Soros-mátrix Szegeden

A pécsi és debreceni Soros-iroda működéséről már korábban írtunk, és úgy tűnik, Szeged sem maradhat ki a sorból. Csakhogy Szegeden sokkal többet találtunk egy irodánál és a köré építgetett kezdetleges hálózatnál. A szegedi Soros-csapatot maga Botka László vezeti, és a város teljes hivatali gépezete mögötte áll.

Fotó: MTI, archív

A Tisza-parti városban régóta és masszívan jelen van Soros György és szelleme. Meg a pénze, ezt mondani sem kell. A szegedi Soros-mátrixnak három sarokpontja van, az egyik az Szegedi Tudományegyetem (SZTE), a másik az egyes civil szervezetek által alkotott tömb, a harmadik pedig egy első ránézésre furának tűnő politikai konglomerátum.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Szegeden Botka László szocialista polgármester Soros irodavezetője. Alapjában véve mindent ő intéz, ami a kormányellenességgel, a nyílt társadalom eszmerendszerével és a Soros-féle progresszivitással áll kapcsolatban. Botka László legfontosabb bázisa a városban az egyetem. Hogy érezzük e kijelentés súlyát, tudnunk kell, az SZTE éves költségvetése Szeged város büdzséjének majdnem a másfélszeresét teszi ki, körülbelül 70 milliárd forint, de minden más juttatással együtt akár 100 milliárd is lehet.

Az egyetem költekezését nehéz átlátni, a gyenge transzparencia csak az új, kancellári rendszer bevezetésével erősödött némiképp. Egy jellemzően balliberális, nagyrészt SZDSZ-es gyökerű hálózat uralta korábban is az intézmény gazdálkodását, ebben csak a 2010-es választások hoztak némi változást. De a rendszer alapvetően így is a helyén maradt. Hogy tisztán lássuk a Botka-féle kapcsolat erejét és hatékonyságát, álljon itt a korábbi gazdasági főigazgató, Majó-Petri Zoltán esete, akinek hosszú regnálás után el kellett hagynia az egyetemet, de a polgármester féltő karjaiba fonta őt, és kinevezte a Szegedi Közlekedési Társaság élére. Ám a hálózat sem engedte el Majó-Petri kezét, ma is az SZTE Gazdaságtudományi Karának docense.

A Soros-féle szellemiség mindenek­előtt a Bölcsészettudományi Kart uralja. A média szakos hallgatók például Botka házi televíziójában, a Szeged TV-ben gyakornokoskodnak, amelynek egyik szerkesztője, akárcsak a törzsgárda többi tagja, oktat az egyetemen. A legprogresszívebb egyetemi szekciónak az Anglisztika Tanszéket tartják város­szerte. Itt például teljes virágjába borult a gendertudomány. Ezen a tanszéken végzett Antoni Rita is, a harcias feminista szervezet, a Nőkért Egyesület elnöke, aki szintén oktat az intézményben.

Mindeközben senkit sem zavar, hogy a szegedi bölcsészkarnak erősen megkopott régi jó híre. Ugyanis amíg 2003-ban 6000 hallgatója volt, ma kevesebb mint 1700. Aktív az Oktatói Hálózat az egyetemen. Legillusztrisabb tagja Gyenge Zoltán, a bölcsészkar dékánja. Amúgy Heller Ágnes bizalmasa és szerzőtársa. Publicisztikáit a HVG-ben olvashattuk. Az OHA tagja Sándor Klára, a kar dékánhelyettese is, aki 2006 és 2010 között az SZDSZ parlamenti képviselője volt. De ugyancsak itt, a bölcsészkaron oktat Kékesi Márk, aki Szalai Balázzsal, a Soros-média Átlátszó Oktatás munkatársával megrongálta a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció plakátját. Tettükért el is ítélték őket. Természetesen ők is OHA-tagok, de vezető szerepet vittek a migránsok támogatására szerveződött MigSzolban is.

