Az Év Múzeuma behálózza az óvárost
Sopron ezer színe
A Modern Városok Program keretében megújult, tíz kiállítóhellyel rendelkező Soproni Múzeumot választották idén Az Év Múzeumává. Az elismerést az intézmény munkatársai elsősorban a múzeum- és közösségépítő tevékenységükért vehették át, hogy a helyiek és a városba érkező vendégek otthon érezhessék magukat hazánk egyik méltán népszerű turisztikai régiójában.
Sopron belvárosának szűk, macskaköves utcáin sétálva lépten-nyomon történelmi örökségünk páratlan emlékeivel találkozunk. A város múltjáról az őskortól napjainkig szinte mindent megtudhatunk a Soproni Múzeum égisze alatt működő kiállítóhelyek gazdag gyűjteményéből. A jellemzően római kori alapokra emelt XVII. századi ikonikus épületekben berendezett tárlatok között barangolva kiderül, miért vált fontos kereskedelmi központtá a római korban a mai Sopron helyén épült Scarbantia. Miért tartják „a leghűségesebb város” jelképének a Tűztornyot? Mikor és hol nyitották meg az ország első szénbányáját? Hogyan szólítják meg a tárgyak a gyerekeket? Miként éltek a régi korok boldog békeidejében a soproni nagypolgárok, jómódú pékek, mészárosok, patikusok?
A múzeumegyüttes azonban nem pusztán a múlt emlékeit bemutató kiállítások sokasága, hiszen a modern kori kihívásokra reagálva közösségi teret, találkozási lehetőséget és színes programokat is kínál a városban élőknek és a turistáknak. Az intézmény munkatársai a kultúra és a helyi közösség szolgálata mellett az idegenforgalom fellendítését is fontos küldetésüknek tartják.
Múzeumból kulturális központ
Gyönyörű panoráma nyílik a településre a soproni Fő téren magasodó belvárosi Tűztoronyból, a helység szimbolikus épületének körerkélyéről. A római kori falmaradványokra emelt, kétfejű sassal ékesített, barokk hagymakupolájú, 58 méter magas északi kaputorony sziluettje az elmúlt évszázadok építőmestereinek keze munkáját dicséri. A védmű a múlt tiszteletére, kiváltképp az 1921. december 14–16. között lefolytatott népszavazásra emlékezteti az utazót. Azokra a jövőt formáló dicsőséges napokra, amikor Sopron és a települést körülölelő nyolc szomszédos falu lakói a Magyarországhoz tartozás mellett döntöttek Ausztria ellenében, örökre kivívva ezzel a haza nagyrabecsülését. A Magyarországra voksolók 15834-es szavazati aránya a 8227 Ausztria mellé állóval szemben megkérdőjelezhetetlenné teszi a végső eredményt…
A város szívében lévő Tűztornyot tavaly kötötték össze további három ikonikus műemléképülettel, a Storno-, a Tábornok-, és a Fabricius-házzal. A szintén római kori alapokon álló, majd az 1676-os nagy soproni tűzvész után jellemzően barokk stílusban újjáépített történelmi épületeket üvegkupolával kapcsolták össze. Az egyedi megoldásnak köszönhetően az Építőipari Nívódíjas új Múzeumnegyedben a múlt és a jelen találkozásának izgalmát élhetjük át.
A látogatók a lenyűgöző üvegkupola alatt kialakított speciális közösségi téren keresztül közelíthetik meg a négy épületben elhelyezett tíz állandó kiállítást. A Soproni Múzeum azonban nemcsak a Múzeumnegyedben, hanem további kiállítóhelyeken is várja a turistákat. A Soproni Horváth József Gyűjtemény, a Lenck-villa, a Központi Bányászati Múzeum, a Macskakő Gyermekmúzeum, a Pék-ház, az Ó-zsinagóga, a Patika-ház és a Lábasház tárlatain a látogatók megérezhetik a századforduló kisvárosi békeéveinek hangulatát. Betekintést nyerhetnek egyebek mellett a nagypolgári világ finom etikettjébe, a jómódú iparos családok, köztük kézművesek, pékek, mészárosok életének mindennapjaiba, a gyógyászat tárgyi emlékeibe, a hajdanvolt magyarországi bányavárosok évezredes múltjába és a zsidó családok 1300-as évekre tehető letelepedésének – valamint XVI. századi elűzetésének krónikájába is…
– Fontos hangsúlyozni, hogy egy korszerű múzeum ma már nem egyenlő a benne elhelyezett tárgyak didaktikus kiállításával – tájékoztat dr. Tóth Imre történész, múzeumigazgató. – Annak érdekében, hogy a kiállítóhelyeket minél többen használják és a sajátjuknak érezzék, különleges tereket hoztunk létre. A Várfalsétányon belépőjegy nélkül időzhetnek, de akár a nyugágyakra is letelepedhetnek az emberek. A társadalmi felelősségvállalás jegyében fogyatékossággal élő csoportokat fogadunk, véradó napot tartunk, szabadtéri filmvetítést rendezünk, régi receptek alapján főzünk, borlabirintust szervezünk, a környezettudatosság jegyében pedig a Lenck-villa szabadon látogatható kertjében fűszernövényeket termeszthetnek a helyiek, de még saját kamarazenekarunk is van. Ehhez a közösségi koncepcióhoz széles spektrumot felölelő programkínálatot társítunk a zenei eseményektől a gasztronómiai programokon át az ismeretterjesztő előadásokig.
