Súlyosított az ítélőtábla
Hét vádlott esetében súlyosította a Győri Ítélőtábla pénteken az első fokon eljáró Győri Törvényszék ítéletét a vörösiszapperben. A táblabíróság ítélete jogerős.
A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház pedig lakhatatlanná vált.
A másodfokon eljáró táblabíróság az elsőrendű vádlott, B. Zoltán, a Mal Zrt. egykori vezérigazgatójának büntetését két és fél évről négy év börtönbüntetésre súlyosította közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.
A másodrendű vádlott, D. József, a cég egykori műszaki igazgatója büntetését két évről három évre, az ötödrendű vádlott, D. József, a cég egykori hidrátgyártás üzemvezetőjének felfüggesztett büntetését pedig két és fél év végrehajtandó börtönbüntetésre súlyosította, szintén közveszélyokozás és a hulladékgazdálkodási rendjének megsértése miatt.
A harmad-, negyed-, hatod- és nyolcadrendű vádlottak próbára bocsátásának idejét egy, illetve két évvel hosszabbította meg az ítélőtábla, egyebekben helybenhagyta a Győri Törvényszék idén február 4-én hozott ítéletét.
A törvényszék a tizennegyedrendű vádlottat felfüggesztett szabadságvesztésre, a hetedrendűt pénzbüntetésre ítélte. A tizenharmadrendű megrovást kapott.
Öt vádlottat minden vádpont alól felmentettek. Az ügyész 13 vádlott terhére nyújtott be fellebbezést, így két felmentett vádlott esetében jogerőre emelkedett a határozat.
Hét vádlott (első-, másod-, harmad-, ötöd-, heted-, kilenced- és tizenötödrendű) nem volt jelen az ítélethirdetésen.
Zólyomi Csilla, a bírói tanács elnöke a több mint három órán át tartó indoklás felolvasásakor elmondta: a törvényszék indoklásában valamennyi vádlottra nézve leírta, hogy kit miért tart bűnösnek, de a büntetéseket nem egyéniesítette, emellett a táblabíróság a büntetés kiszabása során nem állapított meg arányosságot a vádlottak között.
A súlyosítás mértékét az ítélőtábla a szabályszegések mennyiségéhez, mértékéhez és súlyához igazította. A legtöbb szabályszegést ennek értelmében az első-, a másod- és az ötödrendű vádlott követte el, így az ő felelősségük is volt a legnagyobb – mondta.
Kiemelte azt is, hogy a tározó gátjának átszakadásához tervezői, kivitelezői hibák vezettek, ám a vádlottak nem tartották be a szabályokat, a kötelezettségeiket, amellyel jelentősen súlyosították a katasztrófa következményeit. Egyebek mellett leállították a semlegesítést, a lúgosság mértéke a megengedett literenkénti 2-4 gramm helyett 6, vagy a fölötti gramm volt, emellett 500 ezer köbméterrel több anyag volt a kazettában.
Zólyomi Csilla az abszolút hatályon kívül helyezésről és bűncselekmény hiányában történő felmentésről szóló védői fellebbezésekről azt mondta, hogy a tábla nem talált olyan okot, amely a hatályon kívül helyezést eredményezte volna.
Részletezte, hogy az eljáró bíró rendelkezett gazdasági ügyek elbírálására szóló kijelöléssel. Az Országos Bírósági Hivatal elnöki határozata az igazgatási jellegű szabályokra volt vonatkoztatható, nem pedig az egyedi ügyekben hozott határozatokra, ezért a törvényszék bírói tanácsának megalakulása törvényes volt – tette hozzá.
Nem fogadta el a védelem azon védekezését sem, hogy közveszélyokozás tárgyalását kizárólag a területileg illetékes bíróság folytathatja le, mert jelen esetben a Veszprémi Törvényszék jelezte, hogy elfogultság miatt nincs bírája, ezért a Győri Ítélőtábla kijelölése révén folytatta le az eljárást a Győri Törvényszék.
Ugyanígy nem fogadta el azt a védekezést sem, hogy a Veszprémi Törvényszék által megállapított tényállást vegye alapul a táblabíróság, mert azt a Győri Ítélőtábla hatályon kívül helyezte, ezért az semmisnek tekintendő – mondta.
Az iszapömlés ügyében 2012 januárjában tizenöt ember – köztük a cég egykori vezetői és több alkalmazottja – ellen emeltek vádat.
A Veszprémi Törvényszék első fokon, 2016. január 28-án bűncselekmény hiányában valamennyi vádlottat felmentette a vádak alól. Álláspontja szerint a katasztrófa oka „altalaj eredetű stabilitásvesztés” volt, ami miatt a töltés tönkrement.
A másodfokon eljáró Győri Ítélőtábla 2017. február 6-án hatályon kívül helyezte a határozatot. Indoklása szerint az elsőfokú bíróság több eljárási szabályt megsértett, ítélete pedig alkalmatlan a felülbírálatra, ezért kimondta: megismételt eljárásra van szükség.
Az ítélőtábla 2017 márciusában közölte, hogy a Győri Törvényszék folytatja le a megismételt elsőfokú eljárást, a Veszprémi Törvényszék elnöke jelezte ugyanis, nincs olyan bírája, aki jogosult lenne eljárni az ügyben, és nincs kizárva a megismételt eljárásból.
A megismételt elsőfokú eljárásban a Győri Törvényszék idén február 4-én tíz ember bűnösségét mondta ki.
