Lázár János törvénymódosítása véget vethet a politikai befolyásszerzésnek
Strabag Demokraták Szövetsége 2.0
Bő két évtized elteltével ismét politikai befolyással próbálkozhatott Magyarországon az osztrák építőipari óriáscég. A Strabag a hírek szerint pénzzel és közvélemény-kutatások megrendelésével támogatja a Tisza Pártot. Akárcsak 2004-ben, amikor a Strabag akkori és jelenlegi vezérigazgatójának a kifejezett kérése az volt, hogy a tőle származó kenőpénz egy része a „magyar politikai demokrácia támogatására, pártközeli szervezetekhez és akadémiákhoz kerüljön”.
A Strabag vezérigazgatójától, Hans Peter Haselsteinertől nem áll távol a politika manipulálása. 2004–2006 között az akkor kormányzati pozícióban lévő SZDSZ-t segítette több tízmillió forinttal, ami megtérülőnek bizonyult: a Strabag tarolt a magyarországi közbeszerzési pályázatokon.
Most ismét felmerült a Strabag építőipari nagyvállalat lehetséges beavatkozása a magyar választási kampányba, és akárcsak akkoriban, ma is a parlament elé került az ügy Ausztriában is.
A Strabag ugyanis évtizedek óta finanszírozza Ausztria liberális pártjait, évekig a Neos fő pénzelője volt.
Christian Hafenecker, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) főtitkára a Strabag ellen felhozott vádakat külpolitikai bombának nevezte. Hafenecker bírálja az osztrák politika kettős mércéjét, amely miközben hisztérikusan reagál a magyarországi állítólagos orosz befolyásra, szemet huny egy osztrák vállalat befolyásgyakorlási kísérletei felett Magyarországon.
Itthon tetézi a botrányt, hogy az építőipari cégóriás már a beruházásokkal kapcsolatos vállalásait sem tartja be, a választók pedig a késedelmekért, a kényelmetlenségekért a kormányt okolhatják. A Strabag ugyanis 50 milliárd forintért építette az M30 autópálya egyik útszakaszát Miskolc és Szikszó között, az azonban az átadás után megsüllyedt és használhatatlanná vált. Lázár János szerint a vállalat nem javította ki időben a hibákat, ezért a folyamatban lévő ügyeket felülvizsgálják, és a jövőben kizárhatják a céget a közbeszerzésekből. A Strabag olyan hibát vétett, amelyet neki kell kijavítania, a kormány pedig nem fog többletpénzt adni, szögezte le a tárcavezető.
Lázár János szerint a cég mohó volt, mert kihagyta a megfelelő műszaki megoldást, hogy többet keressen, és most az adófizetők pénzéből akarja azt a hibát kijavítani, amit maga követett el.
Lázár János bejelentette, kezdeményezi a közbeszerzési törvény módosítását, hogy kizárhassák azokat a cégeket, amelyek nem megfelelően végzik el a munkájukat, november 4-én fel is került az Országgyűlés honlapjára a javaslat. Az építési és közlekedési miniszter előterjesztése indoklásában azt írta: a módosítás célja, hogy a kizáró okok kiegészüljenek azzal, ha valaki az állami építési beruházások tekintetében súlyos szerződésszegést követ el.
A törvénymódosítás szerint közbeszerzési eljáráson nem indulhat, nem adhat be ajánlatot, nem lehet alvállalkozó, és nem vehet részt a cég alkalmasságának igazolásában az a vállalkozás – vagy annak kapcsolt cége –, amely az elmúlt öt évben uniós értékhatárt elérő állami építési projektben súlyosan megszegte a korábbi szerződéses kötelezettségeit, különösen ha a jótállási vagy szavatossági feladatokat a szerződésben meghatározott határidőre nem teljesítette.
Közben Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) parlamenti vizsgálatot kezdeményezett, felszólítva Beate Meinl-Reisinger liberális külügyminisztert, a Neos elnökét, hogy tisztázza, tudott-e a történtekről, és érintett lehetett-e bármilyen formában az általa vezetett minisztérium.