Botka emberei

Ahogy azt már írtuk, Szegeden – hála Botka László regnálásának – nemcsak a politikai klíma kedvező a bércivileknek, hanem működésüket minden eszközzel támogatja is az önkormányzat. Sőt a tevékenységüket is a polgármesterhez közel álló emberek koordinálják. Ilyen például ifj. Boros Gyula, aki segített a polgármesternek kiépíteni a hálózatot, többek között a fiataloknak szóló rendezvények megszervezésével, de az ő kezében vannak azok a közösségi helyek, pubok és egy-egy kávézó is, ahol a civil találkozókat és különféle érzékenyítéseket szerveznek. Boroshoz köthető a SZIN, azaz a Szegedi Ifjúsági Napok fesztivál is, amelyen számos csoport kap lehetőséget programjai népszerűsítésére. De amíg a rendezők igyekeznek távol tartani a keresztény fiatalok szervezeteit, addig a helyi LMBTQ-csoport tág lehetőséget kap a bemutatkozásra. A SZIN Civil Falujában például jelképes szivárványos házasságkötési ceremóniát rendeznek, illetve demonstrálnak az LMBTQ-jogok mellett. Mindezt úgy, hogy az önkormányzati hátterű Szegedi Rendezvény- és Mé­dia­központ Nonprofit Kft. támogatta őket.

A Botka-közeli szervező édesapja, id. Boros Gyula is kiveszi a részét a hálózat­építésből, ő a több mint ötven szegedi nyugdíjasklubot fogja össze, és az évek során nagyon jól működő hálózatot épített ki ezekből. A polgármester örömmel támogatja az idősek rendezvényeit, gyakran kapnak ingyen színházjegyeket, az idősebb Boros pedig pörköltfőzést és bálokat szervez nekik, ezért hálából mindig megjelennek, ha tapsolni kell a polgármesternek.

Fotók: Vermes Tibor/Demokrata
 

Szegeden virágzik a civilhálózat, és olyan kapuk is megnyílnak előttük, amelyek máshol nem. Jó példa erre a Szegedi LMBTQ Közösségért Csoport tevékenysége. Amellett, hogy szervezik a szokásos programjaikat – például a helyi Pride-ot vagy a Szivárvány-hetet, illetve érzékenyítő tréningeket tartanak –, itt szinte semmilyen hivatalos elmarasztalásban sincs részük azért, hogy időnként az iskolákba is benyomulnak a programjaikkal. Idén tavasszal például a Deák Ferenc Gimnáziumban tartottak kilencvenperces érzékenyítő foglalkozást. Ahogy honlapjukon írták, „változatos és interaktív feladatok segítségével dolgoztuk fel az LMBTQ-emberek társadalmi helyzetével kapcsolatos kérdéseket”. Persze nem minden szülő örül a kéretlen propagandának, de mivel nem akarja, hogy gyerekét bármilyen retorzió érje, inkább csendben marad. Megesett itt az is, hogy a média szakos tanárnő homoerotikus filmre vitte el a diákjait, a Belvárosi Moziba, persze iskolai foglalkozás keretében. Az LMBTQ-csoport emellett erőteljesen politizál is. A választási kampányból is kivették a részüket: a Grand Caféban megtartott, Húsz nappal a választások előtt című rendezvényükre olyan baloldali megszólalókat hívtak, mint Krekó Péter, Papp Réka Kinga és Elek István.

Szegedi civil szervezetek az állampolgári tudatosságot fejlesztő programsorozatot is indítottak. Március 14-én pedig transzparenskészítő workshopot tartottak, ezzel is támogatva a diáktüntetést. A foglalkozásra a momentumos Mihalik Edvint, a Kétfarkú Kutyapárttól Kiri Hunort, a tüntetéseket szervező Független Diákparlamenttől Tarnay Kristófot, az Oktatói Hálózattól Balog Józsefet hívták meg. Természetesen mindezt a városháza támogatásával, amit különböző, az önkormányzathoz kötődő szervezeteken keresztül folyatnak át. Napirenden van az aktivistaképzés is, az „EJHA – emberi jogi nevelők hálózata” nemrég tartott műhelybeszélgetést pedagógusok, képzők, ifjúságsegítők, aktivisták, kutatók, diákok, civil szervezetek képviselői számára. Hívtak már előadót egyenesen New Yorkból is, hogy az egyebek mellett a közterek elfoglalásáról és a rendőrök elleni fellépésről oktassa a hallgatóságot. Tavaly november 10-én Szeged város közgyűlése felülvizsgálta a helyi esélyegyenlőségi programot: az előterjesztés szerint a 2018-as új terv elkészítése során már szem előtt tartják az LMBTQ-közösség igényeit is.

Iskola nem kell

Nem furcsa, hogy már 2012-ben megalakult a migránssimogatásra szakosodott MigSzol nevű civil szervezet Szegeden? Pedig akkor még csak leheletnyit érzett az ország a migrációból, és az első jövevények nem is a szíriai konfliktus menekültjei voltak, hanem gazdasági migránsok Koszovóból. Már tudtak valamit a szegedi SZDSZ-esek? Mert fontos szerepet vittek a MigSzol megalakításában. A csoport a 2015-ös nyári krízis első napjától kezdve megkapott mindent Botka Lászlótól. A polgármester nemcsak a pályaudvarnál felhúzott fabódékat bocsátotta a MigSzol rendelkezésre, de ételt és italt is juttatott a migránsok ellátására. A szegedi pályaudvar fontos pontja lett az eseményeknek, a migránsok itt szálltak vonatra, hogy aztán Budapestre utazhassanak a Keletibe, ahol a Németországba és Ausztriába tartó szerelvényeket igyekeztek elérni.

