Sorskérdés, hogy gyarapodó nemzet legyen a magyar
A magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon.A magyarság első számú sorskérdése, hogy egy idősödő, fogyatkozó nemzetből, fiatalodó és gyarapodó nemzetté váljon – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára szerdán Tusnádfürdőn.
Fotó: MTI/Veres Nándor
Novák Katalin a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Fenntartható társadalom, fenntartható nemzet című pódiumbeszélgetésén rámutatott: ma egyetlen olyan európai nemzet sem létezik, ahol elegendő gyermek születne, a közbeszédben mégsem keresik az okokat.
Elmondta: a társadalomkutatások bizonyítják, hogy a magyar emberek családcentrikusak, és a huszonévesek jellemzően házasságban szeretnének élni, több gyermeket szeretnének, miközben ma mégis tíz családban alig 15 gyerek születik, és ez is óriási előrelépés ahhoz képest, hogy a 2011-es mélyponton nagyjából 12 gyermek született minden tíz családban.
Novák Katalin fontosnak nevezte, hogy tartósnak bizonyuljon a 2010-ben bekövetkezett családbarát fordulat hatására megváltozott magyarországi demográfiai tendenciája. A terhesség-megszakítások száma 30 százalékkal csökkent az elmúlt években, csökkent a gyermekhalandóság: Magyarország ezen a téren is „szembemegy” az európai trenddel – állapította meg.
„Mi nem külső erőforrásokat szeretnénk, nem a bevándorlásra hagyatkozunk, hanem azt mondjuk, hogy belső erőforrásainkat szeretnénk hasznosítani. Hosszú távú változást szeretnénk előidézni” – szögezte le az Emmi család- és ifjúságügyi államtitkára.
Kató Béla erdélyi református püspök kifejezte meggyőződését, hogy a gyermekvállalás bátorításához a közösségi felelős gondolkodásra nevelés is hozzátartozik, hogy teret nyerhessen a gyermekek érdekében hozott tudatos áldozatvállalás a fogyasztás bűvöletében élők „önmegvalósításra” hivatkozó önző felfogásával szemben. Bíztató jelként értékelte, hogy az erdélyi magyar értelmiségi körökben illetve, városi közösségekben megnövekedett a gyermekvállalási kedv, a sepsiszentgyörgyi vártemplomi közösségben például – fél évszázad óta először – az utóbbi évben több volt keresztelő, mint a temetés.
Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója is a közösségi tudatra, segítőkészségre nevelés fontosságát hangoztatta, hozzátéve, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye társadalmi szerepének tudatában igyekszik hozzájárulni a segítőkészség bátorításához, felelős gondolkodás kialakításához, és egészségtudatos neveléshez.
Lőrinczi Zoltán, a Kárpát-medence magyar oktatásának fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára úgy vélekedett: optimizmusra ad okot, hogy – miközben az európai öntudat gyengül – a magyarságtudat a közelmúltban egyre erősödik, ez ugyanis szerinte meghatározó erőforrás a kárpát-medencei magyarság hosszú távú – vagyis „fenntartható” – megmaradása, gyarapodása tekintetében.