2006-ban a Demokrata két terjedelmes cikkben számolt be az Ausztriában is kirobbant botrányról (lásd alább). Ennek előzményeként 2006 őszén először burkolt párttámogatásokról érkeztek a hírek, majd az egyre terebélyesedő korrupciós botrány átlépte a magyar határt, és elérte a Szabad Demokraták Szövetségét. Pár nap múlva pedig Peter Martin független osztrák EP-képviselő már azt állította, hogy az MSZP is kapott a Strabag-pénzekből.
A Strabag-konszern, a liberális Haselsteiner cége elismerte, hogy 15,2 millió eurós nagyságrendű jutalékot utalt át egy ötéves időszakban végzett akvizíciós, tanácsadói, tervezési és oktatási tevékenységért Alexander Zach kétszemélyes vállalkozásának, az Eurocontactnak, amely egészen véletlenül épp ugyanarra a címre volt bejelentve, ahová a Strabag… Alexander Zach ekkor az SPÖ jelöltje, az osztrák Liberális Fórum elnöke volt.
Martin vádjait Zach kezdetben visszautasította, még azt is tagadta, hogy cége magyarországi ügyleteihez valaha is köze lett volna.
A fokozódó nyomás hatására azután elismerte, hogy a Strabag-jutalék egy részét valóban továbbutalta az SZDSZ-nek.
Ekkor már az ügyet azzal magyarázták, hogy a Strabag vezérigazgatójának kifejezett kérése volt, hogy az Eurocontact a honorárium egy részét a „magyar politikai demokrácia támogatására, pártközeli szervezeteknek és akadémiáknak utalja át”.
Az utalás Alexander Zach állítása szerint az Osztrák Liberális Intézet (Liberale Institut) közreműködésével történt, ami egy „független szervezet”, és feladata a „politikai demokrácia támogatása”…
A pénz meg is érkezett a Szabad Demokratákhoz. A párt 2004. évi beszámolója 68,68 millió forint külföldi adományt tüntetett fel, adományozóként pedig az Osztrák Liberális Intézetet jelölték meg.
Akkor bevált, és úgy tűnik, most is ugyanez a séma. Annyi a különbség, hogy a kiszemelt párt ezúttal a Magyar Péter vezette Tisza, amelynek esetleges választási győzelme után ugyanúgy benyújtanák a számlát, mint húsz éve az MSZP–SZDSZ-kormánynak.
Strabag-skandalum – A Demokrata 2006. szeptember 28-ai cikkének tömörített változata
Egyre gyakrabban hallani, hogy az autópálya-, a metróépítés a politikai korrupció melegágya. Ennek a véleménynek ékes bizonyítéka, hogy Alexander Zach, az Osztrák Liberális Fórum elnöke, az SPÖ jelöltje a küszöbönálló ausztriai választások kapcsán támadások kereszttüzébe került. A szálak 2004-re nyúlnak vissza. Ausztriában óriási botrányt kavart, hogy az osztrák Strabag több mint 15 millió euró jutalékot utalt át az M5-ös autópálya építéséért Zach osztrák szociáldemokrata képviselőjelölt cégének. Hans-Peter Martin európai parlamenti képviselő szerint Zach cége a pénz egy részét továbbutalta a magyarországi kormánypártoknak.
Nyilván az sem a véletlen műve, hogy 2004-ben a Strabag közel 240 milliárd forintnyi magyarországi állami megrendelést kapott… Miközben Ausztriában is választásokra készülnek, egyre fokozódó érdeklődéssel kísérik a magyarországi belpolitikai eseményeket. És ekkor jön a hír: Hans-Peter Martin osztrák európai parlamenti képviselő állítja, hogy a Strabag 15,2 millió eurós üzletszerzői jutalékát az Eurocontactban akkor még tulajdonos Alexander Zach, a liberális Fórum elnöke, jelenlegi SPÖ-képviselőjelölt a magyarországi kormánypártoknak, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) és a Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) utalta tovább.
