Soros embere: a külföldi újságírók torz képet festenek Magyarországról
Ismeretlen e-mail címről egy szokatlanul terjedelmes, komoly hírértékkel bíró dokumentumhalmaz jutott el a Magyar Nemzet szerkesztőségéhez. Az anyagok mások mellett több órányi Skype-interjút tartalmaznak azzal az Andrej Noskóval, aki korábban a Soros György által finanszírozott Open Society Foundations egyik igazgatója volt. A napilap által megismert beszélgetésben Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy Magyarország és Lengyelország ellen igaztalan, elfogult kampány zajlik.A Magyar Nemzet birtokába jutott információk közül az egyik legérdekesebb az az angol nyelvű interjú, amelyet egy, a napilap számára beazonosíthatatlan személy készített Andrej Noskóval.
„A CEU-n politikatudományból doktorált férfi 2018-ig az Open Society Foundations (OSF), vagyis a Nyílt Társadalom Alapítvány igazgatójaként, majd első számú divízióvezetőjeként tevékenykedett. Ebben a tisztségében az Open Society Initiative európai részlegénél a think tankeknek megítélt ösztöndíjak harmadának az elosztását felügyelte. Tíz fő tartozott a közvetlen irányítása alá és évi 10 millió dolláros költségvetés felett diszponált. Nosko jelenleg a PILnet európai igazgatója Budapesten” – írja a Magyar Nemzet.
A lap több részletet is kiemel az interjúból.
A Magyar Nemzet szerint amikor Andrej Nosko beszélgetőpartnere arra volt kíváncsi, mi az oka annak, hogy több kelet-közép európai állam, köztük Magyarország és Lengyelország, a nemzetközi média érdeklődésének homlokterébe került, a Soros György által finanszírozott OSF korábbi igazgatója arról beszélt, hogy torzítanak a tudósítások ezekről az országokról.
Úgy gondolom, hogy Magyarország és Lengyelország ügyeit összekapcsolni önmagában sem túl becsületes dolog. A két országnak – ahogy a térség többi államának – megvannak a saját problémái, de ezek mind különbözőek. Ha például Lengyelországot és Magyarországot vesszük, akkor teljesen eltérő vezetői stílust, gazdasági struktúrát láthatunk, és más a kormányzatnak a civil társadalommal fenntartott viszonya is – fogalmazott.
Szerinte a korábbinál jóval kevesebb tudósítója van a főbb médiumoknak, akik ráadásul több ország ügyeiről tájékoztatnak. Ez pedig „intellektuális lustaságot” eredményez a fősodrú médiában is.
Mindez oda vezet, hogy Lengyelországot és Magyarországot nagyon könnyen, valós érvek felsorakoztatása nélkül lehet ostorozni – jelentette ki Nosko. Vagyis – tette hozzá – ezek a tudósítások elfogultak.
Ezek után felidézte, hogy amikor az alapítványnál dolgozott, és külföldi tudósítók jellemzően arról érdeklődtek a szervezetnél, tudnának-e ajánlani nekik valakit, akivel beszélhetnek, akkor a különböző mértékben elfogult kontaktok rendszerint a saját kollégáikat ajánlották;
vagyis olyanokat, akik meggyőződése az övékéhez hasonló volt.
„– Több alkalommal magam is felbéreltem egy-egy újságírót, hogy népszerűsítse az ösztöndíjas think tankek anyagait. Tehát nem volt túl kiegyenlített a játszma – ismertette a kialakult körülményeket Andrej Nosko, aki úgy gondolja, a nyelv miatt is viszonylag könnyű félreértelmezni a magyarországi történéseket.
– Tudja, nem sok külföldi újságíró beszéli a magyart, így például az átlagemberekkel sem tudnak szóba elegyedni, de a helyi híreket sem tudják elolvasni. Ezt saját tapasztalataim alapján mondom, mivel ismertem több korábbi tudósítót, akik sem beszélni, sem olvasni nem tudtak magyarul. Ezért a többségük másodlagos forrásokra tud csak támaszkodni. Ezek a másodlagos források pedig ugyancsak erősen torzítanak, egyebek mellett a magyar kormány legitimitásával kapcsolatban – fogalmazott az OSF korábbi igazgatója. Andrej Nosko szerint így például jellemzően nem említik meg, hogy a magyar kabinet ténylegesen nagy népszerűségnek örvend a társadalom jelentős része körében. – Ehelyett például azt írják, hogy a kormány a szabadság korlátozásával tartja fenn a hatalmát – hangsúlyozta a Nyílt Társadalom Alapítvány egyik korábbi vezetője.
A szóban forgó interjúban Andrej Nosko gyakorlatilag elismerte, hogy egy teljesen torz, valótlan képet festenek a külföldi tudósítók Magyarországról és Lengyelországról” – olvasható a Magyar Nemzetben, amelynek teljes cikke ITT található.