A MigSzol Botka Lászlótól megkapta a Szeged-Szentmihályon évek óta üresen álló általános iskola épületét is. Persze ingyen, raktározásra, mindenféle bérleti díj nélkül. A polgári pártok szerették volna, ha akár egyházi szárnyak alatt is, de újraindul az iskola, mások pedig úgy gondolták, ha valóban kevés a környéken élő gyermek, akkor legyen az épület a szentmihályiak közösségi háza. Nem lehetett az. Ma is ott vannak az iskola épületében a MigSzol által gyűjtött ruhák és egyebek – tudtuk meg Nógrádi Tibortól, a városrész önkormányzati képviselőjétől.

Ma sincs hivatalos magyarázat az akkori EP-elnök, Martin Schulz 2015. májusi, szegedi látogatására. Mehetett volna akár Miskolcra vagy Zalaegerszegre is. Nem tudjuk, miről beszélt Botkával, zárt ajtók mögött tárgyaltak. Schulz viszont a 2015-ös nyári migránskrízis idején azt mondta egy lapinterjúban, vannak tisztességes városok Magyarországon, amelyek befogadnák a migránsokat. Ekkor vetődött fel az EU-ban az ötlet, hogy a migránsügy kezelését az önkormányzatok szintjére kellene helyezni, megkerülve ezzel a makacskodó államokat és kormányokat. Ez az ötlet napjainkban újra előkerült.

Civilek lesznek

Az őrzött határoknak köszönhetően a MigSzol működése okafogyottá vált, a szervezet feloszlott. Vagy mégsem? Mert ha valamilyen fórumon támadni lehet a kormányt, ők ott vannak. Például, mikor Florence la Bruyére, a francia közszolgálati rádió munkatársa – aki egyebek mellett állást foglalt már a CEU mellett, és dolgozik a szélsőségesen balliberális Liberation lapnak is – Hódmezővásárhelyre látogatott, a MigSzol-os Kékesi Márk a francia újságírónő kísérőjeként és tolmácsaként sürgött-forgott.

Ez már a szegedi Soros-világ harmadik dimenziója, a politika világa. Márki-Zay Péter, a vallásos, sokgyermekes, konzervatív férfi jelképezi Soros legújabb, magyarországi politikai stratégiáját. Márki-Zay független színekben lett Hódmezővásárhely polgármestere. Soros már többször is kifejezésre juttatta, hogy nem bízik a pártokban, az MSZP-t például árulónak tartja. A jövőben a „civilekre” és a független jelöltekre helyezi a hangsúlyt. Gulyás Balázs, a szocialista képviselőnő, Gurmai Zita fia le is írta a Botka-féle városháza által működtetett szeged.hu című weboldalon, hogy a civilek a független jelöltek mögé sorakoznak fel, legyen szó bármilyen választásról.

A jól bejáratott civil szervezetek mellett mostanában új is alakul Szegeden, a baloldal választási bukása, majd az azt követő tüntetések farvizén. A Civil Háló névre hallgató szervezet azt tűzte ki célul, hogy folytassa a Budapesten már kifulladt tüntetéseket. Tarnay Kristóf Ábel szegedi aktivista, szervező úgy nyilatkozott: „Könnyen elképzelhető, hogy civil ernyőszervezetként olyan helyi ügyekbe állnának bele, mint anno a Momentum a NOlimpiába.” Ugyanakkor azt sem rejtette véka alá, hogy azért foglalkoznának az embereket érintő helyi témákkal, hogy végre a politika közelébe kerüljenek, miközben arra is törekedni fognak, hogy helyben megtalálják azokat az embereket, akik négy év múlva esedékes országgyűlési választásokon nagyobb eséllyel indulhatnának a parlamenti helyekért, mint az idén leszerepelt ellenzéki jelöltek. Már jól látszik, hogy az újdonsült „civilek” nem akarnak a város falai között maradni, sokkal inkább szánják szervezetüket a Gulyás Márton nevével fémjelzett Közös Ország Mozgalom utódjának, mondta a Demokratának dr. Szabó Bálint szegedi jogász.