Stabilitás, biztonság, kiszámíthatóság

– A védelem költségvetésének nevezte a jövő évi tervezetet, és valóban, abban a GDP 2 százaléka jut honvédelemre. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a védelem nem csak a katonaság fejlesztését jelenti. Mik a prioritások?

– Az elmúlt három évben két, külön-külön is jelentős gazdasági válságot éltünk át, amelyek erősebbek, mint a közgazdászok által Great Recessionnek nevezett 2008-as világgazdasági válság. Előbb 2020-ban a pandémia okozott kétszer nagyobb gazdasági visszaesést, majd ezt követte a lassan másfél éve tartó orosz–ukrán háború pusztítása. Ez utóbbi inflációs és energiaár-robbanást idézett elő, ráadásul Európa szankciókkal válaszolt rá, tetézve a bajokat. Emlékezzünk vissza, 2008-ban egyből az IMF-nél és a Világbanknál kötöttünk ki, amelyek az Európai Unióval kiegészülve hitelezték és irányították a csődben levő magyar gazdaságot. Ezzel ellentétben most sikerült hatékony kormányzati lépéseket tenni, a pandémia után a magyar gazdaság gyorsan regenerálódott, és abban bíztunk, hogy a következő években vissza fog állni arra a növekedési pályára, ahol a világjárvány előtt volt. A kitört háború gazdasági lökéshullámai viszont mindent átrendeztek. Ebben a helyzetben a védelem költségvetését alkottuk meg, mivel képesek vagyunk megvédeni eredményeinket, amiket az előző években elértünk. Védjük a családok biztonságos életét, a nyugdíjasokat, a munkahelyeket, és fenntartjuk rezsivédelmet. Utóbbit újra és újra támadják Brüsszelből, szeretnék eltörölni, de ez olyan intézkedés, amivel mind a háztartások, mind a vállalkozások élnek, amivel az egész gazdaság jól jár. A védelem költségvetésének két oszlopa van: az egyik a honvédelmi, a másik pedig a rezsivédelmi alap. Előbbi 1300, utóbbi 1360 milliárd forintot folyósít a védekezésre.

– A honvédelmi támogatásokról, gondolom, a védelmi minisztérium tud részleteket mondani, de azért határozott meg a kormány prioritásokat?

– Amikor a szomszédunkban háború dúl, a biztonságunkat gyorsabban kell megerősítenünk. A honvédség készültségének, technikai és humárerőforrás-szintjének fejlődnie és bővülnie kell. Már az elmúlt években is indultak olyan fejlesztések, amelyek magasabb biztonsági szintet jelentenek, új technikai eszközöket vásároltunk, párhuzamosan el tudtuk kezdeni a hazai védelmi ipar kiépítését. Olyan német és török partnereket sikerült bevonnunk, akik első körben a közvetlen fejlesztés és együttműködés lehetőségét biztosítják a honvédségnek, később pedig az exportpiacokra is beléphetünk. A gazdasági növekedés egyik eleméről beszélünk.

– A rezsivédelmi alapot viszont érinti, hogy elkezdik kivezetni az úgynevezett extraprofitadókat, amelyek az alap fő finanszírozói voltak. A bankok, a gyógyszer- vagy energiacégek nyilván örülnek neki, de nem fognak hiányozni ezek a pénzek a rezsicsökkentés életben tartásához? Vagy úgy gondolják, már kevesebb is elég, mert olcsóbb energiaárak várhatóak a nemzetközi piacokon?

