Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a Német Nemzetiségi Ház névadó ünnepségén Vértesacsán 2025. november 8-án
Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Hirdetés

Soltész Miklós kiemelte, hogy Fehér Anna életét mások szolgálatának szentelte. Megköszönte a vértesacsaiaknak és a családnak, hogy „egy szentet neveltek” és elismeréssel szólt azokról, akik az általa alapított Vak Gyermekek Szent Anna Otthonában, jelenleg a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye, Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon nevet viselő intézményben Krisztus tanításával folytatják a munkát, ápolást, gondozást.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Anna nővérben egy szent embert ismert meg. Reményét fejezte ki, hogy „talán eljut oda a katolikus egyház, hogy elindítja a boldoggá avatását”, mert az a kedvesség és szépség, ami a lelkéből áradt, hihetetlen nagy dolgokat hozott a magyar nemzetnek.

Soltész Miklós a vértesacsai német nemzetiség közösségi házával kapcsolatban megjegyezte: nem gondolta volna a sok építkezés, a sok közös munka közepette, hogy az épület „ilyen lelket is kap” a névadással.

Tessely Zoltán, a térség fideszes országgyűlési képviselője örömének adott hangot, hogy a vértesacsai német nemzetiség otthona egy olyan vértesacsai születésű, sváb származású, mélyen katolikus hitben nevelkedett ember nevét veszi fel, aki „maga volt a menedék sok vak és gyengénlátó gyermek számára”.

„Meghatóan igaznak tartom azt a megállapítást, hogy nekünk, magyaroknak is van Teréz anyánk, Anna nővér”

– fogalmazott. Hozzátette: a magunk szerény feltételei között tettünk egy lépést, hogy büszkén kimondjuk és hirdessük ezt. Bejelentette, hogy a következő lépés a helyi katolikus templom előtti tér átnevezése lesz, amely szintén Fehér Anna nővér nevét veszi majd fel.

Blaumann Helga, a vértesacsai német kisebbségi önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy Anna nővér élete a hivatás, a hit és az emberség példája volt. A rászorulók szolgálatában, a vakok és gyengék támogatásában életének minden napját másoknak adta, munkáját mindig alázattal, szeretettel és mély emberséggel végezte úgy, ahogyan azt gyermekkorában, szülőfalujában, Vértesacsán megtanulta – tette hozzá.

A névadó unokaöccse, Fehér Tamás ismertette Anna nővér életútját, aki 1947. szeptember 14-én született földműves sváb családban. Édesanyja korán észrevette, hogy a látásával baj van, még alig tudott járni, amikor megkapta első szemüvegét.

Édesapja betegsége miatt 1959-ben felköltözött a család a fővárosba, a Virányos úti iskolában folytatta tanulmányait, majd a Táncsics Mihály Gimnáziumba járt, ahol működött egy kisegítő iskola: ott találkozott először halmozottan sérült gyerekekkel, ami arra indította őt, hogy életét a gyógypedagógiának szentelje. A zugligeti plébánia közösségében megismerkedett az angolkisasszonyok kedves nővéreivel, ezután döntötte el, hogy szerzetesként kíván élni, dolgozni.

A kommunista hatalom ezt nem nézte jó szemmel, ám a megpróbáltatások közepette sem hagyott fel szándékával, miszerint szerzetes lesz. 1978. augusztus 6-án titokban fogadalmat tett, majd a rendszerváltást követően csatlakozott a Szent Erzsébetről elnevezett Betegápoló Nővérekhez.

1982 szeptemberében elindította a Budapest Felsővízivárosi Szent Anna templom plébánia alagsori helyiségében a Vak Gyermekek Szent Anna Otthonát, ami jelenleg a Vakok Boldog Batthyány-Strattmann László Katolikus Szociális Intézménye Óvoda, Általános Iskola és Különleges Gyermekotthon nevet viseli. Hatvan sérült oktatása, ellátása zajlik 3 éves kortól.

Szociális és munkaügyi miniszteri dicséretet kapott 2008-ban, a XII. kerület díszpolgárává választották 2011-ben, Pro Caritate díjat kapott 2012-ben, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést pedig 2018-ban vehette át.

2021. január 13-án hunyt el. Az Anna nővér nevét viselő alapítvány azóta igyekszik emlékét ápolni.