Szabadság és felelősség
Az új Nemzeti alaptanterv tükrözi azt a felfogást, hogy az iskolának nemcsak tanítania, hanem nevelnie is kell. A tematika több pontján is visszaköszön a szűkebb közösségek bevonásának, a múlt és jelen egységes értelmezésének szükségessége, hangsúlyozottan a diákok magyar identitásának erősítése érdekében.
A Nemzeti alaptanterv szakít a világnézetileg semlegesnek nevezett, valójában identitásellenes liberális iskolafelfogással. Deklaráltan tudást, kultúrát, normákat szándékozik közvetíteni azzal a céllal, hogy a diákokból hazaszerető, közösségeikben értékteremtő polgárok váljanak. Ennek jegyében a szakmai információkat összefüggésekbe helyezi, így segít eligazodni a világban magyarként és persze európaiként is.
Mindezt a jövő magyar iskolája nem száraz elméleti leckékkel, „bifláztatással” óhajtja elérni – bár persze a lexikális ismeretek elengedhetetlenek. A Nemzeti alaptanterv fontos újítása, hogy nagyban épít a személyes élményekre, az önálló és közösségi kutatásra, mondhatni terepmunkára. A múltban gyökerező jelennek, az együttműködés kultúrájának az elsajátítása ugyanis hozzásegíti a tanulókat mások véleményének megértéséhez, kíváncsivá teszi őket más emberek felfogására, és így kifejleszti bennük az empátiát. Rávezeti őket a közös ügyek, a társadalmi kérdések megbeszélésére, nem utolsósorban erkölcsi dilemmák megvitatására.
Hazafias kódrendszer
A korábbi értékrend szerint tanítók körében az egyik legnagyobb tiltakozást a történelemoktatás reformja váltotta ki. A tárgy új koncepciója ugyanis radikálisan szakít az örök vesztes, kudarcos, bűnös magyarság 1945 óta sulykolt képével, és ezentúl a hősöket hősökként, a győztes csatákat diadalokként, a Magyar Királyság históriáját pedig európai összefüggéseiben tanítja, deklaráltan magyarságközpontúan. „Ez jelentős mértékben elősegíti, hogy a tanuló megismerje és elsajátítsa azt a kulturális kódrendszert, amely lehetővé teszi számára identitása, valamint a magyar nemzet és a keresztény normarendszeren alapuló európai civilizáció iránti elkötelezettsége kialakítását és megerősítését” – szögezi le a Nemzeti alaptanterv.
Ugyanez a célja más megközelítéssel a hon- és népismeret tantárgynak. Ezen tanórák alatt a diákok megismerhetik a magyar kultúra legfontosabb tradícióit, a néphagyományt, az önellátó és a városi életforma jellemzőit, de a magyarországi nemzetiségek kulturális örökségével, szokásaival, jelenkori történetével is találkoznak.
E tárgy oktatásában különösen fontos az élménypedagógia: a gyűjtőmunka, a családi-rokoni, szomszédsági környezet megjelenése az információszerzésben. A hon- és népismeret emellett inspirálja a diákokat a Kárpát-medence hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerésére, és mintát ad – a nemi identitás elleni támadások korában – a hagyományos férfi- és női szerepekre való felkészüléshez.
Kulcsszó az identitás
Identitás – e kifejezés voltaképp esszenciája az egész Nemzeti alaptantervnek. Egyéni, közösségi, nemzeti önazonosság – csupa olyasmi, ami a globalizálódással párhuzamosan a nyugati világban egyre erőteljesebb támadásnak van kitéve, és ezért meg kell erősíteni.
Ezért nagy jelentőségű az állampolgári ismeretek tantárgy. Ennek legfőbb célja civilizációs értékek és minták közvetítése, „…segíti a szituációhoz igazodó kommunikáció kialakítását, a másik ember gondolatainak, véleményének megértését, az együttműködés lehetőségeinek feltérképezését és közösségformáló erejének megtapasztalását, a hazafias érzés kialakítását, az alapvető honvédelmi ismeretek elsajátítását, a nemzedékek közötti párbeszéd erősítését, valamint a környezeti, gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság feltételeinek kiemelését”, foglalja össze a Nemzeti alaptanterv. A pénzügyi ismereteket is tartalmazó tematika önmagában ékes cáfolata azon vádnak, mely szerint a dokumentum poros, avítt, múltba révedő, és nem ad választ a jelenkor kérdéseire. Az állampolgári ismeretek tanulása során például a diákoknak meg kell érteniük, hogy a haza védelme korántsem csak a fegyveres erők feladata, hanem mindenkié, és ez felelősséget, kötelezettségeket is jelent.
Érzelmek ébresztése
Az állampolgári ismeretek tantárgy emellett a kezdeményezésre, a majdani felnőtt élet megszervezésére is lehetőséget ad, fejlesztve a jogi kultúrát, értelmezve az alapvető emberi jogokat, tudatosítva a szabadság és a felelősség elválaszthatatlanságát. Emellett súlyt helyez a problémamegoldó attitűdre, a rendszerszemléletre és arra, hogy a legkorszerűbb infokommunikációs eszközöket releváns információk megszerzésére használják a diákok.
Az új Nemzeti alaptanterv nem csak adat, szám, tény, információ, nem csupán értelem, hanem szív, lélek, érzelem is. Nem sorozatgyártott robotokat nevel, hanem felelős, egyedi és megismételhetetlen személyiségű embereket, magyarokat.