– A rezsivédelmi alap biztonságos méretű marad, számolva azzal, hogy stabilizálódtak és csökkentek az energiaárak. Ha netán mégis visszaugranak – mivel nem láthatjuk előre a háborús helyzet esetleges hirtelen megváltozását –, a kormány haladéktalanul lépni fog, és megnöveli az alapot. A 2022-esnél jóval alacsonyabb szinten vannak az árak, bár még mindig fölötte vannak a háború előtti időknek. Magyarország Európában a legkitettebb az energiapiaci helyzetnek, hiszen nincsenek tengeri kijárataink, alternatív szállítási lehetőségeink, a meglévő vezetékrendszerünk kockázatot jelent, de ezzel együtt úgy látjuk, jövőre kevesebbet kell költenünk a rezsivédelemre, mint 2022-ben vagy 2023-ban. Ezért léphetünk abba az irányba, amit a kormány ígért, vagyis megkezdhetjük az extraprofitadók kivezetését, megfelezzük ezeket az adótételeket. A bankszektorban, a gyógyszergyártóknál és az energiaszektornál komoly adócsökkentés lesz, és ezt folytatjuk 2025-ben is.

– Mondta, hogy a családokat is védi a költségvetés, az ellenzék azonban szóvá teszi, hogy több területen megszűnnek vagy szűkebb kör számára lesznek hozzáférhetők bizonyos támogatások. Persze amikor az egész költségvetés a stabilizáció irányába halad, hiszen az idei 3,9-ről az államháztartási hiány is a GDP 2,9 százalékára mérséklődik, érthető, ha racionalizálni kellett. Valóban ez történt?

– Inkább úgy fogalmaznék, hogy megújul a családtámogatási rendszer két eleme. Tízenkét év után már látszik, mi működik a családtámogatási rendszerből, és min kell változtatni, mert a mostani háborús időkben nem annnyira működik. A városi csok például kevésbé működik a megváltozott banki kamatkörnyezet miatt, ahelyett más támogatási forma lesz, a falusi csok és a babaváró összege viszont emelkedik. Összességében a családokra fordított támogatás növekedni fog 2024-ben, a családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege meghaladja a 3300 milliárd forintot. A védelmi költségvetésben megtartjuk a családi adókedvezményeket, marad a 25 év alattiak munkavállalását segítő adómentesség, a 30 év alatt szülő anyák szintén adómentességet élveznek jövőre is, és megtartjuk a négy gyermeket nevelő édesanyák élethosszig tartó adómentességét is. A legfontosabb adóváltozásokat már benyújtottuk a parlamentnek, de ősszel lesz még egy adómódosító csomag, amelyben további változásokat tisztázunk majd, például a globális minimumadó szabályait. Ennek keretében vizsgálni fogjuk a családi adókedvezmények valorizációját, hiszen az elmúlt években az infláció csökkentette e családtámogatások értékét. A költségvetésben növeljük a lakáshoz, családi házhoz jutás támogatását is, aminek részeként a babaváró összegét 11 millió forintra emeljük. Összességében több mint három és félszer annyi fog jutni családtámogatásra, mint 2010-ben.

– Az ellenzék azért szóvá teszi, hogy a jövőben a 30 évesnél idősebb nők nem lesznek jogosultak a babaváró hitelre, illetve hogy a városokban nem lehet igényelni a csokot. Miért?

– A babaváró hitel a demográfiai adatok szerint remekül működött, de azt tapasztaltuk, hogy az elmúlt években kitolódott a gyermekvállalás ideje. Márpedig az, hogy a hölgyek mikor vállalják az első gyereket, meghatározza azt is, hogy vajon vállalnak-e még többet. Ezért az új támogatási rendszer arra koncentrál, hogy 30 év alatt az első gyermek megszülessen, nyitva hagyjuk a támogatást a 30–40 év közötti várandós nőknek is. A lakástámogatási rendszer esetében pedig a vidék népességmegtartó képességét akarjuk erősíteni, mert ez a fajta támogatás az inflációs változások miatt itt tud a legerősebben hatni. Ezért tartjuk meg  és emeljük a falusi csokot, ugyanakkor a következő hónapokban azon dolgozik a kormány, hogy a városban élők számára is kidolgozzon egy hatékonyabb támogatást.

– Mi lesz az uniós pénzekkel, amelyek már legalább egy éve elakadtak? Betervezték őket bevételként a jövő évi költségvetésbe?

