy tanulunk-e mindebből, odafigyelünk-e a történelem intő jeleire – fogalmazott az államtitkár. Hozzátette, hogy ezért hangoztatják a béke fontosságát és felbecsülhetetlen értékét.

Néhány perc, nap vagy hónap alatt bekövetkezhet olyan tragédia, olyan változás az életünkben, ami visszafordíthatatlan. Ennek bizonyítékai a Kőszeg határában 80 évvel ezelőtt történtek – emelte ki Soltész Miklós. Az államtitkár beszédét követően a résztvevők elhelyezték az emlékezés virágait a munkaszolgálatos emlékműnél.

Korábban írtuk