Szabadságunk tisztelete
Elkezdődött a Gellért-hegy rossz emlékű erődítményének megújítása. Két év múlva a többszörös idegen elnyomás jelképe a magyar nemzet méltóságát, szabadságát, függetlenségét hirdeti majd ország-világ előtt.
Újabb fontos állomásához érkezett Budapestnek a nemzeti kormány által elindított megújítása: sok évtizednyi méltatlanság és jogi huzavona után végre átalakul a székesfőváros egyik jelképének számító Gellért-hegyi Citadella. A munkálatok már zajlanak, ezekre mintegy 14,9 milliárd forint hazai forrást biztosított az állam, a teljes átadás 2023-ra várható.
Az erődítményt 1854-ben építtette a forradalmat vérbe fojtó Haynau táborszernagy a budai és pesti polgárság elrettentésére. Átalakítására, polgári hasznosítására már a XIX. század második fele óta számos terv született, ám ami végül megvalósult, az méltatlan és megalázó volt – lásd keretes írásainkat.
A kiemelt kormányzati jelentőségű beruházássá nyilvánított felújítás a régészeti előkészítés után tavasszal kezdődött meg a Várnegyeddel és a visegrádi műemlékekkel kapcsolatos munkálatokért is felelős Fodor Gergely kormánybiztos irányításával és a vagyonkezelő Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zrt. felügyeletével.
Kívül-belül megszépül az erőd, belsejében több mint 6000 négyzetméternyi közpark születik tóval, kávézóval, 35 méter magasan lobogó magyar zászlóval. A zöldfelület másfélszeresére nő, húszezer négyzetmétert tesz majd ki.
Az egykori zord hadászati építmény barátságosabb lesz, falaiba több helyen átjárókat vágnak, így a látogatók nagyobb kerülő nélkül sétálhatnak át a Citadella egyik oldaláról a másikra. Az ellentmondásos megítélésű, úgynevezett Szabadság-szobor (lásd keretes írásunkat) körül impozáns lépcsősor épül, így abból az irányból is egyszerűbbé válik az egykori erőd megközelítése. Az utánozhatatlan panoráma élvezetét új kilátóteraszok teljesítik ki mind a négy égtáj irányába. További újdonság, hogy a Citadella akadálymentesen megközelíthető lesz, a fejlesztés során lift is épül.
Az egykori ágyútoronyban látványos állandó kiállítás nyílik, amely 1700 négyzetmétert meghaladó területen a magyarság szabadságküzdelmeinek állít emléket. Ez lesz a Szabadság Bástyája, amely 2023-ban nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. Így a nemzet visszaveszi, ami az övé, az elnyomatás szimbólumából pedig a függetlenség, a megannyi áldozattal visszavívott szabadság jelképe lesz, bizonyítva, hogy a magyarság – Mindszenty József bíboros, hercegprímás jelmondatát idézve – végül, idővel legyőzetve győzött.
Alávetettségeink jelképe
A Gellért-hegy tetején az 1930-as években folytatott ásatások tanúsága szerint már a Krisztus előtti IV. században kelta sáncerőd állt, amit a római hódítók is használtak. A magyarok által egykor Kelen-hegynek hívott, majd a XV. század óta Szent Gellért püspök nevét viselő magaslaton a középkorban kápolna volt, de az oszmán hódítók palánkvárat építettek a helyére. 1815-ben egyetemi csillagda nyílt itt, ez Buda 1849-es ostromakor a honvédség és a császári-királyi hadsereg tüzérségi harcai során megsemmisült. 1854-ben építtette Haynau táborszernagy a 220 méter hosszú, 60 méter széles, helyenként 16 méter magas és négy méter vastag fallal körülvett Citadellát, elrettentendő a pesti polgárokat a lázongástól. Az erődítmény tervezője Emmanuel Zitta osztrák hadmérnök volt.
Ilyképp tehát a Citadella az alávetettség, a meghódoltatás jelképe lett, bár hadászati szerepét a kiegyezés után elvesztette, és 1897-ben törvény által Budapest székesfőváros tulajdonába adatott, azzal a kikötéssel, hogy szükség esetén a város köteles ismét hadi célokra rendelkezésre bocsátani.
Erre végül ebben a formában nem került sor, ugyanakkor Budapest 1944–45-ös ostroma során a védők egyik fontos légvédelmi és tüzérségi állásaként szolgált. A város eleste után a szovjet megszállók szobrot emeltettek maguknak, így került a Citadellára a ma is ott ágaskodó szobor, amit történelemhamisító módon a szabadságról neveztek el. Az alkotót, Kisfaludi Strobl Zsigmondot személyesen Vorosilov szovjet marsall utasította az újabb alávetettség jelképének elkészítésére. A szobor előtt éktelenkedő bolsevik bronzkatona a rendszerváltozás időszakában a főváros szoborparkjába került, de a fővárosi népnyelv által gyakran csak Sörnyitóként emlegetett, 40 méter magas talapzatra állított, 14 méter magas főalak máig hirdeti orwelli cinizmussal, hogy a szolgaság szabadság. Eltávolításának akadálya többek között, hogy az UNESCO 1987-ben a világörökség részének nyilvánította a Gellért-hegy jelen látképét.
Füstbe ment tervek
A Citadella hasznosítására már a XIX. század végén születtek elképzelések. Gróf Széchenyi Ödön, a legnagyobb magyar fia, a budavári sikló ötletgazdája nemzeti pantheont álmodott a Gellért-hegyre az ezredéves ünnepségek tiszteletére. 1903-ban Medgyaszay István tervezett elrendezésében a Szent Koronát idéző emlékcsarnokot, mellyel elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Gundel-díját.
A 2011-ben elhunyt Makovecz Imre egy 2008-as interjúban esztétikailag és ideológiailag is ocsmányságnak nevezte a Citadellát a szoborral együtt, és maga is megtervezett egy pantheont a Gellért-hegyre – mint fogalmazott, a Jóisten szórakoztatására.
A jelenlegi munkálatok eredményeként az egykori Haynau-féle erődítmény és a szobor is marad, ugyanakkor az eddig nyomasztó és megalázó jelképegyüttes új tartalmat és így új értelmet nyer.