A Strabag építőipari óriáskonszern monumentális irodaháza kimagaslik a bécsi Donau City irodaházai közül. A hatalmas, modern betonépület környéke csendes. Pénteken délután fél kettőkor már csak gördeszkázó fiatalok ugrálnak a betontömbökön. A Strabagnál vége a mai műszaknak, úgy tűnik, már mindenki hazament. Röviddel érkezésünk előtt távozott az épületből a konszern tulajdonos-vezérigazgatója, Hans-Peter Haselsteiner, akiről jó ideje tudni lehet, hogy kiváló kapcsolatokat tart fenn az osztrák szociáldemokratákkal… A Strabag-konszern, a korábban liberális Haselsteiner cége részben elismerte, hogy 15 millió eurós jutalékot utalt át egy ötéves időszakban végzett akvizíciós, tanácsadói, tervezési és oktatási tevékenységért Alexander Zach cégének, az Eurocontactnak. A Strabag vezérigazgatójának kifejezett kérése volt, hogy az Eurocontact a honorárium egy részét „a magyar politikai demokrácia támogatására, pártközeli szervezeteknek és akadémiáknak” utalja át. Nyilvánvaló tehát hogy a több mint négymilliárd forintos összeg egy részét az MSZP és az SZDSZ közvetett és közvetlen támogatására szánta a Strabag, a fennmaradó részt pedig a közvetítő Eurocontact megtarthatta magának…
Közben a botrány kirobbantója, Hans-Peter Martin EP-képviselő azt állítja, hogy Alexander Zach szociáldemokrata képviselőjelölt 2004-ben a Strabag építőipari konszerntől kapott jutalékát jelentős részben tovább is utalta Magyarországra. A négymilliárd forintnak megfelelő 15,2 millió eurós jutalék oroszlánrésze Martin állítása szerint közvetve és közvetlenül az MSZP-hez és az SZDSZ-hez vándorolt. Az Európában mind ez idáig példátlan politikai korrupció kiteregetője állításait nem légből kapta: 1999-ig az osztrák szociáldemokrata párt listavezetője volt Martin. 1999-ben szakított a szociáldemokratákkal, és kilépett az SPÖ-ből, majd függetlenként indult. A 2004-es EP-választásokon 15 százalék körüli mandátumot szerzett. A történet valamennyi szereplőjét személyesen ismeri.
Az Ausztriában népszerű politikus vádjait Alexander Zach először visszautasította. Még azt is tagadta, hogy cége magyarországi ügyleteihez bármiféle köze lett volna. Később a fokozódó nyomás hatására elismerte, hogy a Strabag-jutalék egy részét, 200 ezer eurót valóban átutalt az SZDSZ-nek. Ám Martin kétli, hogy a fennmaradó összeget megtarthatta volna magának. Tanácsadásért és akvizíciós tevékenységért nem fizetnek ekkora összegű jutalékot. A Die Presse című osztrák napilapnak adott interjújában nem csekély iróniával a hangjában megjegyzi, hogy minden elismerése a húszas éveiben járó Alexander Zach és üzlettársa, a magyar származású Aczél Zoltán tanácsadói tevékenységéért, amelyet a Strabag ilyen szép összeggel honorált. Miután Zach tagadta, hogy cége magyarországi ügyleteihez köze volna, a Die Presse nyilvánosságra hozta, hogy a birtokában van az a telefax, amelynek tanúsága szerint Zach mint az Eurocontact ügyvezetője és 2005-ig a cég ötvenszázalékos üzletrészének tulajdonosa saját maga küldte el az M5-ös autópálya-építés üzletszerzői jutalékáról kiállított számlát a Strabagnak. Tehát a jutalékot mindenféleképpen megkapta.