Amint Tóth Imre fogalmaz, korábban a múzeumok kevésbé vállalták fel a közművelődési szerepkört, mert „nem akartak kultúrházakká válni.” Napjainkban azonban napjainkban ha egy múzeum hatékonyan szeretné segíteni a városfejlesztést, akkor a hagyományos feladatkör kiterjesztésével lényegében sokfunkciós kulturális központtá kell átalakulnia. Különösen érvényes ez a megállapítás a Nyugatra is kaput nyitó Sopronra. Az intézményvezető kiemeli, hogy a modern trendek, a hangsúlyosabbá váló közművelődési tevékenység természetesen nem szoríthatja háttérbe a magas színvonalú muzeológusi, művészettörténészi, régészeti, restaurátori munkát, ami a szakmai hitelesség záloga.
Nemzetközi város
A jelenlegi Ausztriába félszigetként benyúló város a Fertő-tótól 10, Pozsonytól 64, Bécstől 70 kilométerre fekszik. Az osztrák főváros éppen harmadannyi távolságra található innen, mint Budapest, így nem véletlen, hogy Sopronba évről évre jelentős számú német ajkú turista érkezik, akik előszeretettel válogatnak a város sokszínű idegenforgalmi kínálatából. Tóth Imre azonban hangsúlyozza, hogy a Soproni Múzeum programjainak vendégkörét mégsem elsősorban ők alkotják.
– Az elmúlt évek városfejlesztési koncepciójának köszönhetően Sopronba ma már a világ minden tájáról érkeznek turisták, de mivel a település a XX. század közepéig kétnyelvű volt, a tradíció kötelez minket arra, hogy németül is megszólaljunk, ami napjainkban is a második hivatalos nyelvnek számít a városban. A helyi munkavállalók közül sokan ingáznak Ausztriába, az itteni vállalkozások léte pedig nagymértékben a bejövő osztrákoktól függ, így kézenfekvő a német nyelv rendszeres használata, miközben a fiatalok körében az angoltudás már kezdi felülírni a német ismeretét. A városmarketing-építésnek illetve a turizmus fellendítését célzó törekvéseknek egyaránt szerves része a múzeumfejlesztés, hiszen ennek köszönhetően tudtuk látványosan felépíteni a kiállításainkat és gyarapítani a raktárakban elhelyezett gyűjteményünket. Szeretnénk ebből az erőforrásból minél többet visszajuttatni az idegenforgalmi szektornak, ezen keresztül a soproniaknak és az ideérkező vendégeknek. Ilyen értelemben az idegenforgalom és a kultúra kölcsönösen szolgálják egymást.
Ilyés Éva működtetési vezető úgy véli, hogy a Soproni Múzeum színes kínálata az utóbbi években jelentősen hozzájárult a régió turizmusának fellendítéséhez, az itt töltött vendégéjszakák számának növeléséhez.
– A Soproni Régió idegenforgalmi fejlesztése egy országos turizmus-erősítési stratégia része, amelynek keretében jelentős forrást kaptunk a kormánytól például a Lenck-villa megújítására, illetve a Múzeumnegyed kiépítésére. Folyamatosan törjük a fejünket, hogyan tudnánk még inkább idevonzani a kamaszkorú gyerekeket, ami nem mindig könnyű feladat. Fontosnak tartjuk az olyan főként városmarketing- és presztízsépítő attrakciókat is, mint például a női kosárlabda olimpiai selejtezőtorna sorsolása, amelyet tavaly a nemzetközi szövetség (FIBA) javaslatára a belvárosi Múzeumnegyedben rendeztünk meg. Ugyanakkor szüntelenül szem előtt tartjuk a gazdasági szempontokat is annak érdekében, hogy a múzeum bevételeivel mi is hozzá tudjunk járulni a város hatékony működtetéséhez.
A hűségtől a népszerűségig
Ilyés Éva arról is beszél, hogy közgazdászként is fontos visszajelzés számára a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület által odaítélt Az Év Múzeuma kitüntetés, amely a működtetéstől és a múzeumrekonstrukciótól a múlt értékeinek megtartásán illetve az online-marketing-tevékenységen át a látogatók számának növelését szolgáló nívós programok szervezéséig számos területet felölel.
– Bevallom – fűzi hozzá Tóth Imre –, hogy én valójában a világ legszebb terén lévő legkülönlegesebb épületegyütteseként tekintek a Fő tér Múzeumnegyedére.
Amint az intézményvezető kiemeli, kollégáit is szüntelenül arra biztatja, hozzá hasonlóan legyenek hálásak azért, hogy ilyen lélekemelő környezetben végezhetik a munkájukat az ország leghűségesebb városában. Amely a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján ma már az egyik legnépszerűbb magyarországi település, hazánk műemlékekben egyik leggazdagabb vidéke.
