Cigányt ölni egyszerű dolog. Kell három vagy négy sörétes puska, a hozzá tartozó kezelőszemélyzettel, néhány liter benzin egy palackban, egy lehetőleg sötét színű, sötét üvegű terepjáró, pont olyan, mint a Marian Cozmát legyilkoló Raffael Sándoré. Szükséges még egy terepszemle, amelynek során az elkövetők kiválasztják a szinte minden kisebb településen meglévő cigánytelep legszélső házát, ahol szinte biztosan nincs aszfaltos út, sem közvilágítás. Nélkülözhetetlen a kiszemelt ház közelében egy jó bokros-fás terület, a bokrok mögött húzódó, főútba torkolló földúttal, amely egyrészt elrejti az elkövetők autóját, másrészt ideális menekülési lehetőséget kínál.

A faluvégi cigányemberek lemészárlásához nem kell sem bátorság, sem képzelőerő. Elég éjfél után, amikor legmélyebb az emberek álma, körbeállni a kiszemelt célpont házát, és az egyik ablakon Molotov-koktélt bedobva, puskával a kézben odakinn várni az ajtó előtt. Az álomittas áldozat, akinek lakásában egyik pillanatról a másikra fellobban a tűz, felkapja a számára legfontosabbat, a gyerekét, és mikor a lángoktól jól megvilágítva kirohan az égő épületből, ő lesz a megtestesült élő célpont, a sörétes lövedékek akadálytalanul fúródhatnak a testébe.

Vak helyszínelők

Ez az eseménysor másodszor fordulhatott elő Gyurcsány Ferenc Magyarországán, ahol a rendőrség amilyen kiválóan vezet lovasrohamot békés tüntetők ellen, és harcol félelmet nem ismerő bátorsággal, akár azonosító számok nélkül is a balliberális politikusokat fenyegető papírgolyók és tojáslövedékek ellen, olyan szakszerűséggel nem veszi észre az emberéleteket kioltó lövedékeket, amelyekből öt Csorba Róbert 28 éves fiatalemberbe, másik tizennyolc pedig négyéves fiába csapódott Tatárszentgyörgyön.

A kiérkező helyszínelők figyelmét gondosan elkerülték az épülettől néhány méterre földön heverő töltényhüvelyek, ezért ellenük öt nappal az eset után fegyelmi eljárást indítottak. A helyszínelők annak ellenére nem vizsgálták meg a ház környékét, hogy a hozzátartozók a sérülteket a háztól 6-8 méterre találták meg, égési sérülések nem voltak rajtuk. A tűzvizsgáló a tűz okaként elektromos zárlatot jelölt meg. A kiérkező ügyeletes orvos a halál okaként előbb szóban füstmérgezést rögzített, majd reggelre igazított és már erőszakos halálról beszélt. Az orvosok és a rendőrök ugyanúgy egymásra mutogatnak, ahogy a veszprémi gyilkosság után a rendőrség a bíróságot hibáztatta az elfogatóparancs kiadásának késlekedése miatt.

Ármos Sándor, Pest megye rendőrfőkapitánya azt állítja, a helyszínre érkező orvos zárta ki az idegenkezűséget. Erre Kátay Dénes, az örkényi orvosi ügyelet vezetője úgy reagált, hogy a helyszínelő orvosnak a halottvizsgálat a feladata, nem a halál okának megállapítása. Az újra kiérkező helyszínelőknek az elhunytak rokonai mutatták meg a sörétes lövedékek nyomait, hogy végre a nyomozást a helyes irányba tereljék, és ezután rendelték el a boncolást is. Közben a helyi kisebbségi önkormányzat hívására menetrendszerűen megérkezett Mohácsi Viktória liberális jogvédő, az EP-választásokig még európai parlamenti képviselő, valamint a romák Zuschlagja, Kolompár Orbán OCÖ-elnök, sajtót tájékoztatni, fasizmust kiáltani. A rendőrség délután bejelentette, a nyomozás emberölés miatt folyik tovább. A tettesek számítása bevált. Joggal bízhattak a Gyurcsányék által agymosott, a cigányokat érintő bűnesetek kapcsán a cizellált fogalmazásmód kényszerétől űzött magyar rendőrségben és a kísérőjelenségként állandósult liberális jogvédőkben.

