Stratégiai partnerként tekint a kormány az egyházi szereplőkre a szociális szférában
A szociális szférában az elmúlt években, évtizedben igazi irányváltást, rendszerváltozást jelentett, hogy a kormány immár stratégiai partnerként tekint az egyházi szereplőkre – jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerdán a Heves vármegyei Parádfürdőn.Fülöp Attila a baptista országos szociális vezetői konferencián hangsúlyozta: fontos, hogy ne az állam vállaljon magára mindent és töltsön be a szociális szférában monopol szerepet, hanem támaszkodjon azokra, akiknek helyben nagyobb tapasztalata és kötőereje van.
Ez szolgálja a családok szociális biztonságát – tette hozzá, megjegyezve: az egyházi szereplők évszázadok óta hordozzák azt a tudást, amelyre ebben a szférában szükség van. Az államtitkár közlése szerint az összes ilyen típusú ellátás és szolgáltatás fenntartóinak 50 százalékot meghaladó része egyházi szereplő, míg ez az arány 2010-ben mindössze 12 százalék volt.
Fülöp Attila kijelentette: embert és lelket, idegeket próbáló időszak van mögöttünk. A járvány és a háború évek óta rányomja bélyegét a szociális ellátórendszerre. Ma az említett külső körülmények miatt egy bizonytalan, kiszámíthatatlan világban élünk. Olyan sebek keletkeztek a hazai ellátórendszeren, melyekre eddig nem volt példa: az intézményeknek 7-8-szoros rezsiköltséget kell kifizetniük, melynek oka az elrontott brüsszeli szankciós politikában keresendő – fogalmazott.
Elmondta: a kormányzat elsődlegesen a családokon igyekszik segíteni, hogy minél kevesebben szoruljanak szociális ellátásra. A rezsivédelem fenntartásával átlagosan minden család 181 ezer forint támogatást kapott. Emellett tavaly minden intézményfenntartó részesülhetett rezsikompenzációban. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben azt a vállalását is teljesítette a kabinet, hogy a következő hetekben folyósítja a megemelt minimálbér ellentételezését fenntartótól függetlenül minden szociális szolgáltatónak és intézménynek – emlékeztetett.
A Baptista Egyház szerepét méltatva Fülöp Attila aláhúzta: a felekezet a gondoskodáspolitika teljes spektrumát lefedi, míg az egyházi és civil szereplők, valamint az állam együttműködésében a kormányzat szerepe megteremteni azt a jogszabályi és pénzügyi, finanszírozási hátteret, amely e tevékenységek zavartalan ellátásához szükséges.
Tájékoztatása szerint ennek jegyében a kabinet idén 1300 milliárd forintot fordít szociális és gyermekvédelmi célokra. Ez az összeg 2010-ben 325 milliárd forint volt, azaz mára megnégyszereződött – hangsúlyozta az államtitkár. Szólt arról is, hogy egy tavalyi törvénymódosítás nyomán az egészségügytől a szociális szférához kerültek ápolási, gondozási célú kórházi ágyak.
Az ezeket felügyelő és hasznosító szakápolási központok létrehozása folyamatban van. Emellett az idősotthonokban ötezernél több új férőhely jött létre – mondta. Kifejtette: a fogyatékosügyben is fontos változás zajlik a nagy intézmények kiváltásával. A több, mint 16 ezerből eddig mintegy 3500 gondozott számára sikerült 6-12 fős, támogatott lakhatási lehetőséget teremteni. Elindult egy kísérleti program is, melynek keretében saját otthonukban, személyi asszisztenciával segítik a fogyatékossággal élőket – jelezte.
A gyermekvédelemben a legfontosabb cél a nevelőszülők helyzetének erősítése. Fontos, hogy a 23 ezer gyermekvédelemben élő fiatalnak ily módon is legyen jövőképe – zárta szavait Fülöp Attila.
