Spórol az ország

A Demokratának nyilatkozó somogyi és tolnai településvezetők egyetértenek abban, hogy az emberek többsége nagyon megijedt az energiaárak nyáron beharangozott drámai emelkedésétől. Mára azonban úgy tűnik, hogy a rezsitámogatással, a spórolással, a kézenfekvő fűtési megoldások kombinálásával nagyjából szinten lehet tartani a kiadásokat. Persze az összképet az idei enyhe tél is javította…

Spórolva is drága

Érkezésünkkor éppen idős édesanyja fáskamrájában pakolja a szépen összehasogatott fahasábokat Mizerák Zsuzsanna. A Magyar Vöröskereszt tabi kirendeltségének terápiás munkatársa elmeséli, hogy jóval a fűtési idény megkezdése előtt nyolc köbméter tűzifát szereztek be édesanyjának a téli szezonra, amiből öt köbméter az enyhe idő ellenére is már elfogyott. A jó minőségű száraz keményfát nem az állami erdészetben vették, mert az ott kapható hatósági áras, másfél méteres hengereket csak nagyon drágán tudták volna hazaszállíttatni és feldolgoztatni. Inkább egy közeli kereskedőtől vásároltak. Nem is jártak rosszul, hiszen az eleve kisebb darabokra fűrészelt és ingyen hazafuvarozott bükkfát sikerült köbméterenként a hatósági árnak megfelelő 30 ezer forintért beszerezni még a nyáron. Jól tették, hogy előre gondolkodtak, hiszen ősszel a piaci ár a duplájára emelkedett, a hatósági áras fáért meg akár két hónapig is sorba kellett állni. A hirtelen megnövekedett hatalmas lakossági igényt az állami erdészetek nem tudták azonnal kielégíteni, még Somogyban, az erdők országában sem…

– Férfisegítséget nemigen kaptam, így magam hasogattam fel a fát, napokig eltartott, míg konyhakész lett, de így legalább spórolhattunk egy kicsit. Édesanyám száz négyzetméteres házába be van ugyan vezetve a gáz, de a konyhában csak fatüzeléses kályhával tudunk fűteni. A gázért havi 3500 forint átalányt fizetünk, és bár figyelünk arra, hogy ne lépjük túl a lakossági limitet, az éves elszámolás során nem számítunk visszatérítésre, sőt valószínű, hogy egyhavi átalánydíjat még nekünk kell majd ráfizetni. A gázszámlánk nagyságrendileg megegyezik az előző évivel, de a tűzifa árának emelkedése miatt legalább 30-40 ezer forinttal drágábban jövünk ki a mostani téli szezonban, mint egy évvel korábban. A fűtés összesített éves költsége körülbelül 280 ezer forint lesz.

Mizerák Zsuzsanna hangsúlyozza, ha a rezsitámogatás nem volna, édesanyja kis nyugdíjából biztosan nem tudnák kifizetni a számlákat. Amint mondja, fával fűteni egyáltalán nem olcsó megoldás, de ők nem tehetnek mást, kényszerhelyzetben vannak. Bár a házat szigeteltették, és kicseréltették a nyílászárókat is, a teljes fűtés-korszerűsítést nem engedhetik meg maguknak. A korábbi évekhez képest leginkább abban látja a változást, hogy míg régebben mintegy húsz százalékkal több gázt és kevesebb fát használtak, most a fát részesítik előnyben a gáz rovására.

Fával sem könnyű

Az önkormányzat épületén elhelyezett napelemeket mutatja Schmidt Jenő, Tab város polgármestere, miközben arról beszél, hogy a helyhatóság jó példáját követve az utóbbi két évben egyre több helyi lakos indított el zöldenergiás beruházást. Rásegítő megoldásként sokan napelemet, illetve hűtő-fűtő klímaberendezést szereltettek fel. Ám a városvezető kijelenti, nem lehet egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni az energiaválság okozta megváltozott körülményekhez. Véleménye szerint szerencsésebb helyzetben azok a vidéki családok vannak, akik egykor a gázfűtés uralkodóvá válásával sem számolták fel végleg a régi fűtési rendszerüket, megtartották cserépkályhájukat vagy vegyes tüzelésű kazánjukat, így szükség esetén variálni tudják a különböző megoldásokat.

– A tűzifa árának brutális emelkedése miatt nem éri meg kizárólag fával fűteni, még akkor sem, ha vidéken könnyebben meg tudják oldani az emberek a szállítást és feldolgozást. Saját otthonomban jómagam is láncfűrésszel kuglizom, majd hasogatom fel a fát, de emellett gázzal is fűtök. A 110 négyzetméteres családi ház éves fűtési költsége egy évvel korábban 270-300 ezer forint volt, a mostani szezonban úgy számolom, hogy mintegy 80 ezer forinttal emelkedni fog. De rezsitámogatás nélkül 800-900 ezret kellene fizetni.

