A héten indult a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitája, amely kiegészülve a hetedik Alaptörvény-módosítással, büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését. A törvényjavaslatra zúduló hazai és nemzetközi össztűz jól mutatja, hogy a balliberálisok semmit nem értettek az országgyűlési választások üzenetéből.

Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Stop Soros törvénycsomag benyújtása előtt elmondta, a kormány arra kapott felhatalmazást április 8-án, hogy minden lehetséges eszközzel védje meg Magyarországot az illegális bevándorlástól. Hangsúlyozta, a magyar emberek joggal várják el, hogy a kormány minden eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás és az azt elősegítő tevékenységek ellen. Ezt a célt szolgálja a Stop Soros törvénycsomag, amely büntethetővé teszi az illegális bevándorlás szervezését. A törvényjavaslattal a kormány meg kívánja akadályozni, hogy Magyarországból bevándorlóország legyen.

A törvényjavaslat büntetőjogi tényállásként jeleníti meg a „jogellenes bevándorlás segítését”. A törvény elfogadása után nemcsak az embercsempészek büntethetők, hanem azok a jogvédőnek álcázott, látszólag humanitárius tevékenységet végzők is, akik valójában az illegális bevándorlást szervezik. A Büntető törvénykönyv 5-90 nap elzárással büntetné azt, aki szervezetten segíti az illegális bevándorlókat abban, hogy Magyarországon tartózkodási engedélyhez jussanak, vagy menedékjogot szerezzenek. Aki tettét a határsávban követi el, vagy anyagi haszonszerzés reményében segíti az illegális migrációt, egy év szabadságvesztést is kaphat. Az információs anyagok készítése és terjesztése, a határ megfigyelése is szervező tevékenységnek minősül. A jogszabály arra is lehetőséget ad majd, hogy a bíróság az illegális bevándorlást szervezőket kitiltsa a határ nyolc kilométeres sávjából, külföldi állampolgárok esetén pedig kiutasításról is dönthet.

A hetedik Alaptörvény-módosításra a törvényi indoklás szerint azért van szükség, mert az Európát sújtó tömeges bevándorlás és a bevándorláspárti erők tevékenysége Magyarország nemzeti szuverenitását fenyegeti. Brüsszel az Európában tartózkodó és az ideérkező migránsok kötelező, automatikus, kvótaalapú elosztásának bevezetését tervezi, amely veszélyezteti hazánk biztonságát, és örökre megváltoztatná Magyarország népességét, kultúráját. A hetedik Alaptörvény-módosítás célja, hogy védje a nemzeti szuverenitást, és tiltsa az idegen népesség Magyarországra telepítését.

Bekerül az Alaptörvénybe, hogy „Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be”. Ez világosan rögzíti, hogy más állam vagy szupranacionális szervezet döntése nem eredményezheti idegen népességhez tartozó személyek betelepítését. Ezzel Románia után a második uniós ország leszünk, amely ilyen jellegű szabályozást a legmagasabb szintű törvénybe iktat. Az új Alaptörvény továbbá kimondja: „Nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve.” A kormány álláspontja szerint az uniós tagországok, illetve a tagjelölt országok – így Szerbia is – biztonságos országnak számítanak, ezért az onnan érkezők a jövőben nem kaphatnak menekültstátuszt.


Nincs kibúvó

Dömötör Csaba a TV2-nek adott interjúban elmondta, a törvény azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyek a szabályok kijátszásával próbálják elérni, hogy olyanok is menekültstátuszt kapjanak, akiknek erre nem lenne jogosultságuk, vagy olyanokat segítenek tartózkodási engedélyhez, akik jogszerűtlenül érkeztek Magyarországra. Gyakorlattá vált ugyanis, hogy a jogvédő szervezetek olyan kijelentéseket tanítottak be a migránsoknak, amelyekre hivatkozva nagy eséllyel megkaphatják a menekültstátuszt.

