Szabadkőművesek egykor és most
„Nem elég a világtörténelmet nagy eseményeiben követnünk, be kell hatnunk azon belső indokaiba. Ily módon azon nagy igazsághoz jutunk, hogy minden haladási és reform eszme, mely az emberiséget foglalkoztatta s előbbre vitte, először titkos társulatok szűk körében dolgoztatott ki s készíttetett elő” – olvasható a Hajnal című szabadkőműves folyóirat 1879 novemberi számában.– Ezek kulcsmondatok, azt igazolják, hogy a forradalmi ideológiák sohasem maguktól születnek – mondta Szakács Árpád Lovas István-díjas újságíró, kutató az Illéssy Mátyás plébános vezette Konzervatív Akadémia égisze alatt rendezett, A szabadkőművesség és a Magyar Királyság összeomlása 1918-1920-ban című konferencián, melyen terítékre kerültek a szabadkőművesség gyökerei és jellemző szociológiai sajátosságai is.
A Tóth Gy. László politológus szervezte és moderálta, a múltra és a jelenre egyaránt fókuszáló tanácskozáson szintén előadó Raffay Ernő történész kutatásaiból kiderül, hogy a szabadkőművesség magát kifelé emberbaráti, jótékony szerveződésnek mondta, valójában azonban ideológiát gyártott és érvényesített, tagjai szembenálló pártokban is fellelhetők voltak, sőt, a hatályos törvényeket megszegve pártot alapított e titkos társaság. Vagyis a tudatformálás kulcspozícióit fokozatosan megszerezve politikailag formálta Magyarországot is. A szabadkőművességnek pedig deklarált célja volt elpusztítani a több mint ezer esztendős keresztény magyar államot – ez a kísérlet, megállapíthatjuk, 1918-19-ben, majd 1945-től 2010-ig időleges részsikerekkel járt. Ugyancsak Raffay Ernőtől tudjuk, hogy az 1918-as Károlyi-kormány szabadkőműves kormány volt.
A konferencia egy másik előadója, Borbély Zsolt Attila erdélyi közíró, politológus megállapítása csatlakozott Szakács Árpádéhoz: „a józan emberi gondolkodást egyre inkább sokkoló új kifejezéseket kell megtanulnunk a ’politikai korrektségnek’ hívott közidiotizmus jegyében, a ’safe space’-től a ’társadalmi nemeken’ át a ’cancel culture’-ig, s aki nem hajlandó elfogadni a George Orwell klasszikus regényében oly átélhetően leírt újbeszélt, azt a nyugati világban egyre durvább szankciók érik az egzisztenciális ellehetetlenítéstől, a gyermekek állami erőszak útján való intézményesített elrablásán át a börtönig.”
A szabadkőművesség ugyanis nem történelem. Magyarországon is jelen van 1989-es itthoni újjáalakulása óta. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy – ez 14 páholyt fog össze, ilyen beszédes nevekkel, mint például Fény Oszlopai, Nyugati Kapu, Európa Akáca a Mátraalján. A Magyarországi Nagyoriens nagypáholy tíz páholy fölött diszponál, többek között a Felvilágosodáshoz, a Jászi Oszkár vagy a Martinovics páholy felettes szerve. Jelen van még az öt páholyt összefogó Ősi és Elfogadott Skót Rítusú Magyarországi Nagypáholy, mely törekvéseiben eltér az előző kettőtől – ugyanis nem áll szemben a keresztény és nemzeti kultúrával.
Hogy kik tartoznak e páholyokba? Szakács Árpád szerint Columbo hadnagy módszereivel lehet tájékozódni. A tudott, nyilvánosan elérhető tényeket össze kell vetni azzal, amit az egyes szereplők mondanak, egyszersmind az eseményeket az életszerűség mérlegére is érdemes föltenni. Kérdéseket kell feltenni, a ránk zúduló információkból kiszűrni a relevánsakat, és a tetten érhető szereplők nevét a világhálós keresőkbe beütve meglepően könnyen feltárul a kapcsolatrendszerük, a hálózatuk. Mert e lényeg ez: a globális hálózatrendszer, amely társadalmi hatásokat akar generálni.