– Egyetlen eurócentről sem mondunk le, ami Magyarországnak jár, így a 2024-es költségvetésbe is beterveztük ezeket a forrásokat. Tekintélyes összegről van szó, a hétéves költségvetési ciklus kohéziós, vagyis felzárkóztatási forrásai 8100 milliárd forintot jelentenek Magyarországnak. A brüsszeli zsargonban helyreállítási és ellenállóképességi eszköznek nevezett program esetében pedig szintén elkészítettük a támogatás felvételéhez szükséges tervet, itt a pénz egy része vissza nem térítendő támogatás, másik része hitel. Az Európai Bizottság által kért vállalásokat a kormány teljesítette, így nincs akadálya annak, hogy ezeket az összegeket idén és jövőre megkapjuk. Egyedül Brüsszel és a magyar baloldal politikai támadása és nyomásgyakorlása késleltette eddig is a Magyarországnak járó források kifizetését. Ebben az évben várhatóan 660 milliárd forintot fizetünk be az Európai Uniónak, miközben 2500 milliárd forintnyi uniós forrásnak kell Magyarországra érkeznie. Nem árt felidézni, hogy a szóban forgó összegekről az Európai Tanács és a Parlament egyszer már döntött. Az meg különösen felháborító, hogy miközben hazánknak nem fizették ki a támogatásokat, senki nem tudja hova tűnt a rengeteg, Ukrajnának adott pénz, és most az európai bizottság még több pénz kér tőlünk arra, hogy még többet adjanak Ukrajnának, a migrációra és a brüsszeli bürokráciára.

– Ha mégsem érkeznek meg a pénzek, az növeli a deficitet, vagy könyveléstechnikailag csúszó, ám elszámolható bevételnek számítanak? Vagyis ha nem érkeznek meg, akkor is tudjuk teljesíteni a deficitcélt?

– Amíg ezek a pénzek nem érkeznek be, a magyar költségvetés nemzeti forrásból előfinanszíroz, ezt tettük az elmúlt években is, amíg körülbelül féléves késedelemmel ezek a számlák befogadásra nem találtak. Most is ezt tesszük, a hiány elszámolásában tehát a Brüsszellel folyó huzavona a deficitet nem érinti. Ezt az Európai Bizottság is hasonlóan számolja, papíron tehát rendben vagyunk. Persze nem a könyveléstechnika a lényeg, hanem hogy a nekünk járó uniós pénzek a valóságban beérkezzenek. Bízzunk abban, hogy az EU jogállami elvek szerint működik!

– Mi a helyzet az állami beruházási stoppal, valamint a minisztériumokon belüli takarékossággal? Fennmarad a jövő évben is?

– Eddig is, ezután is fegyelmezetten kell gazdálkodnunk, meg kell őriznünk a gazdaság stabilitását és a költségvetés kiszámíthatóságát. Az elmúlt évek világgazdasági változásaihoz, különösen a drámaian megugrott energiaárakhoz alkalmazkodnunk kellett, ennek folytán a magyar költségvetés, ami az EU-ban legmagasabb arányban finanszíroz beruházásokat, átcsoportosítást hajtott végre. Az energiaszámláink kifizetése pénzt vesz el a beruházások elől. Úgy látjuk, a jelenlegi mértékű beruházásfinanszírozással is tartható a gazdasági növekedés, megőrizhetők a munkahelyek. Csak olyan beruházások halasztásáról döntöttünk, amelyek közbeszerzési kiírásai még nem indultak el. Ugyanakkor a legutóbbi Eurostat felmérés szerint még így is a bruttó hazai termék arányához képest Magyarországon a legmagasabb a beruházási ráta az unióban, a GDP 28,4 százaléka. A fegyelem az állami szektorra is igaz, az intézményrendszer már az energiaválságra is sikeresen reagált, hiszen a közigazgatásban 40 százalékkal csökkent a gáz felhasználása és 15 százalékkal a villamos energiáé. A létszámgazdálkodásban a megszűnő státusokból látunk lehetőséget arra, hogy a béremelések megvalósulhassanak. A korábban eldöntött béremelések folytatódnak, a költségvetés bér jellegű kiadásai nőnek, a védelmi ágazatokban, oktatási tevékenységeknél, egészségügyben és a szociális-jóléti intézményi szolgáltatásoknál a fedezet rendelkezésre áll.

