Sulyok Tamás: A magyar jogászságnak vidéken van a gyökere

Sulyok Tamás azt mondta, kíváncsi arra, hogy milyen a vidéken élő és dolgozó jogásztársadalom helyzete. Úgy fogalmazott, az ilyen beszélgetések alkalmával „komoly észrevételek kristályosodtak ki eddig is”, amelyekből világosan látszik az, hogy a vidéki jogászság a helyén van.

Az államfő hozzátette, a jó gyakorlatok és vélemények összegyűjtésére is lehetőség van, ami alapján kívánságok és ajánlások is megfogalmazhatók. Mint mondta, az oktatással kapcsolatos észrevételek továbbíthatók az egyetemek számára.

Mindenki véleménye fontos – szögezte le Sulyok Tamás, hozzátéve: a beszélgetés lényege, hogy közös gondolkodásra hívja a résztvevőket.

Az államfő közlése szerint ez volt a harmadik alkalom, hogy három vármegye jogászaival találkozik kerekasztal-beszélgetés formájában.

Hangsúlyozta, hogy magát is vidéki jogásznak tartja.

Sulyok Tamás azt mondta, a magyar jogászság a vármegyékben fejlődött ki, mert ott volt tere a magyar nyelvű jogászi munkának.

Sárospatakról szólva kiemelte, hogy Kossuth Lajos is a város református kollégiumában hallgatott jogot a híres jogtudóstól, Kövi professzortól.

Szabó Tamás, az eseménysorozat főszervezője közölte, fontos a szakmai párbeszéd folyatása, amit februárban Szentesen kezdtek, majd júniusban Nagycenken folytattak a jogászi hivatásrendek képviselőivel.

Úgy fogalmazott, a találkozó célja, hogy közösen gondolkozzanak hivatásuk jelenéről és jövőjéről, valamint arról, hogy miként erősíthetik a jogállamot és szolgálhatják hatékonyabban a magyar társadalmat.

Farkas Szabolcs (független) polgármestere köszöntőjében kiemelte, megtisztelő számukra az, hogy találkozó helyszínét az államfő választotta ki. Úgy fogalmazott, a Rákóczi vár nem csupán történelmi emlékhely, hanem a magyar szabadságvágy, az összetartozás és a nemzeti hűség örök jelképe.