Úgy öltek, mint Nagycsécsen

– Ezek a gyilkosok egy begyakorolt szisztéma szerint ölnek – mondja a kiégett ház közelében Raffael Gyula, a Magyarországi Cigányszervezetek Fórumának (MCF) Pest megyei elnöke, utalva arra, hogy az eset teljes hasonlóságot mutat a Nagycsécsén történtekkel.

Kérdésünkre, hogy szerinte kik lehettek az elkövetők, úgy felel:

– Biztosan nem gárdatagok voltak, hanem fasiszta gyilkosok, akik mögött nincs tömegbázis, maximum hárman-négyen vannak. Sajnos a rendőrség a sorozatos hibáival szabad utat engedett a gyilkosoknak, mert csak délután zárták le a helyszínt, addig tagadták, hogy gyilkosság történt. Amikor keresték a Molotov-koktél nyomait, találtak is sörösüvegdarabokat, de megállapították, hogy biztosan nem volt benne benzin. Hogy nem jutott eszükbe az, hogy a tettesek műanyag flakont használtak azért, hogy elégjen a tűzben és ne maradjon nyoma? – teszi fel a kérdést.

Beszélgetésünket a közelben marakodó korcs kutyák hangos nyüszítése szakította félbe.

– A cigánytelepek mindig tele vannak kutyákkal, akik hangos ugatásukkal rögtön felhívják a figyelmet, ha idegenek közelednek. Itt nem volt egyetlen kutya sem a támadás éjszakáján, ezen is sokat mérgelődtem – figyelmeztet az összefüggésekre.

Kérdésünkre, hogy van-e ellentét a faluban a cigányok és a magyarok között, elmondja, hogy kisebb-nagyobb súrlódások mindenhol vannak, de alapvetően békében élnek egymással az emberek.

– Viszont országos tendencia, hogy ahol megjelenik a Magyar Gárda, ott kiéleződik a feszültség akkor is, ha korábban béke volt. A Magyar Gárda felvonulása óta köpködnek egymásra a cigányok és nem cigányok, de ha az állam nem tudja megoldani a kisebbség közbiztonságát, nemzetközi segítséghez fordulunk – mondja.

Adódik a kérdés, hogy vajon az állam a többségi társadalom közbiztonságát meg tudja-e oldani?

– Meg – nyugtat meg Raffael Gyula, hozzátéve: – Igaz, van egy-két kirívó eset, de például a Cozma-gyilkosságnak is nagy feneket kerítettek. Ott egy verekedés során elkövetett szurkálás történt, itt pedig mészárlás. A veszprémi gyilkosságban mindenki hazudik jobbra-balra, a média felfújja az ügyet – von párhuzamot a tatárszentgyörgyi és veszprémi gyilkosságok között.

Tatárszentgyörgy volt soron

Sándor, aki az elhunyt férfi édesapjának testvére, rutinosan vezet végig a gyilkosság helyszínén, miközben a lemészárolt veszprémi kézilabdázó haláláról értekezik.

– Nem a cigányok csinálták ott se a balhét. Voltak ott rendőrök és egy bírónő is. Persze, hogy megijedtek a cigány gyerekek, mert fajgyűlölet van az országban. Bárhova megy a cigány szórakozni, már nem engedik be, mint régen, amikor még tiszteltek minket. Ennek az lesz a vége, hogy ha egy zsidót vagy egy cigányt meglátnak az utcán, annak már lőttek – mondja haragosan, majd ő is a rendőrség hibáiról kezd el beszélni. – Mikor megmutattam a rendőröknek, hol vannak a golyónyomok, azt mondták, ők erre nincsenek kiképezve. Akkor mire vannak? – tárja szét a kezét. – Gyilkosság történt, és le sem zárták a terepet. A pesti rendőrök előtt le a kalappal, de amit a dabasiak csinálnak, az felháborító. A gyerekek már nem mernek egy idézésre sem bemenni, mert rögtön ütik-vágják, és bilincsbe verik őket – mondja felháborodva, kitérve a gyerekeknek szóló idézések gyakoriságát firtató kérdés elől.