– Aránylag hosszú idő után jövőre jelentős, 4 százalékos gazdasági növekedéssel számol a költségvetés. Eszerint túl leszünk a háborús recesszión?

– Bízom benne, igen. Tegyük hozzá: természetesen nem látjuk ennek a konfliktusnak minden lehetséges kimenetelét. Két szélső pontként a felek akár békekötésben is megállapodhatnak, de ki is terjedhet a konfliktus, ami teljesen más piaci-gazdasági kilátásokat valószínűsíthet. A kettő között terveztük meg a 2024-es költségvetést. Az energiaválság és a magas kamatok eredményeként 2023 első és második negyedévében lehet a gazdaság teljesítménye a legalacsonyabb, majd nyártól az év második fele fokozatos erősödést hoz. A csökkenő energiaárak, a lassuló infláció ebben az évben a gazdaság növekedését már elindítja, jövőre pedig lehetővé teszi a 4 százalékos bővülést. Ez azt jelenti, hogy a magyar gazdaság visszatér arra a növekedési pályára, ahol a 2020-as pandémia előtt volt. 2019-ben 5 százalékos GDP-bővülést ért el az ország, az államháztartási hiányunk 1 százalék volt, az adósság pedig 65 százalék, erre a stabil pályára kell visszaállni.

– Jól értem, hogy úgy ítélik meg, jelenleg leginkább a magas kamatszint és a magas energiaárak fojtogatják a gazdaságot? Lényegében ez a háborús recesszió?

– Az első számú közellenség most az infláció, hiszen fékezi a gazdasági növekedést, rontja a befektetéseket, visszafogja a beruházásokat: ilyen magas kamatkörnyezetben kevesen vesznek fel hitelt fejlesztésre. Mindent meg kell tenni, hogy az infláció visszatérjen egy kezelhető tartományba, ezen együtt dolgozunk a jegybankkal. Úgy érzékeljük, hogy a megtett árfolyam-erősítő, stabilizáló lépések, a kamatszint májustól indított fokozatos csökkentése lehetővé teszi, hogy év végére az infláció egy számjegyű legyen, ami magával hozza a befektetések számára vonzóbb kamatszintet is. Ehhez a kormány is hozzájárul a most induló online árfigyelő rendszerrel vagy a kiskereskedelmi szektor kötelező kedvezményeivel.

– A magas kamatok azt is eredményezik, hogy a költségvetésnek is magas kamatot kell fizetnie például az állampapírok után. Csakhogy ebben van egy csúsztatott hatás, az idén kiadott állampapírok után jövőre kell a 15 százalék körüli kamatokat kigazdálkodni. Elemzők ennek kapcsán arra hívják fel a figyelmet, hogy emiatt a költségvetés elsődleges, vagyis kamatok nélküli egyenlegének többletet kell felmutatnia, amire nem volt példa a rendszerváltozás óta, illetve azelőtt is csak nagyon régen. Sikerülhet?