A polgármester, aki a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke, hangsúlyozza, hogy a támogatott hazai lakossági gáz- és villanyár a legalacsonyabbak közé tartozik Európában, de a kormány által meghatározott átlagfogyasztási határérték átlépése esetén a díjszabás drasztikusan emelkedik. Éppen ezért a magyarok manapság sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztásukra, 75 százalékuk nem is lépi át a rezsicsökkentett ár határát. A takarékoskodást a polgármester az energiaválság kedvező fejleményeként értékeli. Elképzelhetőnek tartja, hogy az ország egy év alatt akár húsz százalékos megtakarítást is elérjen az említett energiahordozók észszerűbb felhasználása során.

– Kétségkívül vannak a településen olyan nehéz anyagi helyzetben élő családok is, akik a hatósági áras tűzifát sem tudják megvásárolni, ezért a lakkozott bútortól a lambérián és a háztartási szeméten át a műanyagig mindent elégetnek még akkor is, ha a szabálytalan hulladékégetés tilos és jelentős környezetterheléssel jár. Megfagyni nyilván senki sem akar…

Takarékos önkormányzat

Schmidt Jenő arról is tájékoztat, hogy nemcsak a lakosság, hanem a helyhatóság is takarékoskodik. Az önkormányzat intézményeiben ahol csak lehet, alternatív megoldásokat alkalmaznak, főként napelemet, geotermikus energiát és hűtő-fűtő klímaberendezéseket. Már a 2000-es évektől igyekeztek függetleníteni magukat a közműszolgáltatóktól. Mindezt leginkább a 2010-től igénybe vehető uniós energetikai pályázatokon elnyert vissza nem térítendő támogatások segítségével érték el. Az így kiépített rendszernek most nagy hasznát veszik. Intézményeket nem zártak be, de a Zichy Mihály Művelődési Központ nagytermeit télen nem fűtik, és mivel a válságra hivatkozva a Klik megszüntette a gyerekek mindennapos úszásoktatását, a Koppány-Völgye Tanuszodát csak délután nyitják ki. A döntést a helyi képviselők fájó szívvel hozták meg.

– A kormány 74 milliárd forint támogatást nyújt a településeknek az energiaár-emelkedés ellensúlyozására. A tízezer feletti lakosú városok és fővárosi kerületek dotációját január elején jelentették be, a kisebb településekét korábban. Az előzetes felmérések során a 4400 fős Tabon 116 millió forint rezsitámogatást kértünk a kormánytól, ennek mintegy 30 százalékát kaptuk meg, 32 millió forintot. Zömében az ország többi önkormányzata is a kért összeg egyharmadához jutott hozzá. Tudomásul kell vennünk, hogy a költségvetés lehetőségei végesek.

Bizakodással

A Tolna vármegyei 2650 fős Iregszemcse nemrég újraválasztott polgármestere, Tóth Szabolcs is megerősíti, hogy aki a községben tehette, részben vagy teljesen áttért a fafűtésre, csakúgy mint ő maga. Amint kifejti, a kétgenerációs, 200 négyzetméteres otthonában ilyen módon elért 5-10 százalékos megtakarítást nem nevezné jelentős spórolásnak, szerinte sokkal inkább egyfajta szinten tartásról beszélhetünk, ami persze nem elhanyagolható eredmény. A községvezető úgy véli, hogy a fánál is drágább brikettet, illetve pelletet nemigen használják a helyiek.

– A Covid-járvánnyal eltelt két kemény év után az emberek aggodalommal várták az őszi számlákat. Féltek a megemelkedett energiaáraktól. A legtöbben vadul számolgatták, hogy mi mennyibe kerül majd, és megpróbálták kiválasztani a különféle fűtési módok közül a számukra legkedvezőbbet, amennyiben volt alternatívájuk. Igyekeztek mindenen spórolni, és nem csak a legszegényebbek. Iregszemcsén a hatósági áras tűzifa beszerzésénél nagyobb gondot jelentett, hogy az önkormányzat által adható szociális tűzifáért legalább húsz százalékkal többen jelentkeztek, mint egy évvel korábban. Összesen 135 köbmétert tudtunk szétosztani, de jóval többre lett volt igény – fejti ki a polgármester.

Majd hozzáfűzi, hogy töretlenül bízik a béke eljövetelében, és a visszarendeződésig igyekszik kitartásra biztatni az embereket. De arra a gyakran neki szegezett kérdésre, hogy meddig tarthat az energia- és inflációs válság, sajnos ő sem tud választ adni, pedig, mint mondja, nagyon szeretne…