Ezt Hans-Peter Martin EP-képviselő azzal is alátámasztja, hogy nemcsak a számla-, illetve átutalási bizonylatok, hanem a pártok köszönetnyilvánító levelei is a birtokában vannak. Úgy tűnik, hogy nincs értelme tovább tagadni. Annyit Zach beismert, hogy az SZDSZ-nek utalt át a pénzből, állítása szerint azonban csak 200 ezer euró összegben. Egy része a pénznek tehát nyilvánvalóan a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségéhez vándorolt. Mi lett vajon az összeg többi részével? Zach tagadja, hogy a magyarországi kormányzó „szociáldemokratáknak” is utalt volna. Martin szerint azonban Zach nyilvánvalóan nem mond igazat. Az EP-képviselő említést tesz egy 2004-es látogatásról, amelynek során Zach és üzlettársa, a magyar származású Aczél Zoltán arra próbálták rávenni, hogy a szocialista–szabad demokrata EP-jelölteket pénzzel is támogassák.
– Az urak világossá tették, hogy pénzben nem lesz hiány – fejti ki Martin, aki elmondása szerint nagyon meglepődött, végtelenül felháborodott és azonnal visszautasította Zach és Aczél ajánlatát.
Hans-Peter Martin ezért most felszólítja Haselsteiner urat, a Strabag tulajdonosát, akit egyébként évek óta ismer, hogy azonnal hozza nyilvánosságra, még kiket és mekkora összeggel támogatott a Strabag. Vagy ahogy Haselsteiner fogalmaz: mekkora összegekkel támogatta a „demokrácia építését”. Haselsteiner ugyanis egyetlen percig nem tagadta, hogy az átutalt honorárium egy részét a „magyar politikai demokrácia támogatására, pártközeli szervezeteknek nyújtandó pénzügyi támogatásnak tekinti”, a magyarországi „demokrácia építésére” szánja… És még véletlenül sem arra, hogy a tárgyalási szakaszban lévő Strabag-ügyletekre kedvező hatást gyakoroljon, a még nyitott ügyletek végére pontot tegyen…
A Demokrata birtokában lévő belső feljegyzés (intern memo, Eurocontact) tanúsága szerint a Strabag-projektek egy jelentős részének sorsa 2004. február 15-én még nyitva volt. Ebből a feljegyzésből az is kiderül, hogy nem az M5-ös autópálya az egyedüli projekt, amelyben Zach cége a Strabagnak dolgozott. Szó van benne autópályákról, egy kórházról és a metrófelújításról, valamint metróépítésről is! A jutalék összege az autópálya-építések kapcsán a feljegyzésben 6,7 millió eurót tesz ki, a kórházépítés jutaléka 885 ezer euró.
A lapunk birtokában lévő feljegyzés dátuma 2004. február 15. A belső feljegyzés tételesen felsorolja azokat a Strabag-projekteket, amelyeknek a megvalósulása a jutaléktól függ: „Az M5-ös autópálya építése 356 millió euró nagyságrendben (ebből 11 millió eurónyi összegről már megállapodtak), egy 15 milliós megrendelés közvetlenül a szerződés aláírása előtt, kórházépítés – teljes megbízási érték 17,7 millió euró, ebből 5 százalék, vagyis 885 ezer euró 2:2:1 arányban, csak az általunk megnevezett cégek, autópálya-építések: a teljes beruházás 193 millió euró, ebből 3,5 százalék, vagyis 6,7 millió – csak az általunk megnevezett cégek, metrófelújítás 25 millió eurós nagyságrendben még nyitott, metróépítés még nyitott!”
