Sportdiplomácia és országépítés

Magyarországot szinte karanténba zárták ellenfelei az első világháború után. És bár az első úgynevezett magyar intézet még 1916-ban alakult Isztambulban, a húszas években Klebelsberg Kunó irányításával épült tovább a hálózat. A kor politikusai rájöttek: az elszigeteltség szorításán rést üthetnek a kultúrdiplomáciai folyamatok.

Ujváry Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet intézetvezetője, a Kodolányi János Egyetem tanszékvezetője szerint már akkor is voltak olyan politikusok, akik ellenezték az intézetek létrehozását, a rájuk költött pénzt felesleges luxuskiadásoknak tekintették. Ám Klebelsberg nem visszakozott. A Bethlen-kormány szerette volna kivezetni az országot az elszigeteltségéből, amire a miniszterelnök szerint is esélyt adtak az intézménylétesítések. Ilyen szempontból különösen értékes volt a Római és a Párizsi Magyar Intézet létrehozása 1927-ben. Sikeresen működött a magyar kulturális külpolitika másik ága is akkoriban, a külföldi egyetemek magyar tanszékeinek és lektorátusainak hálózata. Klebelsberg professzorokat, könyveket, kiadványokat küldött nekik segítség gyanánt.

E hagyomány napjainkban is aktív, ez év végére már huszonhatra emelkedik a világban tevékenykedő magyar intézetek száma. A hálózatot összefogó és irányító Balassi Intézet weblapja szerint van intézetünk Pekingben és Kairóban is. Mint olvasható, a hálózat „megkülönböztetett szerepet játszik a magyar kultúra, oktatás és tudomány kimagasló teljesítményeinek nemzetközi megismertetésében, a tudatos, értékorientált Magyarország-kép építésében”.

A 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezése, hasonlóan az elmúlt évek magyarországi világversenyeihez, szintén egyfajta országmárka-építő szerepet játszhatna, ezúttal a sportdiplomácia eszközeivel. Nagyszerű példája volt ennek a 2017-es budapesti vizes világbajnokság. A szinte tökéletes szervezés, az utcák nyugalma, a vendéglátás magas színvonala turisztikai vonzerő szempontjából is remekül egészítette ki a versenyt, és sok idelátogató sportbarát kereste fel a város történelmi nevezetességeit, múzeumait és jeles éttermeit. Arról nincs pontos adat, hogy hány vendég tért azóta vissza Magyarországra, mert jól és – ami ma már nem kis dolog a világban – biztonságban érezte magát nálunk. És arra sincs adat, hogy hány kereskedelmi kapcsolat, kicsi vagy nagy üzleti és kulturális együttműködés született a vizes világbajnokság örvén. De az esemény mindenképpen meghatározó volt hazánk szempontjából.

És ha némileg kisebb méretben is, de ugyanez játszódott le tavaly a budapesti birkózó-világbajnokság kapcsán is, rendkívüli mennyiségű külföldi elismerést söpört be a rendezvény. Az utóbbi években sorra nyeri el az ország a nagy nemzetközi sportversenyek rendezési jogát, a sportágak európai és világszövetségei elégedettek a magyarok szervezőkészségével.

Mindennek a koronája a 2024-es budapesti olimpia lehetett volna. Ezt szinte a magyarokra tervezte a Nemzetközi Olimpiai Bizottság, megengedve, hogy akár Győr, Debrecen és Szeged is bekapcsolódjon a játékok rendezésébe, pedig az olimpiát eddig általában csak egyetlen város kapta. Eredetileg az 1920-as olimpiát is Budapest rendezhette volna, de a már létrejött karantén miatt Antwerpen lett az új helyszín. A 2024-est azonban elütötte a magyar fővárostól a Momentum által kezdeményezett budapesti népszavazás. Csak emlékeztetőként: a szintén liberális SZDSZ a Budapest Expóval bánt el hasonlóan 1994-ben.

Most fennáll a veszély, hogy Karácsony Gergely főpolgármester más jóváhagyott fővárosi fejlesztések mellett nemet mond az atlétikai világbajnokság stadionjának megépítésére is. Ez ellehetetlenítheti a 2023-as budapesti rendezést. Az atlétikai vébék egyébként a harmadik legjelentősebb sporteseménynek számítanak a világban. A rendezés lehetőségét tavaly decemberben adta Budapestnek a Nemzetközi Atlétikai Szövetség. A visszalépés igencsak negatív és bántó diplomáciai gesztus lenne. Főként úgy, hogy a főpolgármester és köre észérvekkel meg sem tudják indokolni a világbajnokság megtorpedózását.