A Soros György által finanszírozott berlini központú Nyílt Tudás Németországi Alapítványa a magyar határtól délre olyan szóróanyagot osztogatott az illegális bevándorlóknak, amely az uniós menekültügyi szabályok kiskapuira hívta fel a figyelmet. A brossúra a migránsokat arra biztatja, hogy vallják magukat homoszexuálisnak vagy transzneműnek, hazudják azt, hogy vannak Németországban élő rokonaik, vagy azt, hogy hazájukban hátrányos megkülönböztetés érte őket a bőrszínük, vallásuk stb. miatt annak érdekében, hogy megkapják a menekültstátuszt.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója lényegi változásnak tartja, hogy Alaptörvénybe iktatódhat az első biztonságos ország elve, azaz Magyarország csak annak nyújt menekültstátuszt, aki közvetlenül olyan területről érkezik, ahol az élete veszélyben van.

– Ha áthaladt egy olyan országon, ahol nem volt kitéve üldöztetésnek, akkor ott, az első biztonságos országban jár neki a menedékjog. Az új szabályozás szerint Magyarország nem lesz köteles menekültstátuszt adni a Szerbiából érkezett migránsoknak – mondta a Kossuth rádiónak.

Felmerül a kérdés, ha a törvénycsomag elfogadása után Magyarország csak a szomszédos országokból fogadhat be menekülteket, az nem ellentétes-e a migránsok helyzetére vonatkozó genfi egyezménnyel.

Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint nem, mert a Stop Soros törvénycsomag összhangban van a genfi konven­cióval.

– A genfi egyezmény szélsőséges értelmezése oda vezethet, hogy klímamenekültek millióival kell szembenéznie az EU-nak, mert már nem csak háborús zónából érkező személyek fognak menekültstátuszért folyamodni. Amíg a genfi konvenció helyett nem fogadnak el másik egyezményt, addig azok, akik biztonságos harmadik országból érkeznek Magyarországra, nem minősülnek menekültnek – fejtette ki a Karc FM-nek Lomnici Zoltán.


Antiszemita kártya

Hogy a balliberális oldal – sem itthon, sem külföldön – mennyire nem értett meg semmit az április 8-ai választások üzenetéből, azt jól mutatják a Stop Soros törvénycsomagot támadó nyilatkozatok. Meglepő módon a legvisszafogottabbak még a hazai ellenzéki pártok politikusai voltak. Molnár Zsolt (MSZP) szerint „erős politikai prekoncepció és a szokásos fideszes pártpropaganda” jellemzi a törvényt, míg Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke szerint a törvénymódosítással a kormány el akarja terelni a figyelmet az ország valós problémáiról. A DK közleményben jelezte, nem támogatja a Stop Sorost, mert „háború elől menekülni emberi jog, és a legalapvetőbb emberi és jogi kötelezettség rajtuk segíteni.” A Jobbik és az LMP a parlamenti vita megkezdése előtt nem foglalt állást a kérdésben.

A balliberális oldal véleményformáló orgánuma, a Klubrádió – megfejelve a DK közleményét – ismét előhúzta az antiszemita kártyát.

– Aki segít egy Magyarországra menekültnek, egy bajban lévő embertársának, az bűncselekményt követ el. Az ilyen törvényeknek hagyományuk van a magyar jogalkotásban, gondoljunk csak a numerus claususra és a zsidótörvényekre. A törvényjavaslat alapvető emberi értékekkel megy szembe, és bünteti azt, aki segíteni próbál. Ma már tudjuk, hogy azok voltak az igaz emberek, akik 1944-45-ben sokszor az életük kockáztatásával segítettek üldözött embertársaikon. Aki ehhez a törvényhez asszisztál, az bűnrészes egy emberiségellenes összeesküvésben – fogalmazta meg szélsőséges véleményét Dési János.