Az Eurocontact belső feljegyzése némi vitára is fényt derít a kormányzó koalíciós partnerek között: „A szabad demokraták azt javasolták, hogy a pénz az egyik kft.-ben parkoljon, és az ügyvezető gyakoroljon ellenőrzést felette […] a városi pártok beleegyeztek, hogy a pénzt egy egyesületen keresztül közvetlenül utalják a pártoknak, az autópályapénzeket pedig építési cégeken keresztül fizessék ki.” Közben megjegyzik, hogy Puch (minden valószínűség szerint Puch László, az MSZP akkori pénztárnoka) elégedetlen, mert szerette volna a pénzt átirányítani… Az a feladat, mondja Puch, hogy a Strabag a pénzt az Eurocontacton keresztül fizesse ki, mivel hosszú távú együttműködési megállapodásunk van, és így hihető a helyzet, a pénz pedig biztosan megérkezik. Továbbá így megvan annak a lehetősége, „hogy a pénz egy részét közvetlenül a pártoknak adományozzák”.
Még tisztázni kell, áll a dokumentumban, hogy „ki fogja vajon a pénzt kifizetni, a Strabag vagy az AKA (Alföldi Koncessziós Autópálya), hogy a Strabag hol tud minket (Eurocontact) kifizetni, Magyarországon, Ausztriában, Svájcban vagy Szlovákiában? Szlovákiában, 19 százalékos adóval?” – kérdezik. Szó van benne „meggyőző dokumentumokról Csillagnak és Kunczénak arról, hogy a kilométerárak vajon miért térnek el ekkora mértékben a más közép-európai autópályaáraktól…” És arról is, hogy esetleg valamelyik adóparadicsomot nevezzék meg a jutalék kifizetésének helyszínéül.
Tény, hogy a Strabag 2004-ben nagyon jó évet zárt. Ők építhették az M5-ös és a 4-es főút közötti 13 kilométeres szakaszt 33,8 milliárd forintért, és 68,7 milliárd forintos ajánlattal megnyerték az M35-ös Görbeháza és Debrecen közötti 36 kilométeres szakaszára kiírt tendert is. A Strabag a Hídépítővel közösen építi az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszát, a kőröshegyi völgyhíddal: a munka értéke 174 milliárd forint. Ugyancsak a Hídépítővel karöltve építi a Strabag az M0-s északi Duna-hídját. Emellett az M5-ös Szeged és Röszke közötti szakaszának építési joga is a Strabagé lett, erről a belső feljegyzésben is megemlített Alföldi Koncessziós Autópálya Rt. (AKA Rt.) döntött.
A feljegyzésben az áll, hogy a metrófelújítás és a metróépítés még „nyitott”. Nos, úgy tűnik, azóta már sikerült lezárni, méghozzá a Strabagnak igencsak megfelelő módon. A fentiek alapján már cseppet sem meglepő, hogy a kettes metró felújításából a Strabag szépen kiveheti a részét. „Ebben az évben a Batthyány tér, az Astoria és a Keleti pályaudvar metróállomás kap új arculatot. A három állomás felújítására kiírt nyílt nemzetközi pályázat nyertese a Strabag Rt. Lett” – olvashatjuk a BKV honlapján. A BKV Zrt. DBR Metró Projekt Igazgatósága 2004 decemberében hirdette meg Vonalalagutak és kapcsolódó műtárgyak elnevezésű tenderét, amelyet a Bamco-konzorcium nyert el. Tagjai: a Vinci Construction Grands Projects, a Strabag AG, a Strabag International GmbH, a Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt…
A magyarországi Strabag jelentősen profitálhatott a titkos paktumból. Míg teljesítménye 2003-ban nem érte el a 600 millió eurót, addig 2004-ben már megközelítette a 700 milliót, 2005-ben pedig 938 millió eurós forgalmat tudhatott magáénak!
Közben Kuncze Gábor elismerte, hogy kaptak pénzt az Osztrák Liberális Fórum egyik intézményétől. A KDNP feljelentést tett az ügyben. Innentől már az ügyészség fogja vizsgálni, hogy ki hazudott, és ki mondott igazat. Feltéve, hogy lesz vizsgálat…
Az Osztrák Szabadságpárt vizsgálatot követel a magyarországi botrány miatt