A magyar atléták egyébként igen szép teljesítményt nyújtottak az elmúlt 122 évben, mióta a sportág szervezett formában működik. Az eredmény összesen 174 érem, és az 1950–60-as években telt ház előtt tartottak nemzetközi versenyeket a Népstadionban. Gyulai Márton, a pályázat ügyvezető igazgatója az egyik tévécsatornának elmondta: 15 hektáros területen épülne fel a világbajnokság stadionja a hozzá tartozó létesítményekkel együtt. Körülbelül kilenchektárnyi zöldfelülettel rendelkezne a Duna-partra tervezett komplexum, amelynek a helyén most csak romos üzemépületek, roncsok, szeméthalmok találhatók. A stadion 40 ezer nézőt fogadhatna be, a verseny után azonban jelentősen visszabontanák, elvinnék mobil lelátóit, így 15 ezer fős maradna. A körülötte létrehozott kiegészítő pályák rendszere a maga kilenchektáros zöldfelületével sportos profilú közparkká válna. Mindez így együtt fészke lehetne annak a magyar atlétikának, amelyben napjainkban 120 ezer fiatal sportol versenyszerűen. Emellett a stadion és környezete kiszolgálná a mozogni vágyó civilek tömegeit és az egyetemi sportot, öregeket, fiatalokat egyaránt, és koncerteket, fesztiválokat is lehetne rendezni itt. A versenyzőknek épített szálláshely pedig kollégiumként működhetne a világbajnokság után.

Karácsony Gergely környezete – amelyben láthatóan különleges státusa van Gyurcsány Ferencnek – a pénzre is hivatkozik, amikor az atlétikai világbajnokság feleslegességéről beszél. Ez amúgy teljesen megalapozatlan érv, hiszen egy felmérés szerint a 2017-es londoni világbajnokság gazdasági haszna átszámítva 60 milliárd forint volt, és a résztvevők 81 százaléka két éven belül visszatért az angol fővárosba. Vagyis bőven megtérült. A budapesti vébé rendezési költsége 30 milliárd forint lenne a kalkulációk szerint, és több szakember is úgy véli, hogy a tiszta profit nálunk is elérhetné a 60 milliárdot.

Egy új megállapodás szerint a magyar szövetség küldöttsége találkozik a napokban Karácsony Gergellyel. A főpolgármester szokásához híven máris elhárította magától a felelősséget, mondván, a Fővárosi Közgyűlés mondja ki a végső szót a stadion ügyében is. Megépítését Ferencváros új polgármestere, Baranyi Krisztina is ellenzi. Annak ellenére, hogy az egyetlen fillérjébe sem kerülne a IX. kerületnek, miközben megszüntetne egy szemet bántó barna foltot a vezetésére bízott városrészben. Kassai Dániel, az LMP volt politikusa népszavazást rendezne a stadion ügyében, az általa javasolt kérdést a Kúria alkalmasnak találta a referendumra.

Eközben a nemzet sportolói petícióban álltak ki a világbajnokság mellett, de tiltakozott Hosszú Katinka és számos más aktív olimpikon is. A kormány most várja a főváros válaszát a világbajnokság kapcsán. Debrecen a napokban bejelentette, hogy átvállalná a vébét, ha úgy hozná a sors.

Klebelsberg Kunó a hazai sportélet fejlesztésén is fáradozott, ő alapította meg a Testnevelési Főiskolát 1925-ben. A miniszter 1932-ben hunyt el, így nem érhette meg, hogy Budapest Lágymányoson megrendezhette a VI. Főiskolai Világbajnokságot. Erre az alkalomra épült fel a BEAC egykori stadionja a mai Október huszonharmadika úton. Ez a világbajnokság tekinthető az Universiadék elődjének. A siker óriási volt. Három év múlva a bledi konferencia feloldotta a Trianonban Magyarországra mért haderő-korlátozást, és egyre nagyobb rés nyílt Magyarország nemzetközi elszigeteltségének falán is.