Sulyok Tamás: A jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk
A holokausztra emlékezve, miközben megrendülten hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt, a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk – jelentette ki Sulyok Tamás köztársasági elnök az Országházban kedden, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján, a magyarországi holokauszt 80. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen.
A köztársasági elnök kiemelte: csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált honfitársainkra, ha újra és újra „szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló” kötelességgel.
Sulyok Tamás azt mondta: az ember mint olyan, szent, és semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete felett.
A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel és az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre – tette hozzá.
A köztársasági elnök szólt arról is: 12 évvel a holokauszt után született, és a családban azt hallotta, hogy ők soha senkinek nem ártottak. Megrendítette, amit az elmúlt hetekben a lassan 40 éve halott apja múltjáról elé tártak a nyilvánosságban.
Olyan korban nőtt fel ő és halt meg édesapja, „amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak, legyen szó holokausztról, szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról vagy ’56-os sortüzekről” – hangoztatta.
„Nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai, ma sem tudom már kérdezni. Abból tudok ítélni, ahogyan őt bő 30 esztendő alatt megismertem. ’45-ben szembesülhetett azzal a rémséggel, amit a holokauszt jelentett, s egy világ dőlhetett össze benne. Számomra így ér össze az elmúlt évtizedekben hallott családi elbeszélésekkel. A múltat, saját, személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt” – fogalmazott az államfő.
Jichák Hercog izraeli államelnök videóüzenetben köszöntötte a megemlékezés résztvevőit. Hangsúlyozta: a holokauszt a világtörténelem legsötétebb fejezete, és az elkövetett gonosztettek közül is kimagaslik a magyarok ellen elkövetett bűntett annak sebessége és akadálytalansága miatt. Azt is mondta: hálás, amiért Magyarország teljes felelősséget vállalt kollaborációjáért a nácikkal, és aktív szerepet vállal a nemzetközi holokausztszervezetekben.
Magyarország antiszemitizmussal szembeni zéró toleranciája egyértelmű üzenet, és biztonságot ad a magyar zsidó közösségnek egy olyan korban, amikor a zsidók iránti gyűlölet sok-sok zsidó életét veszélyezteti világszerte – tette hozzá. Az október 7-i Hamász-támadás egyértelművé tette, hogy a holokauszt leckéje, tapasztalata változatlanul releváns – jelentette ki Jichák Hercog.
Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke arról beszélt: a hiány, amelyet a soá okozott és okoz ma is a magyarságnak, máig érezhető, és nem számszerűsíthető, felmérhetetlen. A Mazsihisz elnöke kiemelte: a mai nemzedékek nem felelősek felmenőik tetteiért, de nagyban felelősek azért, hogy a felmenők tettei ne ismétlődhessenek meg. Az egész magyar nemzet felelős azért, hogy tanuljon a történelmünkből, és különösen fontos ez ma, amikor ismét magasra csapott a zsidóellenesség lángja.
80 évvel a holokauszt után sem hevertük ki és soha nem is fogjuk kiheverni a vészkorszak által okozott veszteséget, de elmondható, hogy újra van virágzó zsidó élet Magyarországon és vannak innen származó zsidó közösségek Izraelben, amelyek a két ország között „élő láncszemet” képeznek – hangoztatta a Mazsihisz elnöke.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében kiemelte: a holokauszt olyan súllyal nehezedik az emberiség vállára, hogy időről időre elviselhetetlenné válik és „szabadulni vágyunk tőle”. Az emléknapok hívják fel a figyelmet arra, hogy ezt a lelki munkát „nem spórolhatjuk meg”. „A holokauszt velünk és bennünk él, és felelősségünk felismerni ugyanazt a gyűlöletet, amely egyszer már elhitette, hogy az ember nem ember, hanem ellenség, hogy őt megölni nem szégyen, hanem kötelesség és dicsőség” – mondta.
Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete hangsúlyozta: a holokauszt 6 millió ember életét követelte és több volt, mint gyilkosság, mert megfosztotta őket emberi méltóságuktól is. Az áldozatok majdnem 10 százaléka magyar volt, integráns részét alkották a magyar társadalomnak, a magyar politikának, gazdaságnak és kultúrának – tette hozzá.
Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke arra figyelmeztetett, a világ az elmúlt 80 évben nem változott és nem tanult a bűneiből. A világ és Európa zsidóságának jó része továbbra sem élhet biztonságban, a Hamász terroristái 1400 embert mészároltak le a legkegyetlenebb, nácikat megszégyenítő brutalitással, a világ pedig példátlan módon a zsidó nép ellen fordult.
Keszler Gábor, a Magyarországi Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség elnöke szerint erősíteni kell a zsidó közösségek biztonságát, érvényt kell szerezni a gyűlölet-bűncselekmények elleni törvényeknek és elő kell mozdítani a vallások és kultúrák közötti párbeszédet.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija kiemelte: a 80. évforduló alkalmából eljött az ideje, hogy beszéljünk a leszármazottak felelősségéről is. A zsidó közösség felelőssége – mondta Mózes V. könyvére hivatkozva -, hogy az életet válassza.
Magyarországon az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapját arra emlékezve, hogy 1944-ben ezen a napon kezdődött a hazai zsidóság gettóba zárása Kárpátalján.
