A védői indítványra született döntés nem jogerős, az ügyész fellebbezett, így a Fővárosi Ítélőtábla hoz majd végleges döntést Hunvald több mint két és fél éve húzódó kényszerintézkedéséről. Az ügyvéd többek között azért kérte a szabadlábra helyezést, mert a bizonyítási eljárás előrehaladott, annak alakulása, a tanúvallomások tartalma alapján pedig Hunvald nyilvánvalóan nem fog elmenekülni, itthagyva négy gyermekét és feleségét.

Az ügyész a védői indítvány elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy a vádbeli kiemelkedő tárgyi súlyú bűncselekmények és a vádlott kiterjedt hazai és nemzetközi kapcsolatrendszere, anyagi lehetőségei miatt fennáll a szökés, elrejtőzés veszélye, ha a vádlott számára kedvezőtlenül alakul a bizonyítási eljárás.

Az elsőfokú bíróság öttagú tanácsának elnöke a megszüntető végzés szóbeli indoklásában rámutatott: a törvény kötelező rendelkezése szerint a hatóságoknak törekedniük kell arra, hogy az előzetes letartóztatás minél rövidebb ideig tartson, és ha már okai nem állnak fenn, meg kell szüntetni. Önmagában a vádbeli cselekmény tárgyi súlya pedig nem lehet indoka a legsúlyosabb kényszerintézkedésnek.

A bíróság hivatkozott arra is, hogy a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az elhúzódó fogva tartás egy adott ügyben csak akkor lehet indokolt, ha a közérdek valódi követelményének olyan specifikus jelei állnak fenn, amelyek az ártatlanság vélelme ellenére nagyobb súllyal esnek latba, mint az egyéni szabadság tiszteletben tartása.

A szóbeli indoklás szerint a bizonyítási eljárás jelentősen előrehaladt, túl vannak a vádlotti vallomásokon, és a legfontosabb, vagyon elleni bűncselekmények vonatkozásában már a tanúk többsége is megszólalt.

Az FB kifejtette: a büntetőeljárás jelenlegi szakaszában olyan konkrét tény nem rögzíthető, amely arra a következtetésre adna alapot, hogy a 2 év 7 hónapja előzetes letartóztatásban lévő másodrendű vádlott szökésének, elrejtőzésének veszélye fennáll. A vádlottnak négy kiskorú gyermekről kell gondoskodnia, családi körülményei rendezettek, legutóbbi szabadlábra helyezése után heteken belül talált munkát, a tárgyalásokon pedig rendben megjelent. Saját és a családja vagyonát egyaránt zárolták a hatóságok.

Májusban egyszer már megszüntette Hunvald előzetes letartóztatását az elsőfokú bíróság, de június közepén a tábla másodfokú határozatával visszaküldte a börtönbe a volt szocialista politikust. A tábla akkor úgy ítélte meg, hogy a vádbeli súlyos bűncselekményeknél másként nem biztosítható a vádlottak jelenléte a tárgyalásokon. Júniusban a másodfokú bíróság hivatkozott a strasbourgi emberi jogi bíróságra, amely szerint a közérdek az egyéni szabadságjogokhoz képest előnyt élvezhet, ha ez a közérdek abban nyilvánul meg, hogy jelentős tárgyi súlyú, nagy közérdeklődésre számot tartó ügy a lehető legrövidebb időn belül lezárható legyen.

A tábla az előzetes letartóztatás újbóli elrendelésének indoklásakor rámutatott a vádlottak kiterjedt kapcsolatrendszerére is. Továbbá eltért a tábla álláspontja négy hónapja az FB-étől abban is, hogy a vádbeli – büntetéskiszabást jelentősen befolyásoló – bűnszervezet fennállása bizonyított-e, miután a büntetőper elején ez a kérdés még nem is dönthető el.

Hunvald az FB keddi döntése nyomán jelenleg semmilyen kényszerintézkedés hatálya alatt nem áll. Az elsőfokú bíróság határozata nem jogerős ugyan, de végrehajtható, így a vádlott kedd reggel még bilincsben, láncon, büntetés-végrehajtási dolgozók kíséretében érkezett a tárgyalásra, de délután már szabadlábon távozhatott.

A nap folyamán Hunvald szabadlábra helyezése előtt tanúként hallgatták meg Polivodáné Dolinay Esztert, aki a külföldi befektetőket képviselte a vád szerint több tízmilliós kenőpénzekért áron alul értékesített önkormányzati ingatlanok adásvételénél. A nő, aki korábban gyanúsított volt az ügyben, ám később vele szemben megszűnt az eljárás, kedden többször ellentmondásba került a vád tanújával, Nagy Györggyel, aki korábban gyanúsítottja és letartóztatottja is volt az eljárásnak, ám miután feltárta az ügyészek előtt a kenőpénzátadásokat, és terhelő vallomásokat tett másokra, elsősorban Gál György elsőrendű vádlottra, a terézvárosi önkormányzat volt szabad demokrata gazdasági bizottsági elnökére, már tanúként vehetett részt az eljárásban.

Dolinay és Nagy között több szembesítés is eredménytelen maradt a keddi tárgyaláson. Így például Nagy szerint Dolinay tőle tudott a vesztegetési pénzek forrásáról és nagyságrendjéről, Dolinay viszont állította, hogy csak annyit hallott Nagytól: az önkormányzati ingatlanügyletekért „kompenzálni kell”. Nagy állította azt is, hogy mikor Dolinay társaságában találkoztak Hunvalddal, a polgármester azt mondta a külföldi nagybefektetők képviselőjének: „ha ingatlan kell, forduljanak Nagyhoz”. Dolinay viszont ezt úgy értette, hogy ha a megvásárolni kívánt ingatlanokkal van probléma, akkor keresse meg Nagyot. Továbbá Dolinay határozottan tagadta, hogy megtörtént volna az a Nagy által említette eset, mikor a nőnek „egy kocsi hátsó ülésén 15 milliót adott”.

A Hunvald-ügy tárgyalása csütörtökön tanúk meghallgatásával folytatódik a Fővárosi Bíróságon.

Az erzsébetvárosi ingatlanpanamákra vonatkozó vádpontok szerint a hamis értékbecslésekkel megtévesztett erzsébetvárosi képviselő-testület hat-nyolc évvel ezelőtt megszavazta önkormányzati ingatlanok versenyeztetés nélkül, jóval a piaci ár alatt történő értékesítését. A kedvezményezett vállalkozói kör Gálnak adta a vételi ajánlatokat, majd több mint tucatnyi ingatlan esetében 20-30 milliós vesztegetési pénzt, összesen 366 millió forintot. Ezután nem sokkal tőkeerős – részben külföldi – befektetőknek adták el vagy kísérelték meg továbbadni az ingatlanokat 50-70 százalékos haszonnal. Mindezt a vád szerint bűnsegédként támogatta Hunvald György másodrendű vádlott, a VII. kerület akkori szocialista polgármestere, annak ellenére, hogy tudta, az ingatlanokra van vevő reális piaci áron.

A sok száz milliós kárt okozó önkormányzati ingatlanpanamák mellett sok tízmilliós kárt okozó fiktív megbízási szerződések, sokmilliós kárt okozó szociális bérlakás-kiutalások és más bűncselekmények is szerepelnek a vádiratban. Az ügynek összesen 25 vádlottja van.

Gál, Hunvald és a vádlottak többsége az eljárás során javarészt következetesen tagadta bűnösségét.

(MTI)