Elindulunk a kiégett ház felé, amely még mindig nagyon erős füstszagot áraszt. A helyszínt bárki szabadon megközelítheti, sem rendőr, sem rendőrségi szalag nem állja utunkat. Igaz, egy rendőrautó feltűnik, de amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is tűnik, ügyet sem vetve arra, hogy fotósunk éppen a ház romos belsejéből lép ki. Égett ruhafoszlányok, szilánkokra tört cserépdarabok mindenfelé.

– Itt feküdt Robi, amikor rátaláltak – mutat a föld egy pontjára Sándor, ahol most mécsesek és gyertyák vannak.

A kisfiú pár méterrel arrébb feküdt a földön, oda is mécseseket raktak.

– Nem volt haragosa, nem ivott, csak a családjának élt – kezd el beszélni az elhunyt férfiról, majd a ház falára mutat. – Látják, itt vannak a kéznyomai. Ahogy kiszaladt a házból, nekiesett a falnak.

Sándor ismételten fontosnak érzi elmondani, hogy a Magyar Gárda vonulása előtt úgy éltek itt a faluban a cigányok és a magyarok, mint a testvérek, és csak azután kezdődött a békétlenség, hogy Bíber József, a Jobbik akkori alelnöke elmondta a „cigánybűnözés” ellen intézett, „Soha többé Olaszliszkát” kezdetű beszédét.

– Mindig is voltak problémák a cigányokkal a faluban – ezt már egy helyi kisbolt eladója mondja, rögtön hozzátéve, nem a tősgyökeres családokkal, hanem a betelepültekkel van a baj. – Csirkelopások, betörések, zaklatások – sorolja, majd elmeséli, őt is megtámadták már a boltban. – Igyekszem kordában tartani a dolgokat, és elzavarni azt, aki nem vásárolni jön – mondja a hölgy.

Útban a polgármesteri hivatal felé a postás és egy munkásruhát viselő férfi azt ecseteli, nincs különösebb konfliktus a cigányok és a magyarok között. A polgármesteri hivatal épülete előtt várakozik az elhunyt édesanyja, valamint Horváth Lídia, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnökhelyettese és Ica, a nászasszonya. Ica is a rendőrség hibáit kezdi sorolni.

– Nem vették észre, hogy lövések voltak a kicsi testén, azt mondták, azokat a sebeket a leszakadt mennyezet okozta.

Horváth Lídia azt tartja a legsúlyosabb hibának, hogy nem zárták le a helyszínt a rendőrök, csak amikor már Mohácsi Viktória és a cigány politikusok ide jöttek.

– Borzalom, ami itt Tatárszentgyörgyön folyik – szólt közbe Ica. – Mindig a cigányokat bántják, pedig itt a cigányok nem vernek senkit – teszi hozzá.

A meggyötört tekintetű édesanya elárulja, azért jöttek, hogy a temetésről egyeztessenek a polgármester asszonnyal. Berente Imrénétől, Tatárszentgyörgy polgármesterétől megtudjuk, a család egy koporsóba szeretné temetni az édesapát és fiát.

– Én Tatárszentgyörgyön születtem, itt nevelkedtem, ezért jól ismertem a családot és az édesapát is. Ő nem azok közé tartozott, akik állandóan segélyért járnak be hozzám. Pesten dolgozott, az építőiparban – mondja a polgármester, aki szerint kizárható, hogy helyi konfliktus van a gyilkosság mögött.

Ahogy fogalmazott, Nagycsécs után most Tatárszentgyörgy volt soron.