– A 2010-es években a pandémiáig többször is többletet mutatott az elsődleges egyenleg. Úgy számolunk, hogy idén a költségvetés elsődleges egyenlege nulla körül lehet, jövőre pedig ismét pozitív tartományba kerül. A megemelkedett infláció az államadósság kamatterheit valóban jelentősen megnövelte. Ez a járvány előtti időszakban már csak a GDP 2 százaléka volt, most 3,8 százalék, ami sok száz milliárdos terhet jelent a költségvetésnek, az adófizetőknek. Csak átmeneti hatásról van szó, hogyha elkezd csökkenni a kamatszint, akkor az államadósság finanszírozásának terhei jelentősen csökkennek. Nyilván ha most valaki megvesz egy ötéves futamidejű állampapírt, akkor ennek kamatterhét még évekig fizetni kell, hiába csökken a hozamszint, ez a csúsztatott hatás a rendszer része. Ezért is alapvető kérdés, hogy a gazdaságpolitika inflációcsökkentő legyen. Ezt teszi a magyar kormány. Ha az infláció év végére egy számjegyű lesz, jövőre pedig éves átlagban már csupán 6 százalékos, akkor ez is elősegíti, hogy a magyar gazdaság hamarabb visszatérjen a növekedési pályára.

– A hirtelen infláció elbizonytalanítani látszik a költségvetés legfontosabb támaszának számító áfabevételeket. Elvileg az infláció ezeket növelhetné is, de a keresletcsökkenés miatt most mégis elmaradnak a várttól. Hogy látja a második féléves kilátásokat?

– Az első félévben a tervezettnél kevesebb áfa- és jövedékiadó-bevétel folyt be. Ennek van pozitív eleme is, például az energiaszektor vártnál kisebb befizetése az alacsonyabb árhoz és a energiatakarékossághoz köthető, de a magas infláció miatt a lakosság valóban kevesebbet költ. Az emberek óvatosabban vásárolnak, ebben a helyzetben szükségképp elhalasztják a nem sürgős vásárlásokat. A második félévben, az infláció csökkenésével együtt ez változni fog, az adóbevételek magasabb arányban teljesülhetnek.

– A külföldi elemzőintézetek mindenesetre optimisták, a Fitch például a napokban erősítette meg a magyar államadósság további csökkentésének lehetőségét. Az Európai Unióval most hasonlóan éles vitáink vannak, mint a 2010-es kormányváltás után, de legalább az elemzőintézetek már kevésbé ellenségesek a magyar kormánnyal szemben?

– Reálisabban értékelnek bennünket, a három nagy hitelminősítő jelenleg kivár, látják, hogy a meghozott intézkedések elkezdtek hatni, de még nem tudják biztosan, hogy a külső környezet miként alakul. A Fitch is elismeri, hogy a külső tőkevonzó képességünk erős a versenytársainkhoz képest, hogy a humán erőforrás képzettsége vagy a kormányzati hatékonyság jobb, de emellett hangsúlyozzák, hogy a külső környezet változhat olyan irányba, ami ezeket a kormányzati intézkedéseket gyengíti. Két fokozattal vagyunk jobb kategóriában a hitelminősítőknél, mint a 2010-es kormányváltáskor, vagyis az elmúlt tíz évben a magyar gazdaság teljesítőképessége megnőtt, versenyképessége nagyot javult. Utóbbit példázza is, hogy a nemzetközi versenyképességi rangsorban az 52.-ről a 39. helyre erősödtünk. Nem lehetünk ezzel sem elégedettek, folytatni kell a versenyképesség javítását.

– A befektetők a hitelminősítőknél is optimistának látszanak, legalábbis ez olvasható ki a forint erősödéséből. Vagy csupán jó üzlet számukra a magas kamatszintű magyar állampapírokba fektetni, és ez erősíti a forint iránti keresletet?

– Régen volt ennyire stabil és erős a forint, amely a legutóbbi kamatcsökkentés után szokatlan módon még erősödni is tudott. Két okot világosan lehet látni, ebből az egyik valóban a magas kamatszint. De emellett a magyar gazdaság fundamentumai is javulnak, külkereskedelmi mérlegünk például újra pozitívra fordult, párhuzamosan az energiaárak mérséklődésével. A bizalomban az is szerepet játszhat, hogy a fiskális és a monetáris politika azonos pályán van, a kormány és a jegybank is úgy gondolja, hogy az inflációt kell minél gyorsabban leszorítani.