Megszólaltak a Soros Györgyhöz köthető hazai jogvédő szervezetek is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a „botrányos” előterjesztés már nem a civil szervezetek, hanem az ott dolgozók ellen irányul, az Amnesty International pedig azt emelte ki, hogy a törvényjavaslat „kegyetlen kísérlet arra, hogy hermetikusan lezárják a határokat a menekülők elől”. A Társaság a Szabadságjogokért is elfogadhatatlannak tartja a Stop Soros törvényjavaslatot, és arra szólítja fel a kormányt, hogy vonja vissza azt, mert „a bejegyzett civil szervezetek nem végeznek és támogatnak jogellenes tevékenységet, a magyar és a nemzetközi menekültjoggal össz­hangban dolgoznak”.

– Büntetőjogi fenyegetés helyett elismerést érdemelnek azok a szervezetek és munkatársaik, amelyek menedékkérőknek, külföldi államok polgárainak nyújtanak jogi segítséget, illetve afelett őrködnek, hogy az államok tiszteletben tartsák a kiszolgáltatott emberek jogait és méltóságát – mondta Szabó Máté, a TASZ szakmai igazgatója.

Ez a nyilatkozat mind közül a legzavarosabb, hiszen ha a TASZ szerint nincsen Magyarországon olyan szervezet, amelyre vonatkozna a Stop Soros, akkor vajon miért félnek a büntetőjogi következményektől.


Júliusra meglesz

Természetesen az ilyenkor jól megszokott nemzetközi össztűz sem maradt el. A magyar kormány törvényjavaslata sérti a migránsok és menedékkérők jogait, hangsúlyozta Dunja Mijatovic, az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Josef Weidenholzer, a szociáldemokrata EP-frakció alelnöke szerint a Stop Soros törvénycsomag támadás az uniós értékek ellen. Undorítónak nevezte, hogy a kormány büntetőjogi szankciókkal fenyegeti azokat, akik kiszolgáltatott helyzetben lévő embereket segítenek, és egyúttal a Fidesz kizárására szólította fel az Európai Néppártot. Pascale Moreau, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa hivatalának (UNHCR) európai igazgatója közleményében azt írta, hogy „a menedékkérés alapvető emberi jog, nem bűncselekmény”, és a törvényjavaslat visszavonására szólította fel a magyar kormányt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította, hogy a migráció alapvető emberi jog lenne. – Az az alapvető jog, hogy a magyar emberek a saját otthonaikban biztonságban élhessenek, a migráció pedig nem, ahogy a határsértés sem az, miközben a határok védelme az országok kötelessége – fogalmazott a külügyminiszter.

A balliberális médiától óriási sajtó­vissz­hangot kapott Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki Facebook-bejegyzésében amiatt szégyenkezett, hogy „egykori tanítványai ilyen törvényjavaslattal álltak elő.” Többek között azt kifogásolja, hogy a törvény elfogadása után börtönbe zárják azokat az ügyvédeket, akik a menekülteknek jogi tanácsokat adnak.

Ez természetesen nem igaz. A Stop Sorosról nyilatkozó kormánypárti politikusok egyértelművé tették, hogy aki a tranzitzónában tájékoztatja a migránst a jogairól és a kötelezettségiről, annak tevékenysége nem meríti ki a „jogellenes bevándorlás segítése” tényállást. A CEU docense szerint a „jogellenes bevándorlás elősegítése” és így az egész Stop Soros értelmezhetetlen, mert azt feltételezi, hogy már a menekültügyi eljárás lefolytatása előtt tudható, kinek az igénye megalapozott, és kié nem.

A Pintér Sándor belügyminiszter és Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett törvényjavaslat nemhogy egy jogásznak, de egy laikus embernek is világos és egyértelmű. Aki biztonságos országból érkezik, az nem számít menekültnek, és az Alaptörvény-módosítás értelmében nem kaphat menedékjogot. Aki pedig az Alaptörvény és a menekültügyi szabályok kijátszására buzdít, azt a törvény börtönbüntetéssel is sújthatja. A törvénytervezetet várhatóan július közepéig fogadhatja el az Országgyűlés, ami után két héten belül életbe is léphet.