– A faluban a cigányok és a magyarok közötti helyi konfliktusok nem torkollnak tettlegességbe – jellemzi a helyzetet a polgármester, hozzátéve, a legtöbb probléma azokkal a cigány családokkal van, akik ideköltöznek és próbálják érzékeltetni, hogy ők különbek mindenki másnál. – Akik itt nőnek fel, romák és magyarok, látják, hogyan szépül a falu, de akik idejönnek, azok lenézik ezt a sáros települést. Az iskola igazgatója hozzám jött panaszkodni, amikor egy betelepült roma család családfője berontott az iskolába, hogy a gyerekét ne ültessék tetves cigánygyerek mellé. Sokszor cigány és cigány között még nagyobb az ellentét. Minél több család költözik ide, annál kevesebb pénz jut az itt élő roma családoknak, ezért ők sokszor kérdezik tőlem, miért engedem, hogy beköltözzenek a faluba – magyarázza a polgármester a helyzet fonákságait.

Óriási problémának tartja, hogy a településre először a Magyar Gárda felvonulása, most pedig ez a szörnyűséges gyilkosság vetett rossz fényt, amely oda vezethet, hogy a dolgozó, tisztességes emberek elmenekülnek innen.

Hol lesz a következő?

A tavaly novemberi nagycsécsi gyilkosság ügyében, ahol szintén a cigánytelep szélén álló házba dobtak Molotov-koktélt és lőtték agyon a tűz miatt a házból kirohanókat, még semmi eredményt nem tudott felmutatni a rendőrség. Elfogtak viszont két férfit, akiket a pécsi kézigránátos gyilkossággal vádolnak. A pécsi gyilkosság után is rögtön rasszista, etnikai indítékokról beszéltek a megélhetési jogvédők, de mivel az elfogott és előzetes letartóztatásba helyezett férfiak roma származásúak, ez százszázalékosan kizárható.

Mohácsi Viktória azonban nem adja fel. Szerinte ez még nem elegendő bizonyíték arra, hogy nem fasiszták gyilkoltak, mert ahogy fogalmazott, bárki vallhatja magát cigány származásúnak, ráadásul az USA legfrissebb emberi jogi jelentése súlyosan elítélte Magyarországot a cigányok elleni rasszizmus miatt. Fasiszta pedig az, akit ő annak mond – tehetnénk hozzá. A gyerekekre támadó és őket fosztogató Patai Józsikát a buszon hasba szúró, szintén cigány Mortimer kardja máig ott lebeg minden valóságos és virtuális fasiszta feje felett.

Néha azonban tréfát űz velük a sors. Öt nappal a tatárszentgyörgyi eset után újra lángok csaptak fel egy házból a Pest megyei település cigánysorán, néhány roma újra sötét dzsipet, repülő Molotov-koktélt vélt látni, Kolompár és Mohácsi ismét fasisztázhatott egy kiadósat, Horváth Lídia HCKÖ-alelnök pedig már Obama elnököt akarta behívni, amikor csoda történt. A rendőrség megállapította, hogy csak egy Tesco-takarékos típusú hősugárzó okozott tüzet.

Bár a rendőrség bejelentette, fokozottan fognak ügyelni a cigánytelepekre, Gyurcsány Magyarországán közrend hiányában a legtöbbet a cigány közösségek tehetnek a maguk védelmében azzal, hogy megszervezik a cigánytelepek perifériáján lévő házak védelmét, valamint a többségi társadalom támogatásának elnyerése érdekében kivetik magukból a bűnöző egyedeket és az erőszakos fajvédőket. Nem árt, ha sietnek. Valahol már újra készülődik néhány ember sörétes puskával és benzines palackkal, hogy egy újabb könyörtelen akció után a karosszékekből nevetve figyelhessék a kirobbantott polgárháború véres káoszát, amely az egyetlen esélye a jelenlegi hatalom életben maradásának.

Vagy az, ha mint elődeik tették, néhány elkötelezett emberjogista hívására bejönnek a testvéri amerikai tankok és felszabadítják Magyarországot. Ha így lesz, a Munkásőrséget valószínűleg Másságőrségnek, vagy mai kifejezéssel Tolerancia Kommandónak fogják nevezni.

Lass Gábor, Udvarhelyi István