Sulyok Tamás: A magyar-német közös múlt fontos szeletére emlékezünk
Európa történelmének és azon belül a magyar-német közös múlt fontos szeletéről emlékezünk meg – mondta a magyar államfő hétfőn a sopronpusztai Határnyitási Piknik Emlékparkban a Páneurópai Piknik 35. évfordulója alkalmából.
Sulyok Tamás kiemelte: fejet hajtunk mindazok előtt, akik a Vasfüggöny és a szétválasztás áldozatai voltak, és büszkén tekintünk azokra, akik áttörték a közénk állított akadályt.
A köztársasági elnök hozzátette: az egymás közti falat áttörve és lebontva azóta egyre szorosabb gazdasági és politikai kapocs jött létre Németország és Magyarország között, szoros szövetségesei és méltó partnerei vagyunk egymásnak.
„Kívánom, hogy az elkövetkező évtizedekre is úgy tudjunk elköteleződni egymás mellett a kölcsönös megértés és tisztelet jegyében, mint ahogy azt 1989 történelmi nyarán tették magyarok és németek” – hangsúlyozta.
Sulyok Tamás rámutatott: mi, európaiak nem vagyunk egyformák, sohasem voltunk, de egymáshoz tartozásunkhoz nem fér kétség, és ennek nincs is alternatívája. Hozzátette: emellett álltak ki bátor és szabad európai polgárok, magyarok, németek, osztrákok és mások a Páneurópai Pikniken, nem akartunk elválasztó vonalakat látni magunk között.
A történelem az évszázadok során igazolta, hogy az egyetemes béke egyetlen útja a népek barátságának elmélyítése, a politikai praktikák által emelt szögesdrótok és lélektani sáncok lerombolására – idézte a felhívást.
Sulyok Tamás kiemelte: azt kívánja mindannyiunk számára egész Európában, hogy tartsunk ki a Páneurópai Piknik szellemisége mellett, ne engedjünk sem fizikai, sem lelki szögesdrótokat emelni újra közénk.
A köztársasági elnök felidézte: 35 évvel ezelőtt a magyarok ismét beszálltak Európa sorsának alakításába. „A szabadság hangján szóltunk bele újra a történelembe, utat törtünk Európába, oda, ahová ezer éve tartozunk”.
Ezt követően felgyorsult minden – emlékeztetett az államfő, hozzáfűzve: mi leráztuk a több évtizedes kommunista elnyomást, ismét független, szuverén részévé válhattunk a kontinensnek, Németország pedig egyesülhetett.
„Ebben pedig a magyarság szerepe letagadhatatlan, amire mi büszkén is tekintünk” – mutatott rá, hozzátéve: a magyarokra jellemző bátor kiállás is kellett ahhoz, hogy a történelem eseményei végre a jó irányba induljanak, hogy emberek és családok sorsa változzon meg, hogy népek kerüljenek közelebb egymáshoz, nemzetek élhessék meg újra természetes egységüket.
Sulyok Tamás felhívta a figyelmet az európai egység és a nemzeti szuverenitás összefüggésére, kiemelve: 35 évvel a Páneurópai Piknik és 20 évvel Magyarország Európai Uniós csatlakozása után is fontos ezekre a szempontokra figyelemmel lennünk.
Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét ellátva Magyarország és minden magyar büszkén és megelégedéssel tekinthet a 35 évvel ezelőtti eseményre és az azóta bejárt útra – hangsúlyozta.
A Páneurópai Piknik Emlékparkban rendezett megemlékezés előtt a Sulyok Tamás és Frank-Walter Steinmeier német államfő találkozott a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület és a Konrad Adenauer Alapítvány által szervezett nyári akadémia résztvevőivel, majd díjakat adtak át az esszéverseny győzteseinek. Ezt követően koszorúkat helyeztek el Fertőrákoson, az Örsi András szobrász által készített Kitelepítettek emlékművénél, amely az 1946-os kitelepítés és a háború áldozatainak emlékére készült.
Az emlékműtől Sulyok Tamás és Frank-Walter Steinmeier elsétált, majd megtekintette az 1989-es emlékművet a Fő utcán, amelyet Peller Csaba szobrász készített 2003-ban.
Magyarország szabadságszeretete és Európa iránti szenvedélye nélkül a német egység elképzelhetetlen lett volna
Magyarország legyőzhetetlen szabadságvágya, szabadságszeretete és Európa iránti szenvedélye nélkül a német egység elképzelhetetlen lett volna – mondta a német államfő hétfőn a sopronpusztai Határnyitási Piknik Emlékparkban tartott megemlékezésen.
Frank-Walter Steinmeier a Páneurópai Piknik 35. évfordulója alkalmából rendezett eseményen arról beszélt, hogy az 1989-es soproni és debreceni történések további események katalizátorává váltak, „egy nyári napon szervezett piknikből a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) legnagyobb menekülthulláma lett”, végül pedig leomlott a vasfüggöny és a berlini fal.
„A német egység Magyarországon tette meg az első fontos lépést” – fogalmazott a köztársasági elnök.
A magyarok szabadság és demokrácia iránti vágya az egész földrészt felvillanyozta, az országot a reformok motorjává és a változások éllovasává tette – emelte ki Frank-Walter Steinmeier.
Hozzátette, Magyarország ablakot nyitott, amelybe az egész világ betekintett, Németország pedig ezt sosem felejti el, és örökre hálás lesz érte a magyaroknak.
A kelet- és közép-európai országok, köztük Magyarország legyőzhetetlen szabadságvágya, szabadságszeretete és Európa iránti szenvedélye nélkül a német egység elképzelhetetlen lett volna – jelentette ki a német államfő, megjegyezve, hogy a magyarok Európa iránti szenvedélyét még most is érezni, és szükség is van rá.
Magyarország 2004 óta az Európai Unió tagja, akkoriban az emberek 83 százaléka szavazott a csatlakozás mellett, és most 20 évvel később majdnem ugyanannyi magyar mondja azt, hogy az unió polgárának érzi magát – mutatott rá az államfő.
Kijelentette, meggyőződése, hogy a magyaroknak és a németeknek szükségük van egymásra és az unióra, amelyet együtt építettek fel, és együtt akarják a jövőben is alakítani partnerként és barátként, „Sopron szellemében bátran, a szolidaritás, a szabadság és az egység jegyében”, ugyanis „ezek az értékek egyesítenek bennünket, európaiakat”.
